Glós család.
Glós család.
I. Ferdinand királytól 1563-ki dec. 4-én kelt, és 1565-ben Zólyom megyében kihirdetett kiváltságos levélben * nemesi rangra emeltetvén, a nemesség-szerző János fiában. Boldizsár már Királyfalvának örökös ura (haereditarius dnus in Királyfalva), és Zólyom várában (hol egy kőbe vésve neve most is felismerhető) kapitány volt, s a törökök ellen viselt csaták közt többi közt 1591-ben Esztergamnál győzelmesen harczolt; 1595-ben pedig mint királyi ember (homo regius) iktatá be a Hudoba családot Alsó-Rakitóczon.
Közlött okmányok szerint.
Boldizsárnak fia Glós János * nejével Érsek Rebekával 1649-ki sept. 25-én kelt, és 1650-ki május 5-én szintén Zólyom megyében kihirdetett czimeres levélben III. Ferdinand király által előbbi nemesi kiváltságaiban ujolag * megerősittetett, és – mint itt a metszvény mutatja – következő uj czimert nyert: a fenálló hadi vért égszin udvarában zöld tér fölött természetes szinü daru áll, és fölemelt jobb lába körmei közt három fehér tollat tart. A vért fölött nyugvó nyitott sisak koronáján az előbbihez egészen hasonló daru áll, jobb lábában fejékül készitett gém-tollakat * tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
A családnév azon kor szokása szerint deákositva Glosius-nak iratott. E János irá magát először a nemesség megerősitő kiváltságlevélnél fogva kizárólag Glós-nak, és azóta folyton igy irá minden ivadéka. Míg az első nemességszerzőnek egyik utóda szintén János Benko Anna nejével külön ágat alkotva, Glosius néven terjeszté tovább családát, mely több jeles evang. lelkészt mutatá a hazának, s nem rég Pesten lakott Glosius Dániel személyében fi-ágon 1836-ban ki is halt.
Az okmány szavai szerint: „alioquin praerogativa nobilitari insignitos, rursus et denuo etc.“
Az oklevél szavai: „pennas ardearum in ornamentum capitis artificiose confectas etc.“
A Glós család ezelőtt szétterjedt Zólyom, Komárom, Gömör, Bács, Nógrád, Pest, Thurócz, Sáros, Zala és Szepes vármegyékbe, hol annak rendje szerint ki is hirdettettek.
Jelenleg a család legtöbb tagja Szepes vármegyében birtokos, hol ősi birtokaik Kisóczon, Bethlenfalván, Miklósfalván, Primóczon, Sz.-Andráson, Hozeleczen, Micsedelfalván, Kakas-Lomniczon, Leibiczon, Iglón fekszenek, ugy szintén birtokosok Gömör s Nógrád vármegyében is.
A nemesség-megerősitést nyert Glós János és neje Érsek Rebeka után a család két fővonalra – ugymint a Bethlenfalvi-kisóczi és Leibiczi fő-ágakra szakad, amazt a következő vagyis I-ső, – a leibiczi vonalt a II. táblázat mutatja.
I. tábla.
Bethlenfalvi–kisóczi vonal.
Glós János 1649. nségi megerős. (Érsek Rebeka); I. Péter Káposztafalván.; János (Treczy Mária); II. Péter Leibiczon lak. Lásd II. táblán.; András Dobsán 1732.; Mihály (Roskoványi Zsuzsa); Zsuzsa (Szitkey Jakab); Imre (óvári Pongrácz Kata); János Farkasfalván. (Sándor Anna); István (Montsko Erzse); Simon-Jónás ügyvéd 1828. N.-Kanizsán. †; Ferencz Farkasfalván. (Kiszely Anna) †; Sándor Bethlenfalván †; Francziska (Pogorisky Gábor); János †; Miklós táblabiró Kisóczon. (Doleviczényi Erzse) †; László ügyvéd 1759. Roskoványban. †; Mihály Roskoványban. †; Gáspár esküdt Kisóczon.; Péter lak. Dobrocs. (f.-orosztonyi Kiss Erzse); Károly Szepes várm. fő-ügyész † 1818. (Kissóczy Klára); Pál ügyvéd és országgyülési absentista 1805.; Anna-Mária (Hayniki Bobor György)
Károly Szepes várm. fő-ügyész. † 1818. (Kissóczy Klára); Anna (Marsalkovits János); Lajos Kissóczon. Szepes v. főpénzt. (Jámborszky Teréz); Károly szül. 1803. lak. Kissócz. kir. tanácsos. (Berzeviczy Mária); Pál kluknói plébán.; József (Reicherdorfer Francziska Kissóczon); Miklós-Antal v. fő-sz.-biró. (Teőke Klotild); Olga; Georgia; Tivadar szül. 1840.; Ottilia szül. 1843.; Cziczelle; Amália; Erzse (Sztavats Sz.-Miklóssy Miklós); Norbert-Károly szül. 1829. volt szolgabiró. (Haynal Karolina); Ervina szül. 1831. (Korponai Ágoston); Kálmán szül. 1836.; Mária szül. 1848.; Henrietta
*) Ezeknek testvéreik még: Apollonia (Doleviczényi Ján.); Mária (Tulatsné).
II. tábla.
Leibiczi vonal.
II. Péter lásd I. táblán. Káposztásfalváról Leibiczra költöz.; III. Péter Szepes-Szombathon.; I. Mihály Leibiczon.; János; Péter; Jakab; János Jolsván lak.; Sámuel Szepes-Szombathban szül. 1754. lak. Szutsán. † Szántón.; András; Sámuel; Sámuel Jolsván. (Zeményi N.); János ügyvéd Jolsván.; Dániel Szucsánban szül. 1774. † 1830. Beszterczén. (Thurzó Zsuzsa); Samu orvostudor.; Károly urb. törv.-sz. tanácsos Zemplinben.; Ernest ügyvéd Kassán.; László; Dániel; Sámuel szül. 1814. Pesten ügyv. (domanoveczi Zmeskal Ágnes); Gábor (Draskóczy Anna); Gyula-Lajos szül. 1849.; Árpád szül. 1852.; Ilona szül. 1855.; Gejza szül. 1856.; László-Jenő szül. 1858.
I. Mihály ki a II. táblán. Leibiczon.; Mihály; Tóbiás; János; Sámuel; András; Márton 1777.; Mihály; János-Tamás Leibicz v. biró.; Márton kuriai ügyvéd 1805.; Mihály; Karolina (Lányi Ferdin.); János XVI szepesi város pénztárnoka. (Cornides Ilona); Károly-János Bécsben lak.; Hugo cs. k. hadnagy.; Artúr vas-gyár igazgató.; Aurel-Ernest; Mihály; János; Sámuel; Sámuel; Tóbiás Rosnyón 1844.; Pál; Sámuel; Fülöp Leibiczon laknak.; János; Mihály
Mint látjuk, a táblázat élén álló Jánosnak Érsek Rebekától született fia I. Péter a Szepességben Káposztásfalván lakott. Ennek három fia: János, II. Péter és András maradt. Közülök András, ki 1732-ben nemesi bizonyitványt vett ki Szepes megyétől, Dobsán lakott. II. Péter a leibiczi vonalt alkotá, melynek leágazását a II. táblán látandjuk. János, ki Bethlenfalván lakott, a bethlenfalvi kisóczi ágnak lőn törzse, és az 1725. s 1733-ki nemesi vizsgálatkor nemességét Szepes megye előtt két fiával együtt igazolta *. Nőül Treczy Illés alispánnak primóczi Szent-Miklóssy Erzsébettől született leányát Treczy Máriát vette, kitől három gyermeke: Mihály, Imre és Zsuzsánna Szitkey Jakabné született.
Protoc. C. Scepusien. anni 1725. p. 246. 248. – anni 1731. p. 94. 104. – anni 1733. pag. 243.
Imre Bethlenfalván lakott, s unokáiban fi-ágon családát bevégzé. Egyik unokája Simon-Jónás mint ügyvéd Nagy-Kanizsára szakadt, és Szepes megyétől 1828-ban nyert nemesi bizonyitványt Zala megyében * is kihirdetteté.
Szepes vármegyétől 1828-ban 24. sz. alatt nyert nemesi bizonyitványt.
Imrének testvére Mihály Bethlenfalván és Kisóczon közbirtokos Roskoványi Zsuzsannával több fiat nemzett; közülök Péter előtt 1759-ben dec. 10-én, majd utóbb 1771-ben * László és Mihály testvéreivel együtt nemesi bizonyitványt vett ki Szepes megyétől, mely Nógrád, Sáros és Bács megyében is kihirdettetett. Többi testvérei magnélkül halván el, Péter, ki Nógrád megyei Dobrocson és Guttán is lakott, tartá fel ágazatát. Nejétől felső-orosztonyi Kiss Erzsétől gyermekei:
Protocol. C. Scepus. anni 1771. pag. 88. 92.
a) I. Károly Szepes vármegye fő-ügyésze és táblabirája. Meghalt 1818-ban. Neje vizini és nemes-kotessovai Kissóczy Klára volt, kitől fiai és unokái élnek.
b) Pál Pesten ügyvéd, és az 1805-ki országgyülésen képviselő.
c) Anna-Mária hayniki Bobor Györgyné volt.
Szepes megyében a család tagjai számos évek óta megyei hivatalokat viseltek. Az utóbbi időben II. Károly (szül. 1803.) előkelő táblabiró, fő-ügyész volt, jelenleg cs. k. tanácsos; fia Norbert szolgabiró volt. – Testvére Miklós-Antal, kinek neje csépánfalvi Teőke Klotild, főszolgabirói, – másik testvére Lajos adószedői hivatalt viseltek.
A leibiczi vonalon (a II. táblán) I. Mihálynak fia Márton Szepes vármegyétől 1777-ki oct. 8-án, fia Márton 1805-ben, ennek fia Károly-János 1835-ben vesz ki nemesi bizonyitványt.
Jánosnak fia Tóbiás (lak. Rosnyón) 1844-ben, és fiai: János és Mihály hirdettetik ki nemességüket Szepes vármegyében.
Sámuelnak fia Sámuel (lak. Jolsván) 1836-ban kap nemességére igazoló levelet szintén Szepes vármegyétől.
A most élők közül János táblabiró, a XVI szepesi városok kerületének előbb főjegyzője, utóbb főpénztárnoka volt. Ennek fiai: Hugo cs. kir. hadnagy a korona-főherczeg Rudolf ezredben; Artúr bányász és vas-gyár igazgató Gömörben.
Dánielnak fia Sámuel (szül. 1814-ben) ügyvéd Pesten.
Károly urbéri törvényszéki tanácsos Zemplinben. – Testvére Ernest ügyvéd Kassán.
