Gerendy család. (Gerendi †).
Erdély egyik letünt történelmi hirű családa, mely Gerendet (most a gróf Kemény család birtokát) birta, és előnevét is arról vevé.
1459-ben élt Gerendy Mihály, ki a szebeni kereskedőket háborgatá szabad járás-kelésökben, miért Mátyás király megfékezésére Geréb Jánost bizta meg .
A mohácsi vész korában (1526.) élnek Gerendy Péter, kinek neje Zokolyi Borbála előbb Báthori Jánosné; – János egyik hive Szapolyaynak, és egyike azoknak, kik nevezettet 1526-ban Tokajban királyul választják . Miklós 1526-ban fejérvári őrkanonok , II. Ulászló kincstárnoka, I. Ferdinand hive, ki által erdélyi püspökül neveztetett, de Szapolyay mást nevezett. Szapolyay hátrálása után Gerenden gyülést tart, és ott Szapolyay ellen fegyverre hivja fel Erdélyt. Utóbb Szapolyay győzvén, Miklós kifut, Lengyelországba, Krakóba vonja magát, s ott számkivetve szegényül hala el 1542-ben.
Gerendy Györgynek 1569-ben Thomori Kristóffal volt baja, s ügyét föllebezte .
Gerendy István 1551-ben a német tábor hadi biztosa.
Gerendy János 1593-ban az ellenzék sorában küzd, 1594-ben Báthori Zsigmond elfogatván, nótáztatja s számüzeti .
Gerendy Márton 1559-ben szintén nótát kap, s igy veszti Bányabükket és Szent-Mártont . Másik
Márton Bethlen Gábor követe Achmet török császárhoz 1613-ban , oly sikerrel, hogy e követség eredményeül a fényes Porta tizenhatezer foglyot bocsát szabadon haza Bethlen Gábor iránti tiszteletből. E Mártonnak Apaffy Annától csak leányai voltak, ugy szintén Gerendy Istvánnak is farnasi Veres Annától csupán leányai maradván, ezekben a gerendi Gerendy család kihalt.
Azonban Gerendy-ek ma is élnek mint birtokos család Küküllő vármegyében, ámbár az előbbivel összeköttetésök előttem ismeretlen. Jelesül Gerendi Miklósné Veszprémi Róza szálástelki-, Gerendy Mária sárosi és gogányi birtokosúl iratik.