Geréb család. (Vizaknai és vingárdi †).
Geréb család. (Vizaknai és vingárdi †).
Erdélynek egyik régi kihalt családa, melyből több derék hadvezér és erdélyi vajda termett.
Ismert törzsük Imre 1222-ben beszterczei bán II. András királytól Vizakna városában egy házat kap, mely róla Gereb-háznak neveztetett *. És ugy látszik már ekkor kapá e városra nézve a királybiróságot is. Családfája néhány izen – meddig t. i. az adatok megegyeznek – igy terjed le *:
Szirmay C. Ugocsa 161.
Kőváry: Erdély nev. családai 97. – ki megjegyzi, hogy e családfa folytatását a különböző táblázatok miatt nem adhatá, mert egyik Tamástól folytatja a családot; a más pedig Orbánnak a két leány mellé még egy János nevü fiat is tulajdonit.
Imre 1222.; László emesi bán.; Orbán erdélyi vajda.; Tamás (Perényi Orsolya); György 1291.; Zsófia (Frank Vajda); Borbála (Dengelegi Pongrácz Kelemen)
Mint e családfa mutatja, Imrének fia László temesi bán, Orbán erdélyi vajda volt.
A XIV. században, hol inkább Wingarti előnevet használva tünik fel, – élt Geréb Miklós, kinek Bogáthy Ottiliától nemzett ágazta igy áll:
Miklós (Bogáthy Ottilia); János 1459. al-kormányzó. (Horogsz. Szilágyi Zsófia); László 1476. erdélyi püsp.; Mátyás † 1493. horvátorsz. bán.; Miklós; Péter vajda. † 1504. (Kanisai Dora); Ferencz † 1517.; Miklós †; Miklós az utolsó.
Miklósnak fia János, ki neje horogszeghi Szilágyi Zsófia után a Hunyadiakkal állt rokonságban, 1451-ben Görgény vár parancsnoka; 1458–1459-ben Erdély alkormányzója volt *; az utóbbi évben Mátyás király parancsot külde hozzá, Gerendy Mihály megfékezésére, ki a szebenieket kereskedésükben akadályozá *. 1466-ban már nem wingárdi, hanem sz.-györgyi előnévvel vajdának olvassuk *. Fiai közül
Éder Józs. Kár. Erdélyország ismertetésének zsengeje. Szeben 1826. LXII. lap.
Gr. Teleki Hunyadiak kora X. köt. 611. lap.
Éder Józs. Kár. Erdélyország ismertetésének zsengeje. Szeben 1826. LXII. lap.
László budai prépost, alkanczellár, (1476-tól) erdélyi püspök, pápai követ, és 1502-től kalocsai érsek volt.
Mátyás horvát-, tót-, dalmátországi bán, több rendbeli vitézségeiért Mátyás királytól testvérével Péterrel együtt Baranya megyében egy várat kapott adományban. Jajcza alatt egy Mustafa nevü török bajnokkal, kivel senki kimenni nem akart, párbajt vítt, és legyőzte, s fejét a király lábaihoz tevé, ki mindjárt egy gazdag készületü paripával és arany sarkantyúval ajándékozta meg. Meghalt 1493-ban.
Péter Mátyás és Ulászló királyok alatt hadvezér, országbiró, és végre nádor. – 1479-ben Stájerországban járt hadseregével, 1485-ben Bécs, 1487-ben Német-Ujhely bevételénél volt jelen. 1490-ben Ujlaki Lőrincz ellen küldetett Ulászló által. 1496-ban mint országbiró irá alá a Bakócz Tamás részére kelt adománylevelét. 1499-ben nádor lett. Meghalt 1504-ben. Testvére Ferencz 1517-ben halt meg, és ennek fiában Miklósban kihalt a vingárti Geréb család *, s a vizaknai Gerébházat s vele a királybiróságot a Haller család nyeré * még 1553-ban.
Kővári szerint Erdély nev. családai 98. l. „Az árapataki Gerébek közül a mult században Antal, 1759-ben mint kir. táblai irnok családja történetét kidolgozván, azt vingárdi Geréb Jánoshoz a vajdához köté. (Fancsali gyüjtem. Nro 40. G. betü). De oklevelek hiányában – ugymond Kővári – hitelességet nem tulajdonithatunk munkálatának.“
Szirmay C. Ugocsa 161.
Valószinüleg e legutóbb emlitett Miklós 1564-ben sz.-mihályi előnévvel fordul elő, és ez évben Szapolyay Zsigmond-János parancsára elfogatott, de az ország kérelmére társaival együtt szabadon ereszteté.
