Gőcze család. (Szendrői).
Gőcze család. (Szendrői).
A nemességet Gőcze Márton a szendrői várban kapitány kapta 1582-ben Rudolf királytól.
Czimere: a vért kék udvarában hármas halmon álló daru, felemelt jobb lábában kövecset tartva; fölötte jobbról csillag, balról félhold ragyog. A vért fölötti sisak koronájából egyszarvú emelkedik ki. A vértet a szokásos foszladék veszi körül.
A család leszármazási fája következő *:
Csery József ur szives közléséből.
Gőcze István 1650–1660.; András 1757.; István; Kata; Mihály 1757.; Gábor 1757.; Ráfael 1757.; Ferencz Zemplén megye várnagya. (Kovácsy Anna); János szül. 1795. t.-biró, ügyvéd bir Kaponyán. (Szerdahelyi Antonia); Károly Zemplén várm. számvevő. (1. Moskovszky N. 2. Szerviczky Anna); József szül. 1802. plébános Vörös-Egyházán.; Tamás ügyvéd Ujhelyben. (Stuller Karolina); Imre szül. 1804. Bodr.-keresztúri plébános.; Mária; Tamás szül. 1849.; Andor; Eleonora (Hegymeghy); Mária; Tivadar; Aladár növ. pap Egerben.; Vidor; János szül. 1824. volt huszár. (Szentmihályi Victoria); Bertalan szül. 1832. (Bertha Erzsi); Miklós szül. 1834. huszár.; István szül. 1836.; Bertalan szül. 1858. Kaponyán.
A családfa élén álló Gőcze István 1684-ben, midőn a lengyel király seregével Gömör megyén áthuzódott, a megye által az alispánnal elébe küldetett oltalom-levél kieszközlése végett *.
Bartholomaeides Notitia C. Gömör. p. 155.
Gőcze András Szendrő városában lakván, három fia részére, névszerint Mihálynak, ki Zemplén megyéből nősülvén, lakását oda áttenni szándékozott, továbbá Gábornak és Rafaelnak nevére Borsod vármegyétől nemességéről Miskolczon 1757-ki julius 23-án kelt bizonyitványt vett ki. Ezen emlitett Mihály a reform. vallásról kath. hitre tért át.
