Gömöry család.
Gömör vármegyében Rosnyón élt a XVII. század végén Gömöry Dávid, kinek Vachsmann Katalintól 1708-ban született fia Dávid, ki előbb Csetneken, majd 1720-tól Késmarkon, Sopronban és Pozsonyban tanult, az orvosi pályát választván, előbb a Szepességben Fischer Dániel orvos mellett két évet gyakorlatban tölte 1731-ben. Azután Jenába ment, és 1733-ban ott nyerte el az orvosi tudori oklevelet, és ugyanakkor ott latin értekezését is (De Peripneumonia Jenae 1733.) kinyomatá. Hazatérvén, előbb Rosnyón, de röviddel utóbb Győrbe telepedett *; és 1741-ki october 28-án
Bartholomaeides C. Gömör pag. 410.
Gömöry János testvérével együtt Mária Terézia király-asszonytól czimeres nemes levelet nyert *. Főleg kedvelé a vegytant, és – mint irják – előre megérzé, megjósolá halála idejét. Meghalt 1795-ki october 14-én. Több latin értekezésein kivül irt a magyarországi fürdőkről is, és magyarul „A Pestisről való tanácslást“ Győrben 1739-ben nyomatá ki. Önkészitette sír-irata következő:
Collect. Herald. Nro 168.
„Semen maturum corporis animalis matrici restitutum Davidis Gömöry, Philosophiae et Medicinae Doctoris nati die 5 Maii 1708. Deo et natura regenerandum Hic loci fatum commissum d. 14. oct. 1795.“
A nemességgel nyert czimer következő: a vért kék udvarában a paizs bal oldaláról felhőkből egy vörös ruhás kar nyulik elé, kezében ezüst iró-tollat tartva. Fölötte (a vért fejében) arany nap, jobbról csillag, balról ezüst félhold ragyog. A vért fölötti sisak koronáján daru áll, felemelt jobb lábában kövecset tartva, két oldalról kiterjesztett sas-szárnyak veszik körül, melyeknek jobboldalija félig ezüst, félig vörös, a baloldali félig kék, félig arany.
A család nemzékrendéből egy töredék a következő:
Gömöry N.; János; Esztera (pr. Szentmiklóssy Sándor); Róza (Tornallyay Márton); János (Mariássy Bora); Karolina (Czékus István)
Gömöry Gusztáv 1844-ben magyar királyi testőr.
