Fugger család.
Fugger család.
Ámbár jelenleg nem él e család hazánkban, de mert egykor a XVI. század első felében hatalmas tőzséri szerepet játszott e ház nálunk, és a kihalt Thurzó családdal nemcsak üzéri, de vérséges viszonyban is állott, kell hogy róla itt is emlités tétessék.
Azok, kik hazánkban szerepeltek: Fugger Jakab és Antal, II. Ulászló és II. Lajos király korában a királyi bányák haszonbérlői voltak. A gazdagságáról világhires augsburgi Fugger házból származtak, melynek első törzse Fugger János takács és vászon-kereskedő 1370-ben nyert Augsburgban polgári szabadalom levelet. A beszterczei bányai királyi rézbányákat Fugger Jakab vette ki haszonbérbe a vele rokon Thurzókkal együtt. A lelkiismeretlen kezelés és csalás gazdagodásukat roppantul előmozditá. A csalás azonban számos évek lefolyta után 1524-ben napvilágra jövén, a bányák lefoglaltattak, és a bérlők kárpótlás fizetésre itéltettek; sőt az 1525-ki országgyülés a Fugger-eket (kiket a nép Fukarok-nak nevezett) az országból kiüzetni rendelé *; s ennek folytán jószágaik is elkoboztattak, és ügyvivője fogságba vettetett. Azonban a minden europai fejedelmek előtt tekintélylyel biró Fugger ház hatalmas pártfogókat tudott magának szerezni, kiknek közbenjárásával jószágai megtéritését és kárpótlást követelt; minél fogva a királyi bányák haszonbérletét tizenöt évre, évenkinti 15 ezer forintért ujra megnyerte, ötven ezer forintnak előlegezése mellett. Ekkor már Jakab meghalván, e szerződés Fugger Antallal köttetett *.
1525-ki 4. törv. cz.
Hatvani Mihály: Rajzok a m. történelemből. 70–71.
A Fugger család Magyarországban többi közt birta Pozsony megyei Vöröskeő várát s uradalmát, mely Thurzó Elek után szállott a báró Fuggerekre; – Pálffy Miklós pedig nőül vevén Fugger Máriát, 1583-ban jelentékeny összegekért vette meg azt Fugger sógoraitól *.
Tudományos gyüjtemény. 1824. II. köt.
A Fugger-Babenhausen család jelenleg is él herczegi és grófi ranggal, és lakhelye Augsburg, meg Babenhausen.
