Orosz család. (Csícseri.)
Orosz család. (Csícseri.)
Ung vármegye egyik legrégiebb törzsökös családa, mely – mint már az Ormós családnál említve volt – ezzel, és a Csicsery családdal együtt egy közös törzsből ered. Családi közlemény szerint törzse Fridrik János mester, állitólag 1107-ben Kálmán királytól nyerte Ung vármegyében fekvő Csicser falut; és e helységben mai napig is birtokos. Ama közlemény szerint a nevezett törzs Kálmán király neje Predzlava kiséretében jött volna Oroszországból és telepedett le Magyarországban.
A Csícsery ágazatnak egy, perben fölmutatott genealogiája Joob de Csicsértől, 1316. táján élőtől hozza le mind a három közös törzsű családot, a megnevezettet egészen; a mit teljesen hitelesnek mondhatni, azonban az érdeklett közlemény egészen az 1107-ben élt Fridrik Jánostól igényli a szakadatlan leszármazási kimutatást, mely eképen adatik elé:
I. tábla.
Fridrich János mester 1107.; Franka András; Belye János de Berkesz 1189.; János; Simon 1239.; Zubuzló.; Mixe. †; Lóránd. †; Lőrincz. †; Jób 1262.; Miklós 1287.; Jakab 1316.; Joob 1316; Mihály de Cseb. 1367.; Orosz János de Gesztely (Sutha Ilona); Miklós mester; Domokos 1342. A Csicseriek törzse, Folyt. V. táblán.; Orosz Jakab. †; László. †; Miklós alkanczellár †; Anasztazia (daróczi Thibold Lászlóné 1411.); Pál ; István Ezek az Ormós cs. törzsei.; János az Orosz cs. törzse.; Hedvig.; Jakab. †; Tamás 1434. (Thibold Hedvig) Folyt. II. táblán.; Péter (Hangácsy Klára) †
II. tábla.
János, ki az I. táblán. 1434. (Thibold Hedvig); László; István. †; János 1456.; Mihály. †; Miklós (sóvári Sóos Klára); Pál †; Bora (szeretvai Ramocsa Tamás); Krisogon †; Tamás 1498. (Apollonia); Mihály kir. udvarnok (Derencsényi Kata);Dora (Lónyay János); János 1520. (Bölcsei Kata); Anna (Vékey Adorján); Zsigmond 1528. (Kapy Klára); Hedvig (Ziny István); Anna (Hartay Kelemen); Zsigmond. †; Tamás 1556. (Betlényi Dora); Dora (Jobbos András); Mihály hűségtelen 1555.; Bora (Kéry Járay János); György; János (1. Őri Dacsó Krisztina 2. Komjáthy Anna); Pál tábornok (Sennyey Anna); László.; 1-től Tamás 1656-1662. ungi alispán és követ (szalai Barkóczy Kata); Pál 1662-1666. ungi alispán (Istenmezei Anna); Mária (csibai Ördög Mihály); 2-tól Anna (gersei Pethő Gáspár) 1658.; János 1680-4. alisp. és követ (1. Jósa Zsófia 2. Bozóky Julianna Folyt. IV. táblán.; László (Csicsery Erzse);Tamás 1698. (Sz. Pétery Éva); Éva (Kende László); György 1695. 1699. alisp. s követ.; Pál tokaji várkapit. (Rákóczy Bora); László 1707. †; Pál (Sóvári Soos Éva); Zsigmond 1686-87. alispán Semney Bora) Folyt. III táblán. István 1747-1771. alisp. †; László (Szinhai Klára); András †; Pál (Bük Anna); Éva (Orosz Gáspár); Julia (Lővei); Bora (Komáromy); Pál (Görgey Róza); János; János (Reisz Róza); Pál 1860. (Orosz Mária); Károly; János †; László 1860. (b. Reviczky Amália); Julia (Szányi Fer.); Fáni (Bay Antal); N. (Jankóné); Erzse (Kéry); Appollonia (Szentléleky); Franciska (Sz. Iványi); Bora 1860.; Antonia (Bydeskutyné)
III. tábla.
Zsigmond, ki a II. táblán. 1686-87. alisp. (kis sennyei Sennyey Borbála 1707.); Zsigmond alispán † 1716. (Péchy Éva); Gábor főperceptor 1718-26. (pálóczi Horváth Erzsébet); Teréz (Szirmay); Julia (Aisdorfer); Zsigmond Zemplinben lak. a garázda † 1796.; János alispán s kir. tan. 1784 †.; András (muraniczi báró Horváth Bora); György (galanthai Balogh Julianna); Mátyás. †; Ferencz 1757-60. alisp. s követ (1. Migletzy Mária 2. Petrovay Éva); Ignácz (1. Bogády Teréz 1801. 2. Irínyi Bora); János (Vay Bora); Mária 1812. (Orosz Pál), Anna (Kende István); Mihály 1861. lak. Csáton (Gencsy Krisztina); Mária (Kornfeld István); Zsigmond (Kállay Zsuzsi); Ignácz (Halassy Paulina); Béla.; Róza.; Lenke.; Ilona.; 1.től Anna (fügei Csathó Pál); 2.tól József (Nozdroviczky Éva); Joachim. †; Ferencz (Uray Mária); Boldizsár (Kossuth Zsuzsi); Tamás 1860. (Gedeon Anna); János.; Béla.
IV. tábla.
János, ki a II. táblán. 1680-84. alisp. s követ. (1. Jósa Zsófia 2. Bozóky Julianna); 1.től Bora (Buday Istv.); Ádám alispán 1699-től s követ † 1712. (Szegedy Éva); Zsófia (1. Csiba István özv. 1688. 2. Jármy Fer. 3. Bagossy László); 2-tól Farkas. †; János. †; Éva. †; Mária. †; Ádám követ 1712. s főjegyző 1724. (Tolvaj Bora); Boldizsár 1742-1747. alispán (Bertóthy Klára); Eva (Orosz Pál); György 1757-66. táblabiró †; Gáspár 1771-1790. alispán kir. tanácsos (1. Orosz Éva 2. Ordódy Klára); 1-től István ungi alispán (1. Báró Sághy Klára 2. Csernovszky Klára); Rozália (Reviczky József kir. tan.); Klára (Puppinszky László); 2-tól Antal szbiró 1793. † 1805. (Orosz Bora); Péter szbiró 1810-1817. (1. Pribék Róza 2. Pribék Erzse); Miklós a testőrséghez 1790.; András alispán 1848.; 1-től Elek ungi követ megöletett 1843.; 2-tól Márton 1860. (Nemes Amália); Mihály 1860. él (Kossuth Róza; Aladár.; 1-től Bora (Buday János); Imre (Petrovay Zsuzsa); Károly táblabiró 1835. (Erős Erzse); 2-tól Eleonóra (Reviczky Imre); Amália (b. Sennyey István); Zsuzsa (Madarassy László); Sándor nőtlen 1860.; Mária (lászlófalvi Eördögh Zsigmond); Ágoston (Szabó Teréz); Lajos (Szányi Hermina); Zsófia (Dobóczky Ignácz); István (Roskoványi Natalie); Elemér.; Olga.; Vidor.; Mária.; Árpád.; Béla.; Gejza.; Gyula.
V. tábla.
Domokos, ki az I. táblán. 1342. A Csicseryek törzse; János; Ferencz Fodor dictus; Zsigmond 1462. 1470.; Miklós; Mátyás. †; Benedek †; András; Zsigmond †; Ambrús. 1541.; Péter. †; László; Ferencz. †; Péter alisp. 1579.; Mihály; Ferencz alisp. 1615. † 1626.; Gáspár. †; János. †; András alispán 1561. 67.; István alispán 1569.; István alisp. 1580-82.; II. Ambrús; János; György †; János; Péter; Ferencz; Mihály alisp. 1649. †; Péter alispán 1632.; András; Zsigmond.; László. †; Zsigmond. †; Ambrus; András; Ferencz követ 1662.; Péter.; Ferencz †; András †; Péter. †; Ambrús. †; Mihály; Mihály. †; László. †; Ambrús. †; János; Ferencz (Kovács Mária); László; Péter; Antal; Gyula; Árpád.; Gejza.; Zsigmond.
A csicseri Orosz család történetére vonatkozó legrégiebb ismeretes okmány szerint IV. Béla király 1239-ben a Fridrich János vérségéből származott berkezi Belye János fiának Simon mesternek, és általa fiának Jóbnak, valamint vérséges rokonainak Jánosnak és Zubuzlónak Wys helységet, és Chenke nevű földet adományozá a hozzá tartozókkal, valamint a Bodrogh folyón való híddal együtt; és azokba Lőrincz Szabolcs megyei főispán által be is iktattatott.* Ez adomány-levelet később törvényszék előtt is elémutatta Csicseri (di Chychyr) Zsigmond, testvéreinek Andrásnak, Oros (Orosz) Jánosnak, Miklósnak és Benedeknek, nem különben rokonainak László, Mihály, István és Oros Miklósnak neveikben is.*
Fejér Cod. dipl. tom. IV. vol. I. p. 158.
Fejér Cod. dipl. tom. IV. vol. I. p. 158., de kár, hogy ez elémutatás évét nem tudván, az előmutatók korát sem határozhatjuk meg, és e részben a családi táblázat sem igazít el, miután e neveket rajta nem találjuk.
A Fridrich nemzetség mint megneveztük, három külön családra, Csicsery, Orosz és Ormós nevezetüekre szakadván, főleg a két elsőnek tagjai nagy részben Ung vármegyében viseltek megyei hívatalokat.
Az Orosz családnak a XVI. századtól Ung megyében hívatalt viselt tagjai azon vármegye jegyzőkönyveiből kivonva következők voltak:
Táblabirák voltak a következők: csicseri Orosz Tamás 1587; szintén Tamás 1615. János 1636. László 1659. Zsigmond 1679. Pál 1742. János 1750. András 1750. Idősb György 1757. Ifjabb György 1766. István 1754. Pál 1776. Ifjabb János 1805. Boldizsár 1827. Károly 1835. László 1838. évben.
Szolgabirák voltak: csicseri Orosz Farkas fő sz. biró 1712–1715. István fő sz. b. 1742–1747. János al sz. biró 1742. Gáspár fő sz. b. 1750–1760. István al sz. b. 1754. István fő sz. b. 1782. jun. 3.–jul. 30. Antal al sz. b. 1793–1805. Ignácz fő sz. b. 1805–1811. lemondott. Péter al sz. b. 1810–1817. András al 1831–1835. fő sz. biró 1835–1838. (1845-ben fő adószedő). Elek al sz. b. 1838. évben.
Jegyzők voltak: csicseri Orosz Ádám főjegyző 1690–1697, lemondott. Másik Ádám főjegyző 1718–1727. László ifjú korában aljegyző 1723–1726. lemondott. Ferencz főjegyző 1750–1757. Gáspár főj. 1760–1771. István alj. 1776.–1782. jun. 3-ig, midőn főjegyzővé választatott, és az volt 1786-ig. Antal alj. 1790–1793. Péter főj. 1832–1834-ig, midőn meghalt. László tiszt. alj. 1834–1835. lemondott.
Főpénztárnokok voltak: csicseri Orosz Gábor 1718–1726. és Péter 1827–1832.
Tiszti ügyészek voltak tiszteletből: csicseri Orosz András 1828–31. Elek 1834–38. László 1835–38. lemondott.
Alispánok voltak: csicseri Orosz János 1613-ban. Tamás első alisp. 1656–1662. Pál első 1662–1666; ekkor lemondott. 1672-ben ismét mint jeles és tapasztalt tekintélyes férfiu megválasztatott, 1675-ben a forradalmiak által elfogatván, a felső vidékre hurczoltatott, helyét addig Komjáthy István töltvén be; 1676. január 27-én visszajövén, ismét egyhangúlag első alispánná választatott, lemondott 1677-ben – János első 1680–1684. Zsigmond első 1686–1687. György első 1695–1699. lemondott. Ádám első 1699–1712. ekkor meghalt. Zsigmond első 1715–1716. bele halt. Boldizsár első 1742–1747. István másod 1747–54. első 1766–1771. midőn lemondott. Ferencz másod 1757–1760. Gáspár első 1771–1782. midőn ismét megerősítetett, és az volt még 1786-ig; kir. tanácsos lett 1793-ban, egyszersmind 1790-ben minden küldöttséget igénylő esetre nézve a vármegye és főispán által megbizatott. András Ung vármegyének 1849-ben utolsó alkotmányos alispánja.
Országgyülési követséget viseltek, 1659-ben Tamás alispán, 1664. Pál alispán a szent-miklósi tanácskozmányra. 1681. János alispán, 1687-ben Pál tbiró. 1698-ban Tamás tbiró a katonaság téli elszállásolására biztos. 1699-ben. György alispán és Ádám főjegyző Tokajba elszállásolandó katonasággal kötendő egyesség végett. 1701-ben Ádám alispán a 13 vármegye részéről a varannói tanácskozmányra; hol a fölséghez küldendők közé választatott. 1712-ben Ádám az országgyülésre. 1724-ben ismét Ádám Pozsonyba a porták eligazitására nézve; honnan a helytartósághoz utaltatott. 1764-ben a dietára Ferencz táblabiró, és 1843. évben Elek, ki Pozsonyban hajduja által megöletett
A megyei nemesi fölkelésben részt vettek: Pál hadnagy 1658. András kapitány 1663. Pál 1663. 1664. kapitány. András 1670. hadnagy. Pál 1672. kapitány. András vezérlő kapitány 1684-ben. Pál 1708-ban tábornok. András fölkelési hadn. 1742. István szintén fölk. hadnagy 1744. Antal hadnagy 1797. György 1809. évben. Miklós 1790-ben a nemesi testőrséghez ajánltatott.
A család leszármazására vonatkozó oklevelek nagy részét csicseri Orosz Mihály csáthi birtokos 1860-ban a nemzeti Muzeumban tette le.
A családnak Zsigmond királytól nyert czímere, – mint a fölebbi ábra mutatja – vizirányosan kétfelé osztott paizs, a felső kék udvarban derékig fölnyuló farkas látszik, szájában bárányt tartva; az alsó zöld udvarban kerék, és abban disznó, szájában malaczot tartva. A paizs fölötti sisak koronájából három strucztoll nyúlik föl. A sisakról a paizs két oldalára szokásos foszladék hullámzik le.
Az itt közlött családfák táblázatai közűl az V. tábla a közös törzsű Csicsery családot tünteti föl, noha az már e munka III. kötet 162–163. lapján csak I. Ambrústól kezdve ugyan, de emennél bővebben közölve volt, kivált a hitves társak és leányok neveit is tekintve, ott is, itt is perbeli genealogia után; mind az által egy pontnál lényeges különbség van a kettő között. t. i. ez utóbbi táblázat szerint I. Ambrusnak András nevű fia nemzé II. Ambrúst és István nemzé Jánost, holott a Csicsery családnál közlött családfa szerint Andrásnak fia volt János, Istvánnak pedig fia volt II. Ambrús, és igy a két ág I. Ambrús fiainál van átfordítva. E két versio közűl melyik a valódi, azt most eldönteni nem tudjuk. Ez okból jónak véltem itt a nemzetségi törzs származékainak bemutatásánál renden kívűl a Csicsery család ezen különböző nemzékrendi sorozatát is adni; mire nézve ösztönzött az is, hogy itt legalább egy ágon (t. i. Ferencznek Kovács Máriától származott utódai által) a családfa mostanáig le van hozva.
Végre pótlékul Ung vármegye jegyzőkönyvei kivonata után ide tehetjük azok névsorát, kik a nevezett megyénél a Csicseryek közül alispáni hivatalt viseltek. Ezek a következők:
András 1561–1567. évben.
István 1569–1571. és 1573–1576. években.
Péter 1579–1580.
István 1580–1582.
Ferencz 1615–1626. években, az utóbbi évben mint alispán meghalt.
Péter 1632––1633. és
Mihály 1649–1656. években, mindnyájan első alispánok voltak.
Ezeken kívűl találjuk csicseri Jobbos Andrást 1592–1593-ban Ung vármegye alispáni székében.
