Gödény család. (Gödényházi).
Ugocsa vármegye egyik legrégibb most is élő nemes családa. Törzse Munkách, kinek fia Nede 1262-ben V. István királytól csere-adományban kapta a tatárok által elpusztitott Torna-telek földjét, mely később Gödényháza nevet kapott.
1390-ben a gödényházi nemesek Gödényháza máskép Tornatelekből Gewdinházi Péter fiai Balás és Bálint nagyanyjoknak leánynegyedet adnak , 1391-ben osztoztak.
Később a Gödény család több uj ágat hajtott, kiknek 1466-ban Mátyás király a V. Istvánféle adományt megerősitvén, ez oklevél a következőkre szól: farkasfalvi Gewdin László és fiai László, Tamás, Pál, Antal, Mihály és Benedek részére, ismét Gewdin Lőrincz és fiai István és János részére, továbbá gewdinházi Chobod Györgynek, fiának Andrásnak, másik Chobod György, valamint Gewdin Tamás, Barnabás, Jakab, Szaniszló, másik Benedek részére, Hegedűs Tamásnak fia László, és Nagy Jakab fia, Pál és egyéb Gewdinházi vérség részére.
1470-ben Gewdinházi Barthusnak fia István királyi ember (homo regius) volt a Szirmayak beiktatásánál.
1604-ben Rudolf király Gewdin Sebestyénnek gewdinházi Zekel Albert és Mihály, Csobod Tamás, Ztaniszló Miklós, Sólyom Mihály, Deák Lőrincz és Nagy István rokonaival megerősité az előbbi adományt .
1750-ben a Gödény család is nádori adományt nyert Péterfalva, Tivadar, Forgolány helységbeli, Andrásfalvi és Csatóháza pusztabeli részekre .
E század elején gödényházi Gödény Pál Gödényházán és Tivadarfalván, Gödény István, József, Gáspár Tivadarfalván, és ez utóbbi Péterfalván is birtokos.