Gindly család. (Tengeliczi).
Gindly család. (Tengeliczi).
Ismert törzse Gindly Fülöp-Orbán a XVII. században Nagy-Győr sz. kir. város birája volt, ki – mint az előttem fekvő eredeti okmány mutatja – nejével Krumprecht Annával, fivérével Gindly Balással és mostoha fiával Herman Györgygyel 1678-ki február 20-án kelt czimeres nemes levélben I. Leopold magyar király által megnemesittetett. 1686-ban Székes-Fejérvár és Buda várának a törököktőli visszafoglalásakor mindketten mint Győr megyei insurgensek harczoltak, s magokat megkülönböztették.
A czimer – melyet az érintett oklevélben kaptak, – mint itt a metszvény mutatja: egy fenálló hadi vért, melynek kék udvarában hármas szikla-domb áll, a középsőn királyi koronából köldökig vad ember emelkedik ki, fejét zöldből font koszorú övedzi, jobbjában három arany búza-kalászt tart, melynek középsőjén kis madár ül; bal kezével tojásdad alakú vértet tart, mely Magyarország czimerét képezi. A vért fölötti sisak koronájából a vértbelihez egészen hasonló vad ember emelkedik ki, a koronából kétfelől kinyuló és kiterjesztett sas-szárny között. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
A nemesség-szerző Gindly Fülöp-Orbánnak fia Ignácz, és följebb emlitett nagybátyja Gindly Balás 1734-ki octob. 15-én III. Károly király által Tengeliczi előnév használhatása mellett Tolna megyei Medinai (máskép: Mede-i), Tengeliczi, Apáthy, Hidgyai, Bikádi és Hidvégi mintegy két négyszegü mérföld terjedelmü jószágokkal adományoztattak ugy, hogy azok 3/4 része Gindly Fülöp-Orbán utódait, 1/4 része pedig G. Balást illette; és e jószágoknak a család mai napig birtokában van.
Balásnak egyetlen leánya Katalin Hiemer J. neje lőn, s tőle a nagy-jeszeni Jeszenszky-ek, berneki Bernrieder-ek és dezséri báró Rudnyánszky János, nemkülönben gróf Ibrakerné szül. báró Rudnyánszky Terézia származtak.
A család leszármazását a következő táblázat mutatja:
Gindly N.; Balás 1678–1734.; Fülöp-Orbán N.-Győr város főbirója. 1678. nemes lőn. (Krumprecht Anna); Katalin (Hiemer J.); Ignácz 1734. adományt szerző.; Mária-Teréz (Szegedy Antal); Károly cs. kir. udvarnok † 1805. (barkóczi Rosty Antonia); János cs. kir. kapit. †; Anna (Chernel Mihály táborn.); Zsófia (Bezerédj Mihály septemvir.); Antal szül. 1782. † 1852. (bácsai Hamar Zsófia † 1850.); János kapit. †; Teréz †; Anna (Grueber József); Kata (Csapó Dániel tolnai alisp.); Klára (b. Bésán Károly); Karolina †; Rudolf szül. 1805. sept. 18. (Roboz Teréz); Ida; Mária; Gizella
Mint a táblázat mutatja – Gindly Fülöp-Orbánnak két gyermeke maradt: Ignácz és Mária-Terézia mező-szegedi Szegedy Antal hitvese, kinek magvaszakadt.
Ignácznak négy gyermeke született:
1) János, ki mint cs. kir. kapitány gyermektelenül halt el.
2) Anna chernelházi Chernel Mihály cs. kir. tábornok és val. belső titkos tanácsos neje, szintén magnélkül mult ki.
3) Zsófia bezerédi Bezerédj Mihály hétszemélyes táblai ülnök neje, kinek utódai Bezerédj-ek, zichi és zajki Zichy-ek, Ferenczy-ek.
4) Károly Mária Terézia alatt a magyar királyi testőr-seregben tiz évet töltött; utóbb cs. kir. udvarnok volt. Meghalt 1805-ben. Neje barkóczi Rosty Antonia, ki anyja szala-pataki Nagy Erzsébet után a Hahold-tól eredt lindvai Bánffy családból vette leszármazását. Károlynak gyermekei következők:
a) János mint a fölkelő nemes seregnél kapitány magnélkül halt el.
b) Teréz szintén utódok nélkül mult ki.
c) Anna Grueber József hitvese lőn, leánya Grueber Mária Hegedűs Antalné.
d) Katalin néhai Csapó Dániel tolnai alispán és követ neje, anyja az 1856-ban kimult Csapó Idának, nemeskéri Kiss Pál volt fiumei kormányzó nejének.
e) Klára szekcsői báró Bésán Károlyné, anyja b. Bésán Jánosnak.
f) Karolina magnélkül halt el; – és
g) Antal megyéjének egyik előkelő táblabirája született 1782-ben. Meghalt 1852-ben. Hitestársa bácsai Hamar Zsófia (meghalt 1850-ben), kitől fia
Rudolf szül. 1805-ki sept. 18-án. Tolnában 1831-ig a megyei pályán aljegyzői és szolgabirói hivatalokat viselt, utóbb (1842–48.) okszerü gazdászati értekezéseivel a „Magyar Gazda“ czimü folyóiratot gazdagitá. Nejétől Roboz Teréztől gyermekei: Ida, Mária és Gizella.
