Gáty család (máskép Tokay).
Gáty család (máskép Tokay).
A Gáty máskép Tokay család 1764-ben kapta czimeres levelét.
Czimere függőlegesen kétfelé osztott vért, a jobboldali udvar kék, a baloldali vörös; a vért alján hármas zöld domb emelkedik, melynek középsőjén királyi koronán egy fehér öltönyü, vörös hajtókáju kar könyököl, iró-tollat tartva; fölötte jobbról arany nap, balról ezüst hold fénylik. A vért fölötti sisak koronáján jobbról vörös, balról kék elefánt-orrmány között a leirt kar iró-tollat tartva látható. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös *.
Adami Scuta gentil. III.
Gáty-ak közül – e családból-e? nem tudhatom – Gáty István Szathmár megyei Mándon született 1749-ki april 8-án. Tanult külföldön, és ezután atyja pályájára – a ref. lelkészségre – szentelte magát. 1779-ben Huszton, 1787-ben Szigeten lett lelkész, öt év mulva ezt is odahagyva, Szathmárra költözött, és ott lelkészkedett husz évig közmegelégedésre. Meghalt 1843-ki febr. 11-én. Irt és nyomatott négy rendbeli munkát magyar nyelven *.
E négy munkája ez: 1) Második József a marmarosi éhségben. Pozsony 1797. – 2) A természet Historiája. Pozsony 1795 2-dik kiad. u. o. 1798. – 3) Hazafiui elmélkedés a magyar nyelv ügyében. Bécsben 1791. – 4) A magyar nyelv Dialectusai. Pest 1820.
