Haller család. (Hallerkői, gróf).

Teljes szövegű keresés

Régi család, mely a XV. század végén Norimbergából származott hazánkba, és magát honfi tetteivel egészen honfiusitá. Különben kün már a XIII. században mint nemesek vesznek részt a tornákon. 1195-ben Nürnberg mellett tartott tornán Haller Frigyes mint kapitány tünt fel, és ugyanott Haller Hildebrand és György is jelen voltak. * Haller Vilmos kapitány pedig azon 400 vasas nemes lovagot vezérlé, kik VI. Henriket Nürnbergből Donauwerthig kisérék.
Rirner’s Turnierbuch. 1530. S. 175. 178. 188. 190.
Nevezett Vilmosnak utódai voltak: Ulrik (1272), ismét Ulrik (1326), Jakab (1355), Péter (1425), és György, kinek részére Zsigmond király egy itéletet megerősit; * ismét Péter (1498); és e Péternek fia volt azon Haller Rupert, ki legelső lépvén magyar földre, Budán telepedett meg.
Fejér: Cod. Dipl. tom. X. volt. VII. p. 346. Sigismundus Rex Georgio (vel Gregorio) Comiti Haller sententiam pro sorore ipsius Clara latam confirmat. Norimbergae februar 28. 1431.
Rupertnak, ki 1500-ban halt meg, négy fia volt. Ezek egyike Rázmán (Erasmus) elvevén Dubraviczky Borbálát, Hany Mátyás * várkapitány özvegyét 1543. előtt. * Zólyom megyében tartá lakhelyét, azonban nevezett nejétől csak egyetlen leánya Orsolya maradván, ki Benkovics Istvánhoz ment nőül, – fi-ágon családját nem terjeszté.
Horváth István: Verbőtzi István Emlékezete. II. 298. 299.
Sz. Benedeki Convent. Fasc. 41. Nro 29. „Barbara filia Nicolai Dubraviczky Erasmi Haller de Hallerstein consors inhibet Mariam Reginam ab occupatione Jurium quorumlibet Joannis Dubraviczky Anno 1543.
Erasmus testvére Péter Budán született 1500-ban, mely évben atyja meghalt. A mohácsi vész mint I. Ferdinand hive s hadi biztosa Erdélybe megy, és ott Szebenben letelepedik. Első neje Schirmer Ágnes meghalván, kitől egyetlen fia II. Péter marad; – 1543. előtt elveszi gyerőmonostori Kemény Katalint, s ez által magának a magyar családokkal összeköttetést szerez. Igy lesz 1543-ban szebeni polgármester. Szerencséjét főleg azon időközben alapitá meg, midőn János király özvegye Izabella Erdélyből kivonult. 1551-ben orsz. tanácsos és Fejér megyei főispán. 1552-ben szászok grófja és kincstárnok lőn. * Ez évben épitette az ő róla ugynevezett Haller bástyát Szebenben. 1553-ban Fejéregyházat, Longodárt, Zoltán, Balás-Telkét, s a Geréb család kihalásán a vizaknai Gerébházat és vele Vizakna királybiróságát. – És oly eszélyesen intézé dolgait, hogy midőn 1556-ban Izabella ismét átvevé a kormányt, Haller Péter orsz. tanácsosi czimével jószágait is megtarthatá. * 1558-ban ő vette meg Szeben városának Feketevizt és Váralját. 1562-ben midőn a pártos székelyek követeket küldenék Szebenbe, hogy melléjök álljanak, ezeket elfogá, és a székelyek lecsillapitásáról visszatérő Szapolyay Zsigmond Jánosnak Szeben város kulcsait elébe küldötte, és a várost a pártütés minden gyanuja alól kimentette. Meghalt 1570-ben. (Mások szerint 1569-ben). – Első nejétől egy fia, a másodiktól négy maradt.
Kemény Jos. Notitia Archivi et Capit. Albensis II. 269. 270. Mint kincstárnok jelentést tesz a só- és bánya-ügyben 1552. dec. 16. – Catalog. Mss. Musaei Széch. regnicol. I. 739.
Kővári szerint 1556. mart. 18. 34-ik artic.
És most – mielőtt az egyes tagokról történelmi jegyzeteinket folytatnók, – lássuk Ruperttől kezdve a családfát napjainkig:
I. tábla.
Rupert † 1500.; Erasmus 1543–1550. (Dubraviczky Borbála).; Péter szül. 1500. † 1570. (1. Schirmer Ágnes. 2. Kemény Kata).; Orsolya (Benkovics István).; 1-től II. Péter † 1566. (Budai Margit † 1506.); 2-tól Gábor † 1608. (1. Bornemisza l. 2. Bocskai Ilona).; Mihály (Perneszi Bora).; Kerestély † 1560.; I. János † 1575.; III. Péter (Lónyay Ilona).; IV. Péter (1. Tarnóczy Sára. 2. Pécsi Erzse).; V. Péter † (Bethlen Judit).; I. István küküllői főisp. orsz. táborn. † 1657. (1. Kendy Judit. 2. Barkóczy Anna) Folyt. II. táblán.; Anna (palocsai Horváth)., Zsigmond (Kendy Kriszt.).; I. György szathmári kapit. országos főkapit. † 1633. (Nyáry Bora) Folyt. IV. táblán.; Miklós †.
II. tábla.
I. István ki az 1. táblán. küküllői főispán, orsz. táborn. † 1657. (1. Kendy Judit. 2. Barkóczy Anna).; Pál †1685. küküllői főisp. (1. Bethlen Bora. 2. Barkóczy Judit. 3. Torma Kata).; II. Gábor zárándi főispán 1663. Diarium iró.; II. János tordai főisp. iró † 1696. (Kornis Kata).; 9 gyermek †; Judit (Dániel Mihály).; Mária (Károlyi Mihály).; II. István gróf † 1710. orsz. elnök. (1. Kemény Mária. 2. Torma Bora).; József 1691-ben meglövetett.; Krisztina (Petky János).; III. Gábor táblai ülnök † 1723. (Károly Klára) Folyt. III. táblán.; III. János kormányzó † 1756. (3. Daniel Zsófia).; Bora (Bornemisza János).; Kata (gr. Csáky Zsigmond).; Rákhel apácza.; László † 1719. (gróf Bethlen Kata).; 4 leány.; II. Pál † 1794. (Haller Zsófia).; Zsigmond kir. tábl. ülnök, † 1803. (Toldalaghy Krisztina).; János cs. kir. kamarás. † 1839. (1. Bethlen Jozefin. 2. Kleischt Zsófia).; Karolina (Macskásy Lajos).; Ferencz.; József (Kis Anna).; Karolina † 1849. (gr. Vay Miklós).; Klára (Földváry József)
III. tábla.
III. Gábor ki a II. táblán. táblai ülnök † 1723. (Károlyi Klára).; III. István † 1756. (1. Forgách Anna. 2. Kornis Zsuzsa).; II. László Telemach fordit. (gr. Forgách Róza).; IV. Gábor tábornok (Grassalkovich Anna).; Sándor (Szent-Iványi Francziska).; Antal † 1791. (gr. Andrásy l).; Antal † V. Gábor kincstárnok † 1819. (Bornemisza Klára).; József (gr. Koháry M.-Teréz).; József (gr. Csáky Anna).; Klára (Sztáray Mihály).; Imre (b. Palocsay Luiza).; Anna (gróf Szirmay).; Eleonora.; László főispán. † 1837. (gr. Gyulay Anna).; Gábor † 1832. (gr. Bethlen Antonia).; Anna szül. 1815. (1. gr. Kálnoky György. 2. b. Sz.-Kereszti Zsigmond).; György szül. 1818. (Bálinth Bora).; Francziska † 1843. (b. Jósika Lajos).; Gabriela (Weisz Tivadar).; Leopoldina szül. 1852.; Fanny szül. 1856.; Ignácz szül. 1794. Küküllői főispán.; Lajos szül. 1791. † 1847. (b. Bornemisza Anna-Mária. † 1833).; Ferencz szül. 1796. altábornagy. Kormányzói segéd Budán.; Lajos szül. 1822. (gr. Kálnoky Julia).; Teréz szül. 1825. (b. Apor György) †.; Róza.; Katalin szül. 1855. jan. 1.
*) Ezeknek testvéreik még: Julia (Szapáry Péterné); Cicilia (Toroczkay Istvánné).
 
IV. tábla.
I. György ki az I. táblán. szatmári kapit. orsz. főkapit. † 1633. (Nyáry Bora).; Ilona (Lónyay Zsigmond).; I. Sámuel Diósgyőri kapit. † 1643. (Károlyi Éva).; II. Sámuel 1699. osztály.; II. György † 1711. Szolnoki főispán. (1. Bánffy Anna. 2. Bethlen Éva).; III. Sámuel † 1742. (Barkóczy Julia).; III. György-János tanácsos. (Kornis Anna).; Zsigmond cs. kir. kam. táblai ülnök 1794.; Imre.; Sámuel tábornok.; Jozefa (gr. Berény Tamás).; Erzse (gr. Hunyady János).; Antonia (Révay Károly).; Ferencz (Korda Zsuzsa).; Bora (Huszár József).; Éva (Gyulaffy László).; Bora (Haller József); György 1737. (gr. Csáky Bora).; Pál † 1766. (Perényi Krisztina).; Antal † 1796.; János (Nemes Zsuzsa).; Julianna.; Péter (b. Orczy Anna) Folyt a köv. lapon.; Bora (gr. Esterházy Dániel).; Ferencz.; István Fejér v. főisp. † 1839. (gr. Kornis Anna).; Antal (Deromain Jozefin).; Czeczilia (gr. Esterházy Dénes).; Bora (gr. Bethlen József.); Gábor (b. Bornemisza Jozefin).; György (gr. Bethlen Luiza).; Gabriela † 1857. april 7.; Francziska.; Edmund szül. 1842.; Eugen szül. 1844.
Péter ki az előbbi lapon. (b. Orczy Anna).; Pál 1807. kapit. (nőtlen).; László tábornok. † 1842. (b. Sz.-Kereszti Mária).; Anna (b. Henter Anna).; Klára (gr. Kornis Gáspár).; Kriska (Almássy János).; János † 1847. (Fáy Konstanczia).; Cziczelle †.; Anna (Kornis Kár.).; Klára (Kelemen Ján.).; Ferencz krasznai kanonok.; Sándor.; Mathild (gr. Teleky Ede)
Rupert fiának Péternek Schirmer Ágnestól fia II. Péter Budai Margittól, ki 1506-ki január 15-én halt meg, és a szebeni templomban temettetett el, két fia maradt: Keresztély és János, amaz 1560, emez 1575-ben utód nélkül, atyjok Péter pedig 1566-ban halt meg.
Péternek Kemény Katától négy fiai közül Mihály Perneszy Borával nemzé III. Pétert, ki Lónyay Ilonával IV. Pétert, kinek első neje Tarnóczy Sára, a második Pécsy Erzse volt. Egyetlen fia IV. Péter, ámbár nőül vevé Bethlen Juditot, – ágát berekeszté.
Mihálynak testvére I. Gábor kétszer nősül. Másodszor már Bocskay István fejedelem nővérét Ilonát veszi el. Midőn Báthori Zsigmond Oppelnt odahagyva, a fejedelemséget ismét átveszi, a tordai gyülésből őt küldi egyik követül Miksa főherczeghez. 1602-ben Basta alatt B. Zsigmond ellen küzdött. * De utóbb Bocskainak legtevékenyebb bajnoka. * Ezért kapja 1606-ban a kapjoni uradalmat s egyebeket. * 1607-ben a legfőbb zászlós urak sorában áll, és Fogaras kapitányságát viselé. Utóbb Rákóczy Zsigmond fejedelem tanácsosaúl nevezték. * Meghalt 1608-ban. Egyike volt azoknak, ki az „Arrianusmust“ és „Socinianismust“ elfogadák. * – Gyermekei: I. István, Anna Palocsay Horváthné. Zsigmond és I. György. Ezek közül
Wolph. Bethlen tom. V. p. 131.
Wolph. Bethlen tom. VI. 283. 291. 293.
Kővári szerint ekkor kapja Zoltánt is, de Lehoczky szerint ezt meg I. Péter kapá.
Kővári szerint 1607-ki jan. 25. articulus 8.
Nagy Szabó Ferencz krónikája; Mikó: Erdélyi történelmi adatok. I. köt. 28.
Zsigmond Kendy Krisztinával Miklós fiat nemzvén, miután az elhalt, maga is magnélkül halván el, jószágait István testvérére hagyja.
I. György a kapjoni ágat alapitá. Róla és a IV. táblán álló ágazatáról alább leend szó. Most tekintsünk végig I. István sarajdékán.
I. István, kinek Bocskai végrendeletileg Kővárt hagyá, * – Bethlen G. és Rákóczy bizalmát is birá. Előbb Küküllő vármegye főispánja, utóbb országos tábornok. Nagy befolyással volt arra, hogy Brandeburgi Kata még férje éltében fejedelem-asszonynak, ennek lemondása után pedig hogy Rákóczy György fejedelemnek választassék. 1637-ben országos elnök lőn. Jószágaira 1630-ban a fi-ágra uj adományt visz. S mint gazdag ur * ő épitteté a fejéregyházi és zoltáni kastélyt. Meghalt 1657-ben. Fia három marad: Pál, II. Gábor, II. János.
Rumy: Monumenta Hung. II. 327. V. össze Engel: Monumenta pag. 383.
Mikola: Historica Geneal. Transylv. p. 25. irja róla: „magna rerum experentia ac simul prudentia eximius, non multos sibi etiam opibus pares habuit, qui simul Comitatus Küküllőiensis superemus erat Praefectus, qui et Castellum Fejéregyház vocatum, cum castro Zoltány, ac copiosius per Regnum bonis condiderat.” – De ezzel ellenkezőt ir róla Bethlen Miklós önéletleirásában, mint alább idézendjük.
Pál 1656-ban tartá lakodalmát Búnban Bethlen Borbálával Bethlen Miklós nővérével. * Apaffy korában tekintélyes szerepet vitt, „Nagyságos czimet viselt, és Küküllő vármegye főispánja volt. Első neje halála után még háromszor nősült, s ámbár kilencz gyermeke született, de mind elhalván, 1685-ben maga is magnélkül halt el. Ifjabb korában 1662-ben Kemény János alatt harczolt, s részt vett a segesvári ütközetben.
Bethlen Miklós Önéletirásában (kiadta Szalay László. I. köt. 237. lap) ezt irja róla: – „Vivének Kolosvárba… a néném Borbálának Haller Pállal való kézfogására, és onnét Búnra a lakodalomra, anno 1656. farsangban, mely is meg lőn, noha azután mind az atyámnak, anyámnak nagy keserűségére, mert az anyám arra való boszújából, hogy Bethlen Ferencz veji Kapi György nagyságos ur, azért ő is a leányát nagyságos urnak adja, nagy részint az atyám kedve ellen adta Haller Pálnak, a kinek abban az időben a nagyságos tituluson kivül semmije sem volt, mert az atyja Haller István a két fiának Pálnak és Jánosnak az egy Fejérházán kivül semmit sem adott, az anyámnak kellett jó szerint tartani a vejét, azonban a néném pápistává lőn az ura kedvéért. Az anyám igen buzgó lévén vallásához, megátkozá a nénémet, lőnek gyermeki, de egygyel megsérvék, s meghala; azután a gyermekek is meghalának, magvaszakadva, vő, titulus, vallás, minden oda leve; tanulhat erről, kinek Isten eszet adott.”
II. Gábor 1630-ban kün járt az Akademiákon. Egy „Diariumot“ (naplót) irt, melyet Bethlen Farkas is használt. 1659-ben váradi kapitány lesz. * Ő szerzé meg losonczi Bánffy Zsigmond leányát Barcsay Ákosnak második feleségül; és ekkor kapa Barcsaytól Balásfalvát. * 1660-ban Barcsay Ákos által Ali basához megy követül az adó megkönnyitése végett, ekkor a kezeire bizott vár elárulását követelé a török, de Gábor nem tevé, s ezért hatvanhárom fontos vasat veretett reá Ali. 1661-ben Kemény János ellenében a medgyesi gyülésen őt is fejedelemségre jelelé ki a török. Jelen volt a segesvári ütközetben is, hol Kemény János alaptalan gyanuból többekkel együtt őt is eltávolitá magától. 1663-ban mint zarándi főispán és borosjenői kapitány a budai basához megy követségbe, a váradi és jenői basák bevádlására; * ugyanez évben részt vesz Apaffyval az érsekujvári hadjáratban, melyből hazamenet Budán a török letartóztatá, * és lenyakaztatá. Két leánya marad: Judit Daniel Mihályné, és Mária Károlyi Mihályné.
Kővári szerint 1659. május 24. articul. 39.
Szalárdy: Siralmas Krónika. 594.
Tudományos gyüjtemény 1821-ki VII. köt. 135–138. lap.
Lásd Czeglédy István Naplóját. Uj Magyar Muzeum 1859-ki folyam. II. füzet. 63 lap. Ezen „Apaffy Mihály Érsekujvár alá menetele 1663-ban” czimü napló eddig Egri Fodor Sámuel művének is tartatott, de ez csak átirója volt.
II. János (II. Gábornak testvére) 1662-ben részt vesz Kemény János utolsó szerencsétlen táborozásában. 1664-ben fejedelmi tanácsos lesz. * Mint eszes és gazdag ember, s mint Torda megyei főispán Apaffy ellen Béldivel az ellenzék sorába lép, azonban befogatik, megnótázzák, és Fogarasba zárák, hol az ismeretes „Hármas Istoria“ czimü munka irásával üzé unalmait. * Öt év mulva kiszabadulván, és a nóta alól fölmentetvén, ujra kezdé pályáját. 1684-ben az adó országos felügyelőjének neveztetett; * a következő évben Bécsbe küldetett követségbe * 1691-ben országos kincstárnokká választatott. * 1696-ban minden hivataláról lemondván, ez utóbbiban Apor István váltá fel őt. * Meghalt ugyanez évben. Eltemettetett Szent-Pálon. * Nejétől báró Kornis Katalintól gyermekei: Krisztina Petky Jánosné, József és II. István.
1664. 31. jan. art. 39. Kőváry szerint.
Először Kolosvárott, utóbb 1750-ben Pozsonyban nyomatott ki 4-rétben. – Ezenkivül másik műve Corenus J. után forditva: „A békességes tűrésnek paizsa.” Tsik, 1682-ben.
1684-ki mart. 8. art. 19. Kővári szerint.
1685-ki oct. 24. art. 11. Kővári szerint.
1691-ki jan. 10. art. 8. Kővári szerint.
Cserey Mih. Historiája. 64. 97. 114. 222. 254.
Mikola Historias Geneal. Transylv. pag. 26.
József nyughatatlan elméjü lévén, Bécsben atyját is elárulá, utóbb Tököly Imrével kibujdosván, ez ellen is ármányt forralt, s ezt is meg akará lőni, miért Tököly őt Tergovistyében Bolgárországban meglöveté. *
Cserey Mih. Historiája. 221. V. ö. Lehoczky Stemmat. II. 167.
II. István Erdélynek az ausztriai ház alájutásával nagy szerepet nyert. 1692-ben lőn tanácsos, 1699-ben april 1-jén báróságot nyert, sőt ő szerzi meg családának fi-gyermekei részére a grófságot is, melyről azonban a diploma halála után 1713. jul. 8. kelt, * és csak 1717-ben hirdettetett ki. * Később a Guberniumnak – mely akkor csak három tagból álla – két száz mellett egyetlen magyar tagja. De Cserey szerint mint félénk ember a Bánffy György halálával reá maradt elnökségét nem töltheté be. Meghalt száraz betegségben Szebenben 1710-ben. * Négyszer nősült. Kemény Máriától fia volt III. Gábor. Második neje Torma Borbálától fia János, s ezenkivül fia László is. Ezek közül
Historisch-Heraldisches Handbuch. 297.
Kővári Erdély nev. családai 109.
Cserey Mih. 286. 410–412. 421–423. 439.
János cs. kir. kamarás előbb (1729.) Csik, Gyergyó és Kászon főkirálybirája, * utóbb 1734-től Erdély főkormányzója lesz. Meghalt 1756-ki oct. 18-án. Első neje Barkóczy, a második Apor leány, a harmadik Daniel Zsófia volt. Csupán ez utóbbitól maradván négy leánya, ágazata fiu-ágon megszakadt.
Benkő Károly: Csik, Gyergyó és Kászon székek leirások. 32. lap.
László Jánosnak a Gubernatornak testvére, 1719-ben halt meg. Fia Pál általi unokája Zsigmond 1770-ben aranysarkantyús, utóbb kir. ülnök, 1796-ban táblai elnöki helyettes. Meghalt 1803-ban. Toldalaghy Krisztinától leánya Karolina tinkovai Macskásy Lajosné; fia János meghalt 1843-ki oct. 24-én. Mint gyakorlati gazda, példája által Erdély gazdászatára a legszebb befolyást gyakorlá. Fejéregyházat egy alakra épitteté, ménest tarta stb. S belgazdaságát katonai pontossággal kezelé. Első nejétől Bethlen Jozefin grófnőtől, és Kleist Zsuzsától a táblán látható gyermekei születtek.
III. Gábor (II. Istvánnak Kemény Máriától született fia) szintén az erdélyi kir. táblán ülnök volt. Meghalt 1723-ban, kora 38-ik évében. * Nejétől Károlyi Klárától következő gyermekei maradtak: III. István, II. László, Julia Szapáry Péterné, IV. Gábor, Sándor, és Czeczilia Toroczkay Istvánné. Ezek közül
Lásd Szabó Mihály fölötte mondott magyar halotti beszédét ily czim alatt. „Homo interminabilis factus” etc.
III. István 1756-ban halt meg. Neje Forgách Anna, és Kornis Zsuzsánna volt. Fiok Antal 1791-ben halt meg; és gróf Andrásy leánytól hasonnevü fiában ágát megszakasztá.
II. László (III. István testvére) született 1717-ben. Már 24 éves korában kormány-hivatalt viselt, és fontos ügyeket sikeresen végzett, miért Marmaros vármegye főispánjává neveztetett. Meghalt 1751-ben, kora 34. évében, midőn épen a hétszemélyes tábla ülnökeül neveztetett. Leforditá Telemachus utazását, és Ovidius Metamorphosisait. Ez utóbbi kéziratban elveszett. Telemachus pedig halála után kinyomatott. Nejétől Forgách Rozától fia
V. Gábor kincstárnok volt. Meghalt 1819-ben. Báró Bornemisza Klárától két fia maradt: László cs. kir kam. val. belső titkos tanácsos, és főispán, meghalt 1837-ben. Nejétől marosnémethi és nádaskai gróf Gyulay Annától leánya Anna született 1815-ben. Férjhez ment 1837-ben kőröspataki gróf Kálnoky György cs. kir. kamaráshoz, ennek halála után nejévé lőn báró Szentkereszti Zsigmondnak.
Gábor (Gábornak b. Bornemisza Klárától született fia) 1817-ben nősült, elvévén bethleni gróf Bethlen Antonia csill.-ker. hölgyet. Meghalt 1832-ben. Gyermekei:
a) Francziska, báró Jósika Lajos neje, meghalt 1843-ban.
b) György szül. 1818-ban. Nejétől nemes Bálinth Borbálától gyermekei: 1) Leopoldina szül. 1852-ben, 2) Fanny született 1856-ban.
c) Gabriela szül. 1830-ban. Egybekelt 1851-ben starkenfelsi Weisz Tivadarral.
IV. Gábor (III. Gábornak fia) tábornok volt. Nejétől gr. Grassalkovich Annától fia volt
József cs. kir. kamarás, ki 1790-ben vette nőül gróf Koháry Mária Teréziát. Ettől gyermekei:
a) Lajos szül. 1791. május 7-én. Meghalt 1847-ki mart. 11-én. Nejétől kászoni báró Bornemisza Annától († 1833.) csillagker. hölgytől gyermekei:
1) Lajos szül. 1822-ki julius 22-én. Egybekelt kőröspataki gróf Kálnoky Juliával 1853-ban. Gyermeke Katalin-Teréz született 1855-ki január 1-jén.
2) Terézia csillagkeresztes hölgy, szül. 1825-ki oct. 16. Egybekelt 1842-ki febr. 28-án al-torjai báró Apor Györgygyel. Özvegy 1848. óta.
3) Róza.
b) Ignácz cs. kir. kamarás és volt főispán, szül. 1794-ki jan. 14-én. (Nőtlen).
c) Ferencz szül. 1796-ki mart. 2-án. Cs. kir. kamarás; valós. belső titkos tanácsos; a 12. számú m. huszár ezred tulajdonosa, altábornagy; és cs. kir. főherczeg Albrecht magyarországi főkormányzó ő fensége Ad-latusa.
Sándor (III. Gábornak fia) Szent-Iványi Francziskával nemzé Klárát gr. Sztáray Mihálynét, és Józsefet, ki cs. kir. kam. val. belső titkos tanácsos, Bihar vármegye főispánja, s Szabolcs, Békes, Csanád, Csongrád, Arad vármegye Administratora és kir. biztosa, és kinek neje gr. Csáky Anna volt.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages