Frummer-Szende család. (Keresztesi).
Frummer-Szende család. (Keresztesi).
A Frummer család a XVII. század közepe táján Németországból szakadt Magyarországba. Első megtelepedési helyük Érsekujvár volt, innen átköltözött egy ága Moson vármegyébe, hol Frummer János 1732–1733-ban Moson megye jegyzője volt.
A másik ág Arad és Temes megyébe tevé át lakását, honnan Krassó vármegyébe fészkelék magukat. Érsekujvárt született az első magyar e törzsből Frummer I. Mihály *, ki e család magyar ágának alapitójává lőn. Meghalt 1725-ben. Nejétől Farkas Borbálától született fia II. Mihály 1716-ban Érsekujvár polgármestere volt. Megh. 1773-ban. Ennek következő kilencz gyermeke lett: 1. III. Mihály; – 2. Elek †; – 3. I. János; – 4. I. József †; – 5. Fülöp; – 6. Katalin Zsanzsaffyné; – 7. Anna Czompó Imrené; – 8. Zsófia Hadáryné; – 9. I. Antal. – Ezek közül
Valószinüleg e Mihálynak volt fia János a Moson megyei jegyző.
III. Mihály és általa fivérei József, János és István II. József császártól adományban nyeré Krassó megyei Keresztes helységet. Ez adomány-levél szerint – melynél fogva a család nemesi volta 1791-ben Krassó megyében kihirdettetett; a család ősi czimere a paizs ezüst mezejében arany csillag, a paizs fölötti koronás sisakon pedig két elefánt-orrmány volt. Az érintett adomány-levélnek I. Ferencz király által 1798-ki nov. 23-án kelt megerősitése alkalmával az előbbi czimer a jelenlegire változtattatott és bővitetett. E czimer – mint a metszvény mutatja – egy fenálló hadi paizs, melynek ezüst udvarában hármas zöld halmon hátsó lábain természetes szinü koronás oroszlán, kiöltött piros nyelvvel, hátra felkondoritott farkkal áll, első jobb lábával kettős patriárkai arany keresztet tartva, a bal lábát pedig támadásra kinyujtva. A paizs jobboldali felső szegletében egy kisebb négyszegü tér kék mezejében az előbbi czimerükből vett arany csillag ragyog. A paizs fölött két koronás sisak áll, a jobboldaliból a két elefánt-orrmány, a balból pedig a leirt oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös *.
A czimert az érintett keresztesi Donatio igy irja le: „Ac insuper in signum uberioris erga ipsum exhibitae gratiae et clementiae nostrae antiqua arma quoque, seu nobilitatis insignia, quibus hactenus jam usus est, ut pote scutum militare erectum argenteum, referens leonem naturalem coronatum, divaricatis posterioribus pedibus super tricolli viridi basim scuti interoccupante erectum, ore hiante, lingva rubicunda, exerta, et cauda post tergum sinuatim elevata, anteriorum pedum falculis sinistris ad raptum protensis, dextris crucem patriarchalem auream tenentem, cum quadrante minori honorario cui steila sexangula aurea ex digmate priorum suorum armorum, seu nobilitarium Insignium desumpta, inscripta est. Scuto incumbit etc.“ Protoc. in Libro Regio I. Classis sub Nro 59. pag. 721.
A család leszármazása következő:
Frummer I. Mihály † 1725. (Farkas Bora); II. Mihály szül. 1716. † 1773. Érsekujvárott polgármester.; III. Mihály Temes v. szolgabiró. † 1796. (Haasz N.); Elek †; I. János †; I. József; Fülöp Arad v. főpénzt. 1790. † 1806. (Geringer N.); I. Antal Temes v. fő-ügyész.; Anna (Bibics); István †; Titus sz. 1822.; I. Zsigmond Temes v. főszolgabiró. (Veber N.); Róza (Markovits József); II. József Krassó v. alispán 1832. † 1840. (Sánka Manczi); II. Antal Krassó v. főpénzt.; II. Zsigmond 1839. Szende. (Liszka Fanni); Ottilia (Gartner N.); Sándor † 1838.; Ida (Frummer Zsigmond); Victor sz. 1856.; II. János † 1830.; I. László Szende. (Oberhoffer Antonia); III. Zsigmond (Frummer Ida); Ilona szül. 1847.; Janka szül. 1849.; Gábor szül. 1852.; II. László szül. 1854.; Fanni szül. 1856.; Gabriella (Graeczenstein cs. k. ndv. k. tan.); I. Béla szül. 1823. Krassó v. főügyv. (Beé Anna); Fanni (Fábry Adolf); Luiza szül. 1830.; Kálmán † 1848.; II. Béla szül. 1854.; Erzse szül. 1855.; IV. Zsigmond szül. 1856.; Ilma szül. 1857.
Mint a táblázat mutatja, II. Mihálynak három fia által a család három ágra oszlott.
III. Mihály 1778-ban Temes vármegye szolgabirája, fia I. Zsigmond ugyanazon megye főszolgabirája volt.
I. Antal Temes megye főügyésze volt. István fiától unokája Titus.
Fülöp Arad vármegye főpénztárnoka volt 1790-ben. Három fia ismét három ágra terjeszté a családot. Ezek közül II. József Krassó vármegye alispánja volt 1832-ig. Meghalt 1840-ben. Sanka Magdolnától fiai: 1. II. János meghalt 1830-ban; 2. I. László, ki nevét Szendé-re változtatá, Krassó vármegyei szolgabiró 1841-től 1849-ig; és 3. III. Zsigmond.
II. Antal Krassó megyei főpénztárnok volt. Sándor fia meghalván, csak leányai élnek.
II. Zsigmond unoka-öcscsével I. Lászlóval együtt magukra s utódaikra nézve V. Ferdinand király engedelmével a Frummer nevet „Szende“ névvel átcserélték, és innen a család két részre oszlik: Frummer-ekre és Szendé-kre, mint a táblázaton is megjelelve van. II. Zsigmondnak gyermekei közül I. Béla Krassó vármegyének 1845-ben al-, utóbb fő-ügyésze a forradalomig, melyben mint százados vett részt. Gyermekeit a táblázat mutatja. Testvére Kálmán szintén forradalmi huszár-hadnagy, meghalt Pozsonyban 1848-ban.
Királyi adományt nyertek a már érintetteken kivül még I. József Krassó megyei Zsuppa helységre, de mag nélkül halván meg, az ismét a koronára szállott.
Fülöp 1803-ki april 1-jén királyi adományt nyert egész Gavosdia helységre és Zsena két hamadrészére, mit e család jelenleg is bir; ezenfelül I. Béla birja Magura helységet is, melyet atyja II. Zsigmond magurai (báró) Augusztól vasárolt meg 1839-ben. Okszerűbb és könnyebb gazdálkodás tekintetéből pedig a Szendék govosdiai és magurai földjeiken két külön előjáróval biró magyar contractualis községet: Szendelak-ot és Fülöpháza-t telepitének.
