Garai család. (Garai †).
Garai család. (Garai †).
A Garay * család, mely a XIV. és XV. században hazánkban a legfényesb szerepet, és a nádorságot három nemzedéken át fiuról fiura viselte, a Drusina nemzetségből vette származását.
A régi latin oklevelekben mindenütt „de Gara“ fordulván elő, miután a „de“ szócska magyarul minden családnévnél y-ra változott, magyarul a nemes családnevek irásában bevett szokás szerint joggal Garay-t irhatunk, egyszerü i-vel már Budai is irta a családnevet Garai-nak.
1269-ben élt János ispán (Comes) a Drusina nemzetségből, és ennek fia István mester, Béla tót-, horvát- és dalmátországi vezérnek fegyvernöke (Ensifer), kik nevezett Béla vezérherczegtől Valkó vármegyében Gara helységet (villam Gara) nyerték érdemeik jutalmául adományban *.
Lásd az oklevelet kiadva gróf Zay Károly által az „Uj magyar Muzeum“ 1855-ki foly. 351. lapján. – Ez oklevélben Jánosnak csak István nevü fiáról lévén szó, gyanitható hogy több nem is volt; – mint a következő jegyzet szerint némelyek vélik.
A családfát Jánostól kezdve legtöbben * következőleg szerkesztik:
Hét rendbeli nemzékrend fekszik előttem; három Wagnertól, ugymint először: Collect. geneal. Hist. dec. IV. 49. 71. – Másodszor: Ugyanattól Mss. tom. LXX. pag. 38. és harmadszor: ugyanott pag. 59. – Negyedszer: Wagnert követé Buday Fer. Lexic. II. köt. – Ötödször: Lehoczky Stemmat. II. p. 143. – Hatodszor: Gr. Széchenyi Fer. gyüjteményében Geneal. authent. Mss. tom. I. – és hetedszer: Gr. Zay Károlytól az 1855-ki Uj magyar Muzeumban. – A négy első megegyez egymással, de összesen egy ember véleményeül tekinthető, a három utolsó is megegyez lényegesen, de különbözik az előbbi négytől, tudnunk kell ehez, hogy Lehoczky olvasta Wagnerét. – Én a három utóbbi szerkesztményét fogadtam el mint alaposabbat, mert Wagner ott látszik tévedésben lenni, hogy első Istvánnak is János nevü testvért tulajdonitván, I. Pált ennek fiául teszi; I. Miklóst pedig szintén másik Pálnak fiául állitja.
I. János Comes 1269.; I. István mester fegyvernök 1269.; I. Miklós főlovász-mest. 1312.; II. János kalocsai érsek † 1402.; II. István; Gergely; I. László váczi püspök.; I. Pál machói bán főispán 1312–1324.; II. Miklós machói bán. nádor † 1385.; III. János † 1385.; Tamás notáz. 1403.; Imre †; Dezső 1432–1440. machói bán. (horogsz. Szilágyi Anna); IV. János 1427. temesi főispán (Hedvig moscovi herczegnő); III. Miklós nádor † 1433. (1. Ilona szerb herczegnő. 2. Cilly Anna); Ilona (Széchy Miklós); V. János Bánfi nevezt. (Anna); Hedvig; Kata; Klára (Halapsich Kis Horváth János) 1500.; Jeremia (Pásztói János); Lőrincz 1491. (1. Ostfi Zsófia. 2. Paxi Lucza); Dora (Beregszói György); Péter 1479.; II. László nádor † 1460. előtt. (Tesseni Alexandra); IV. Miklós †; Mihály †1480; Jób † 1471.; Anna (Hederváry Imre); N. (Hunyadi L. jegyese. Ujlaky Miklós neje).; VI. János; V. Miklós (Margit özv. 1440.); Ilona †; József †; III. László 1528. †; Petronella (Istvánfy Pál); Kata (kis-szállási Markos Péter) †; Anna (Macedoniai János); 2-tól Borbála (chemeri b. Zay Fer.)
I. Istvánnak – mint a táblázat mutatja – hat fia maradt, ezek közül János előbb zágrábi püspök, utóbb kalocsai érsek, László pedig váczi püspök lévén, II. István és Gergely magnélkül halván el, csak I. Miklósnak és I. Pálnak lettek utódai, kik által a család két ágra szakadt.
I. Miklós ágazata, mert nádorokat mutatott fel, nádori ágnak, – Dezsőé a báni hivatalról báni ágnak, vagy gothói Garai-nak is neveztetik. Lássuk először I. Miklós ágát.
I. Miklós 1312-ben kir. főlovászmesternek iratik *. Fia négy maradt: II. Miklós, III. János, Tamás és Imre; a két utóbbi kihalt.
Geneal. authent. és gr. Zay által. – Fejér Dipl. Codexében 1312-ről oklevelet a főhivatalnokokat elősoroló szokásos záradékkal nem leltem; 1317-ben pedig már Péter volt főlovász. Lásd Fejér Cod. Dipl. tom. VIII. vol. I. pag. 489.
II. Miklós macsói bán volt I. Lajos és Mária királyné korában közel husz évig, és ez alatt főleg vitézségével tünteté ki magát; nevezetesen 1371-ben Laczk Miklós erdélyi vajdát megverte. 1376-ban nádorrá lett Lajos király alatt, ennek halála után pedig az özvegy királyné Erzsébetre Máriára eldöntő befolyással birt, miért ellenpártja Kis Károlyt hivá meg a trónra, kit Garai Forgách Balás által megöletett. E merény a lázongást még inkább szította, melynek lecsendesitésére midőn a királynők Garai tanácsából Horvátországba sietnének (1385-ben), útjokban Gara helység és Diakovár között Horvát János által megtámadtatván, Miklósnak a leghősiebb védelem után feje vétetett testvérével III. Jánossal együtt. – Jelen voltak ez esetnél III. Miklós és IV. János is *, kik megmenekültek. II. Miklós nádori pecsétében jobboldali szögleteikkel egymást érintő három vértet használt czimerül, s minden vért udvarában (a családi czimer) a kigyó, (mely szájában rózsát vagy efélét tart) látható *. Egy leánya Ilona Széchy Miklósné, és két fia IV. János és III. Miklós maradtak.
Wagner Dec. IV. p. 53. jelen voltak János Pálnak fia, és György Andrásnak fia.
Lásd Wagner Coll. geneal. Hist. dec. IV. a táblán.
IV. János erdélyi vajda és temesi főispán volt. Jelen volt bátyjával együtt Dobor vára megvételében Horvát- és Dalmátországok meghóditásában, valamint 1396-ban a nikápolyi ütközetben, honnan Zsigmond király őt küldé haza a kormány vezetésére. Zsigmond király fogságakor őt adá Garai Miklós kezesül az országnak, 1396-ban a Pago és Jadra közti kérdésnek eldöntésével bizatott meg. 1415-ben szerencsétlenül harczolt Horvát vay Hervoja János ellen, kitől elfogatván, egy ideig kemény fogságban tartatott. Meghalt 1430. körül utódok nélkül. Neje Hedvig Zemovit moscovi herczeg leánya volt, kiktől Kata és Hedvig leányai maradtak.
III. Miklós a diakovári veszélyből megszabadulván, 1387-ben macsói bán lett, és a Temesvár körül lázongó Dán fiai ellen szerencsésen harczolt. Erélylyel harczolt Horvát János és pártja ellen is; valamint utóbb a ráczok és törökök ellen is. Legtöbb érdemet szerzett Zsigmond király előtt annak siklósi fogságábóli megszabaditása által, midőn öcscsét IV. Jánost és fiát IV. Miklóst adá kezesül. Nevezetes tényező volt az 1412-ki lengyel, 1413-ki velenczei stb. békekötésnél. 1417-ben a kostniczi zsinat alkalmával – hol Zsigmond király időzött, – az ország kormányát is ő vezeté. Első neje halála után Cilly (vagy Cillei) Annát, Zsigmond király neje Borbála nővérét vevé nőül. Meghalt 1440. körül. Fiai: I. Péter, II. László és IV. Miklós. – IV. Miklós korán elhalhatott. – Péter 1479-ben a törökök ellen vitézül viselte magát; egyetlen fiában Mihályban * ága 1480-ban kihalt.
E Mihályt Timon emliti.
II. László előbb visegrádi kapitány, korona-őr, majd macsói és tótországi bán, végre pedig 1447-dik óta szintén nádor volt. – Családi viszonyai, a Cillyekkeli rokonsága Albert királynak halála után özvegye Erzsébet királyné részén tarták őt *, valamint később is a Hunyadiak ellenében a Cilly párton működött, s Mátyás király ellen is, Fridrik császárt királyul hivta meg. Mátyás a pártoskodókat 1459-ben legyőzvén, ildomossága és mérséklete által őt is részére látszott végre megnyerni. Meghalt 1460. táján. Nejétől Alexandra tescheni hercegnőtől köv. gyermekei maradtak: Jób, Anna Hederváry Imrené, N. (Mária?) Hunyadi László jegyese, utóbb Ujlaky Miklósné, VI. János, és V. Miklós, ki korán elhalt, özvegye 1440. Margit, kitől gyermekei: Ilona és József gyermekkorukban elhaltak.
Ezen Gara László még mint machói bán 1439-ben Losonczi László magvaszakadtán Nógrád megyében Zewgh és Cheztar (Szűgy és Csesztve) helységnek is felét királyi adományban nyerte sógorától Albert királytól. Eredeti oklevél szerint.
E Lászlónak 1449-ki nádori pecsétéről van véve a család czimere, mely a vértnek udvarában tátott szájjal kigyót mutat. A paizs fölött szárnyas angyal, két oldalról nemtő látszik, mint a metszvény mutatja.
Jób 1482-ben halt meg magnélkül. Halála után birtokai közül Siklós várát, s városát Mátyás király fiának János (Corvin) herczegnek adományozta *. Jób-ban kihalt a Garaiak nádori ága.
Lásd ez oklevelet Teleki Hunyadiak kora XII. 217.
A másik I. Istvánnak I. Pál nevü fiától jő le.
I. Pál 1312-ben machói bán, Valkó és Bodrog vármegye, és 1324-ben már egyszersmind Szerém vármegye főispánja is volt. Fia Dezső * (Deseő) fiatal korában Zsigmond király udvarában a királyné főlovászmestere. 1432–1440-ben machói bán és Baranya vármegye főispánja volt *. Neje horogszeghi Szilágyi Mihálynak leánya Anna volt, kitől született fia
Wagner: Dec. IV. p. 70. szerint Dezsőnek testvéreiül véli György és János veszprémi kanonokat is (1417-ben).
Lehoczky ezt Jeremiásnak irja, és egyetlen fiául Jánosnak, – Lőrinczet pedig egy másik Jánosnak fiául teszi, és ezen Jánost László fiául, e Lászlót pedig Dezsőnek testvéreül állitja.
János, a ki atyja báni hivataláról Bánfi Garainak is neveztetett, és Anna nevü nejétől három leánya: 1. Klára Halapchich Kis Horváth Jánosné; 2. Jeremia * Pásztói Jánosné; 3. Dorottya Beregszói Györgyné, és egy fia maradt:
Lehoczky ezt Jeremiásnak irja, és egyetlen fiául Jánosnak, – Lőrinczet pedig egy másik Jánosnak fiául teszi, és ezen Jánost László fiául, e Lászlót pedig Dezsőnek testvéreül állitja.
Lőrincz, ki (Wagner szerint) nyughatlan elméjü, kapzsi ember volt. Miután ausztriai Miksa pártjáról Ulászló hűségére visszatért, ez őt 1491-ben ujra kegyelmébe fogadta. Lőrincznek két neje volt, az elsőtől Ostfy Zsófiától gyermekei:
1) Petronella kisasszonyfalvi Istvánffy Pálné.
2) Katalin * kerékszállási Markos Péter Posega és Valkó vármegye főispánjának neje 1528-ban.
A Geneal. Authent. Mss. tom. I. és Lehoczky szerint Katalinnak második férje volt Macedoniai János, kit Zay és Wagner is Anna férjeül irnak.
3) Anna bosoki Macedoniai János neje *.
Lehoczky és a Geneal. Authent. szerint ez Anna Kende Imre neje volt.
4) László, ki fiatal korában elhalván, a fényes családot fiágon sírba vitte.
Lőrincznek második nejétől pákosi Paxi Luczától leánya Borbála csemeri Zay Ferenczné volt, ki után a Zay család örökösödött.
