Geramb család. (Báró).
Geramb család. (Báró).
Mint nevök hangzása mutatja, idegen vér. Hazánkba telepedésök a XVII. század elejére tehető. A család ismert törzse Geramb Farkas, és neje Plancmauerin Krisztina, fiok Farkas Ferdinand, és a szerzőnek testvére János 1647-ki junius 15-én kelt czimeres levélben III. Ferdinand király által magyar nemességre emeltettek *.
Mss. Musaei National. fol. lat. Nro 213.
Czimerök viz-szintesen kétfelé osztott vért, a felső kék mezőben arany oroszlán hátsó lábain felállva, támadó helyzetben áll; az alsó osztály ezüst udvarában egy piros rózsa virit. A vért fölötti sisak koronájából a leirt rózsa emelkedik fel két elefánt-orrmány között, melyek közül a jobboldali viz-szintesen arany-kék, a baloldali vörös-ezüst szinü, mind a kettőből három-három rozs-kalász nyúlik ki. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
A család a mult század végére négy testvérben jött le; ezek azok: 1. Geramb Ferencz-Károly előbb (1787-ben) Körmöczön a bányai kamaránál számvevő tiszt; utóbb Nagy-Bányán kir. kincstári erdőszeti inspector; 2. Ignácz-Victor a gr. Serbelloni ezredben kapitány; 3. János-Adalbert főhadnagy, kormány-tanácsos Grätzben; 4. Gottlieb a selmeczi kamarai bányai törvényszék ülnöke, és kamarai igazgató, 1770-ki julius 4-én Mária Terézia által az ausztriai örökös tartományokra nézve, 1770-ki julius 29-én pedig József császár által a római birodalmi lovagi rangra emeltettek *; és ekkor czimerök is megszaporittatott.
Mss. Musaei National fol. lat. Nro 213.
A család tagjai legtöbbnyire a kamarai bányászatnál hivataloskodtak.
A bárói rangot az ujabb időben nyerték.
Báró Geramb János 1844-ben a magyar királyi kamaránál titkár.
Báró Geramb Ferencz 1844-ben Marmarosban a szlatinai kamarai só-aknáknál igazgató.
