Gedő család. (Homorod-szentmártoni).
Gedő család. (Homorod-szentmártoni).
Udvarhelyszéki székely család Homorod-Szent-Márton helységből.
Már 1453-ban emlittetik egy Gedew László és leányai Erzsébet és Borbála; de e család ősei közül voltak-e? nem tudható.
A család czimere: a vért udvarában egy lovas magyar vitéz, fején kalpaggal, jobbjában feje fölött kivont karddal száguld.
A mult század közepén a család egy ágát Abrudbányán látjuk megtelepedni. Ez Gedő György volt, ki tanulását végezve 1732. tájban Abrudbányán vett lakást, és ott főjegyző, tanácsos, s végre főbiró lett. Életének guta-ütés vetett véget *. Tőle ágazata igy sarjadzik le:
L. Kőváry Erdély nev. családai 95–96.
György (Toroczkai Bora); I. József szül. 1743. † 1800. (Kénosi Sándor Klára); II. József szül. 1788. aug. 21. (Haranglábi Szathmári Anna † 1841.); Anna (Szilvási Miklós); Teréz (Káli Nagy Teréz); László szül. 1819. † 1841.
Györgynek fia I. József atyjának hivatalaiban utóda. Főbirósága épen a Hora-világ korára esik, midőn egy utazó angol lord szálla hozzá vendégül, a felzendült oláh nép az angolban egy érdekükben érkezett muszka herczeget gyanitott, és midőn az angol elutazék, alaptalan gyanúba vevé Gedő Józsefet, mintha ez a jövevényt félretette volna; ez okból a bosszú elől menekülnie kelle. I. József 1790-ben Alsó-Fejér megye egyik követe, és a rendszeres munkálatoknál a bányászati ügyekben tevékeny előadó volt. Fia
II. József (szül. 1788.) Aranyos-székre Sz.-Mihályfalvára tevé lakását. 1834-től mint kir. hivatalos vett részt az országgyüléseken. Becses s mintegy négyezer kötetből a magyar irodalom majd minden terményeit tartalmazó könyvtárát 1853-ban véghagyományilag a kolosvári unitár. Collegium könyvtárának adá. Ő birá Cserey Mihály Historiája eredeti kéziratát is, melylyel a magyar Akademiát ajándékozta meg. Egyetlen fia László irodalmunk nagy veszteségére – ugymond Kőváry – fiatalon elhalt. Egy pár drámája és dramaturgiai töredékei – melyek azonban eddig sajtó alá nem kerültek, talentomát mutatják. Benne családja fi-ágon enyészett el.
