Orehóczy család. (Kusaroveczi.)
Orehóczy család. (Kusaroveczi.)
Horvátországi Körös megyei magyar nemes család.
1621-ben három testvér Orehóczy Ferencz, Gáspár és Zsigmond csatázik Collalto vezérlete alatt az ifju Zrinyi György dandárságában Bethlen hívei ellen, és julius 5-én mind hárman Batthyány foglyai lőnek. Később 1626-ban Zrinyi György bán alatt Orehóczy Ferencz ötszáz lovassal, köztök öcscse Gáspár a német birodalomban tesz hadi szolgálatot.*
Pethő Gergely M. Krónika 194. 205.
Gáspár 1647–1659. évben Horvát országi albán volt, s több országos bizottságokban vett részt.* Arczképét közli Ortelius.
1647. évi 46. 71. – 1649. évi 31. 1655. évi 31. 71. 1659. évi 103. törv. cz. és lásd Ratkay Memoria Regum et Banorum 227. 261. stb.
Családfájukból e nemzékrend ismeretes:
Orehóczy N.; I. Ferencz 1611. 27. (Alapy Margit); I. Gáspár 1621. 27.; Zsigmond 1627.; II. Gáspár albán 1647. 1659. (Ratkay Márta); II. Ferencz (Ratkay Erzse); Kata (Telekesi Török István); Boldizsár; István gróf; Anna 1674. (1. Gregoróczy Péter 2. Csecskovich Péter); Johanna 1733. (gr. Keglevich Péter); Szaniszló gróf †
II. Gáspárnak fia István gróf lett, azonban ága Szaniszlóban, kinek neje Keglevich Anna volt, kihalván, utána 1733-ban az Orehóczy javakban gr. Keglevichék örökösödtek.
Orehóczy Brigitta 1727-ben a budai nyulak szigetbeli sz. Klára rendű apáczák fejedelem-asszonya volt.
1690-ben Trencsin vármegye nemesi lajstroma szerint azon megyében Beczkón is székeltek az Orehóczy család tagjai.
A nemesi ág Körös megyében most is él.
