Henter család. (Sepsi sz.-iványi, nemes és báró).
Gyökeres székely család, melynek nevével a XVI. század végétől Erdély történelmében gyakrabban találkozunk.
Eredetét rendszerint az Apor családéval kötik egybe olyképen, mint e munka I. kötet 53. lapján iratik, hogy az állitólag magvaszakadt Apor István leányának Ilonának, Burczia Máté nejének két fia maradt: István és Lukács. Amaz megtartá az Apor nevet, és Bálványos ura maradt: Lukács pedig Sepsi.-Sz.Ivánra (vagy tán inkább Nagy-Ajtára) ment lakni, hol elsőbb kis Henternek kezdék nevezni, mig fia Máté már csak Henter névvel marada.
Azonban több rendbeli táblázaton a család nem Lukácstól, hanem Dénestől hozatik le, és az első történelmileg ismert Henter Gáspárt a legtöbben nem Lukács, hanem Dénes fiának irják.
A leghasználtabb – bár sajnos, hogy nem teljes – leszármazási táblázat szerint következőleg jő le a család:
Dénes; Gáspár 1532. Miklósv. követ.; Boldizsár; Bálint; János; Mihály † 1584.; Miklós; I. Benedek 1583–1591. Háromsz. főkirálybiró. (Burczia Apor Borbála); Margit 1610. (Cserney János); I. Péter 1649. Miklósvári kapit.; I. András 1635. Sepsi alkirálybiró. (Hadnagy Kata); Gergely a mócsi ág törzse.; János † 1661. (Apafi Anna); Pál (Szilvási Erzse); Ferencz 1704. itélőmest. (Mikes Éva); II. András 1685. (Nagy Judit); Mihály (Kilényi Székely Éva) Lásd. folyt. a II. tábl.; II. Benedek 1682. Csiki főkir.-biró, (Petki Bora); Klára (Kollatovics György); Gábor (Balogh Erzse); Ádám báró 1753. (Sármasági Krisztina); József (Daczó Anna); Dániel; Dávid (Kálnoki Anna); János (Gyerőfi Erzse); István (Henter Teréz); István (Nemes Mária †); Ádám 1764. (petki Nagy Bora); Dávi 1794.; Imre (Pataki Klára); Sándor; József (Sándor Zsuzs.); Antal szül. 1748. † 1824. Udvarhelyi főkirálybiró. (gr. Haller Anna); Jodoka; Gejza; Krisztina (Béldi László); Klára (Dániel Elek); Anna (b. Rakovszki Márton); József báró. (Gál Anna); Jozefa (Dezsőfy Mihály); Róza (Berzenczey János)
A törzs Dénesnek fiai közül Gáspár 1531-ben Miklósvárszék megbizottja Szapolyay Jánoshoz a szék kiváltságainak megerősitése ügyében, N.-Ajtán lakott; s tőle kezdve minden lustrán láthatni Henter-eket, mint nagy-ajtai birtokosokat. Kővári szerint pedig az is világosnak látszik, miszerint Sepsi-Szent-Ivánt a Boldizsárnak unokája I. Benedek – ki szintén Nagy-Ajtáról irá magát – (1583.) kapta Apor Borbálával, sőt – ugymond Kővári – a káptalani kútfők még arra is rávisznek, mikép a szent-iváni nevet Benedeknek fia I. András kezdé legelőször használni.
Mihály ki az I. táblán. (Kiléni Székely Éva); László (Torma Klára); Dávid báró 1744. (1. Lázár Druzs. 2. Petki Bora); Benedek (Turóczi Anna); János (zsőgi Mikó Anna); Zsigmond; Ferencz † 1788. (gr. Almásy Krisztina); János † 1853. itélőmester. (1. Koszta Mária. 2. Vajna Eleonora); Anna (b. Lusinszky János); János; Antal
I. Benedek már 1578-ban Háromszék főkirálybirája, 1586-ban a fejedelmi tábla ülnöke. Valószinüleg ő volt az, ki 1603-ban Segesvárott, mint Székely Mózses követe halálra kinoztatott.
Ugyanez időben éltek még egy Henter Benedek és Gáspár, kik a családfán nincsenek, s kik Székely Mózsessel a Bárczán estek el.
I. Benedek fia I. Péter 1631-ben egy primipilatust kap Nagy-Ajtán I. Rákóczy Györgytől, 1649-ben Miklósvárszék kapitánya volt.
I. András (I. Benedek fia) Sepsi szék alkirálybirája, Hadnagy Katalintól hat férfikort ért gyermeke maradt. Ezek közül
Pál Apaffy Mihály alatt 1662-ben megbélyegeztetett. Ágazata István kis unokájában halt meg.
Ferencz itélőmester 1704-ben Rákóczy alatt. Mikes Évától két fia maradt: Ádám tanácsos és udvari titkár volt, ki 1753-ki nov. 26-án báróságra emeltetett. Unokája Antal (szül. 1748. † 1824. junius 30-án) cs. kir. kamarás, és Udvarhelyszék főkirálybirája, és a Jézus-rend vitéze, a Kis-Küküllő mellett fekvő szent-demeteri kastély kertjében, hol akkor lakott, minden gyermeke születésére egy fenyőt ültete. Gyermekei közt öt leány van, mint a táblázat mutatja. Egyetlen fia József Erdély legjobb gazdáinak egyike. „Udvarának kapuja Kelementelkén, ősmagyarosan – mint irja Kővári – mindennek tárva áll. Királyi hivatalos, de Vásárhely lévén a legmesszibb hely, hová kimegy, az országgyüléseken nem jelene meg. Jó hazafi, és az irodalom meleg barátja.“
Ferencz itélőmesternek másik fia József megmaradt nemesnek, ennek unokája Dávid 1794-ben Doboka vármegye alszolgabirája.
II. András (I. Andrásnak fia) 1686-ban Tököly ellen táborozott. Nagy Judittól fiai nem maradtak.
Mihály (I. Andrásnak fia) a Rákóczy forradalomban tábornok és követ a portára. Kiléni Székely Évától két fia maradt: László és Dávid. – Amannak ága megmaradt a nemesi renden, és – mint a táblázat mutatja – lenyúlik egész a jelenig. Legvégén János áll, ki 1846-ban lett itélőmester, és 1853-ban halt meg. – Dávid 1744-ben báróságra emeltetett, és ámbár két nejétől (1. Lázár Druzsiannától és 2. Petki Borbálától) két fia: Zsigmond és Ferencz maradt; ágazata Ferencz fiában, (ki 1732-ben született) és Háromszék főkirálybirája volt, 1788-ki febr. 1-én kihalt. Ferencznek Anna nevü leánya báró Lusinszky János neje lőn.
II. Benedek (I. Andrásnak fia) Apaffy alatt tanácsos, 1682-ben Csiki főkirálybiró, 1695-ben udvari titkár. A Rákóczy forradalomkor ennek hive. Végével kegyelemmel jő haza Moldvából. Petki Borától Dávid fia maradt, kinek ága táblázatunkon Józsefben a Sándor Zsuzsánna férjében és gyermekében él.
A család ősfészkét: Szent-Ivánt nemes Henter József birja Sámuellel, kit hiányos nemzékrendünkön nem láthatunk. A másik családfészket Nagy-Ajtát Henter Sándor lakja. János († 1853-ban) ága Csikban székel.
A család egy másik ága, mely a táblázaton szintén nem lelhető, szerényebb körre szoritva következőket mutatá fel: Henter Dávidot háromszéki aljegyzőt, Ignáczot a fiscalis Directoratusnál tisztet, Lajost gubernialis irnokot 1794-től; – továbbá Farkast Kolosmegyei árvaszéki ülnököt és Doboka megyei rectificator biztost, Zsigmondot szintén Doboka vármegyei rectif. biztost 1815-ből. Ugyanott rectif. biztos 1847-ben Henter László is.
A család czimere – mint följebb a metszvény mutatja – a vért felső részének közepéről lefelé két domboruan rézsútos vonal által három felé osztatik; az alsó osztálynak, mely a vért aljáról piramis alakban nyúlik fel, kék udvarában zöld téren egy arany koronán álló, egyik felemelt lábában kövecset tartó, és nyakán átnyilazott daru áll. A vért felső két osztálya vörös mezőt mutat, melyek közül a jobb-oldaliban kivont kard, a balban iró-toll látható. A vért fölött koronás sisak áll. Foszladék jobbról arany-vörös, balról ezüst-kék.