Gosztonyi család. (Gosztonyi és krencsi; – köves-szarvi).
Régi család. Gosztonyi Miklós és Mihály V. István király által 1269-ben a nemesek sorába vétettek fel *, főleg azon érdemeikért, melyeket a bolgárok elleni hadban életök veszélyeztetésével, és vérök ontásával szereztek. Nemességök atyjokra és atyjok testvéreire is kiterjesztetett.
Fejér: Cod. Dipl. tom. IV. vol. III. pag. 525. „Excipiendo de numero populorum nostrorum spiculatorum licet primitus jobagiones castri ferrei fuerint et sic per calumniam in numerum inciderunt spiculotorum cum terra Kuersorum vocata, avi eorundem Gostun nuncupati, quae jacet inter villam Chakon et villam Gosztun in numerum servientium nobilium nostrorum duximus transferendos etc.“
Leszármazási fájuk következő *:
Kelecsényi József közlése szerint.
Goszton; Miklós ns. 1269.; Mihály 1269.; Orbán; Benedek; Lukács; Tamás pécsi kanonok.; Gáspár; Mihály 1397.; Miklós; Benedek 1407.; János; Péter 1358.; Jakab; Miklós 1440.; Mihály 1447.; Venczel; György; Imre; István 1475.; György; Péter; Mihály; György; Imre 1536.; Orbán 1467.; Jakab; Máté; Balás 1537.; János 1515.; György; Lőrincz; Bálint 1506.; János 1506.; István 1550–56.
Mily alapon áll e leszármaztatás, megmondani nem tudom; – azt látjuk, hogy folytatva nincs, és hogy az 1397-ben élt Mihálynak fia János esztergami érsekül iratik *.
Katona: Hist. Critica X. p. 448. és Fejér: Cod. Diplom. tom. IX. vol. p. 84. 243. 266. találunk Jánost 1376–1378-ig esztergami érsekül, de családi nevét ott sehol nem lelve, ez állitás igazolásra vár.
Gosztonyi Orbán 1468-ban adományt kapott *.
Kaprinai Mss. B. tom. V. pag. 111. hol azonban az adományozott jószág neve ki van hagyva.
A Gosztonyi család két vonalra van szakadva, az egyik gosztonyi és krencsi, a másik gosztonyi és köves-szarvi előnevet használ. Amaz a Nyitra megyei Krencsről vette előnevét.
1551-ben élt * Gosztonyi Miklós, kinek neje oroszi máskép Füsi Klára volt. Tőle a leszármazás * következőleg jőve le:
Sz. Benedeki Convent Prot. D. pag. 24.
Wagner Mss. tom. LXX. p. 60.
Miklós 1551. (Füsi Klára); Ferencz (Zermeghy Magdolna); István; János; Kata (Szőllősi Ferencz); Farkas (1. Majthény Bora. 2. Bogádi Magdolna); János; István; Margit (Bossány Imre); Erzse (Marsovszky Miklós); Miklós Nyitra v. sz. biró. 1647. (Bossány Erzse); János; Ferencz; Éva (Sarnoczay György); Anna (Guttay János); Zsuzsa (Bossány János); Bora (Zerdahelyi András); Pál (Appony Anna); András (Madocsányi Krisztina); Mihály; Klára (Zerdahely György); István; Miklós; Farkas; Erzse (Rudnay); Zsuzsa (Draveczky János); József; Mihály; Anna (Simonyi László); Klára (Rakovszky Mihály); Ádám (Ujfalussy Bora); János (Sréter Éva); András; Zsuzsa (Raksány József); Krisztina (Rudnyánszky Ime); Imre (Jeszenák N.); András (Kosztolányi); Klára (Raksány Ferencz); Erzse (Osztroluczky Sándorné); Sándor; András (Kosztolányi Janka); András (G. Polexina); György; Gáspár; Klára (Pajor György); Eleonora (Géczy Zsigm.); Kata (Prileszky Pálné); Mihály; Julianna (Géczy István); Anna (1. Hellenbach György. 2. Bossány László); Bora (Nozdroviczky); Terézia (Bossányi László)
E családfa – mint látjuk – nincs lehozva a jelen nemzedékig, melyből a krencsi ágon
Gosztonyi Miklós előbb királyi ügy-igazgató (1825.), később (1844-ben) cs. kir. udvari tanácsos, és váltó-törvényszéki elnök, 1849. után pozsonyi cs. kir. főtörvényszéki elnök, e hivatalból 1853-ban nyugalmaztatván, szent István-rend kis keresztjét kapta. Meghalt 1857-ki aug. 22-én. – 1808-ban Gosztonyi Jánossal és Andrással a Ludoviceára 1000 frtot ajánlott fel *.
1808-ki 7. törv. cz.
A köves-szarvi ágnak székhelye főleg Heves megye. – Ezek közül
István született Ürményben 1737-ki dec. 17-én. Papi pályára lépvén, 1790-ben esztergami kanonok, utóbb dulcini czimzetes, majd tiberiopolitani felszentelt püspök, és esztergami őrkanonok. Meghalt 1817-ki dec. 20-án. Egyéb ajtatos alapitványon kivül, családja részére alapitott hitbizottmány, és iskolai ösztöndijak által gondoskodott *.
Memoria Basilicae Strigonien. pag. 176. – Az 1810–1815-ki Országos Schematismus „Steph. Gosztonyi de eadem et Köves-szarv“ iratik.
Ignácz 1806-ban Heves vármegye főszolgabirája.
Ugyanez ágból volt Pál, kinek Tarródy Annától fia Pál Heves vármegyének sok évig (1815–25-ig) alispánja, utóbb (1844.) cs. kir. tanácsos és septemvir. Ugyanez ágból élnek: Karacsondon lakik G. Ferencz, Boczanádon G. Kálmán és Alajosné, Atkáron Gosztonyi Imrené.
Szintén e családhoz kell számitanunk – ámbár a táblázaton kimutatni nem tudjuk – Gosztonyi Jánost, ki felső-szelestei előnévvel élt, s ki 1510-ben győri, 1525-ben erdélyi püspök, és egyszersmind Mária királyné kanczellárja. Ugy látszik 1527-ben halt meg erőszakos halállal *.
Horváth Mihály Magyarország tört. III. 318.
Gosztonyi István Nagy-Kereskényben negyedfél telkét 1617-ben elzálogositja Pest vármegyei György özvegyének *.
Sz. Benedeki Convent Protoc. K. p. 1.
Gosztonyi Ferencz 1511-ben Krakóban iskolázott *.
Bursa Cracoviensis pag. 27.
Gosztonyi Miklós 1709-ben élt *.
Lásd Kaprinai Mss. A. L. 315.
Gosztonyi János a Pest megyei felkelő seregnél ezredes 1809-ben, vezérőrnagy és dandárnok lesz.
A család czimerét 1467-ben * I. Mátyás királytól Gosztonyi János pécsi őrkanonok, s vele testvérei Miklós és Gáspár és unokatestvére Orbánnal kapják.
Pray Mss. tom. XIV. p. 87. – Viro Magistro – szól az oklevél – Thomae de Kuverszarv alias de Gosztony stb. – a czimer az oklevélben leirva nem, csak festve volt.
A czimer – mint fölebb a metszvény mutatja * – a vért kék udvarában koronából kinyuló vörös ruhás férfi-kar arany kürtöt (szarvat) tart, körüle jobbról félhold, balról csillag ragyog. A vért fölötti sisak koronájából hasonló kürtöt tartó kar emelkedik ki. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
A czimer itt Gosztonyi István rézbe metszett hibás czimer példányáról adva, fehér udvart mutat, hold és csillag nélkül. De jól található Burgstallernél Collectio Insign. nob. Hung.
