Grófi ág.
Grófi ág.
Ez ág – mint emlitők – I.Ferencznél kezdődik. Ennek Varsányi Erzsébettől két fia magasabbra emelé a család fényét. – II. László a m. kir. udv. kanczelláriánál titkár * volt. (1719-ben), utóbb királyi személynöknek iratik. * Utódai nem maradtak. II. András Bars megyében kezdé hivatalos pályáját; 1684-ben al-, 1688-ban fő-jegyző lett, 1694-ben pedig alispán. 1686-ban a nemesi fölkelésnél kapitány volt; utóbb a királyi táblánál ülnök, al-országbiró, majd al-nádor (1716-ban). Hancsok Judittól öt gyermeke maradt:
Eredeti okmányok.
Lehoczky Stemmat. II. 187. irja Personalis-nak; és nála Stemm. I. 173–174. lelünk ugyan a Personalisak sorában egy Hunyady Lászlót, de azt is 1650-ben, a midőn a mi Lászlónk még alig is élt. Különben is Lehoczky műve e részben igen hibás. A kir. Curia levéltári adatai után készült Personalisi lajstromban pedig sehol nem leljük; ott 1650-ben Orossy György iratik Personalisnak. Hogy pedig László a kanczelláriánál szolgált, számos királyi Privilégiumok mutatják, melyeken aláirva neve a kanczelláré után következik.
a) Judit 1. Sándor Pálné, 2. Deseő Boldizsárné.
b) István Nyitra megyének közel nyolcz évig alispánja 1743-ig; többször országgyülési követ, utóbb aranysarkantyús vitéz. Meghalt 1743-ban; * eltemettetett Ürményben azon évi novemb. 7-én. Birt Bars megyében Zelizen, Nyitrában, Tarnóczon, Kéthelyen, és Heves megyében is. – Gyermekei nem maradtak.
Lásd Szegedy Mihály jesuitának fölötte: „Homo Sanctus in sapientia“, czimü magyar halotti beszédét.
c) József magnélkül halt el.
d) György Trencsénben jesuita volt.
e) Antal 1730-ban Bars megyei alispán volt. Utóbb 1753-ki mart. 24-én báróságot nyert, és egyszersmind Kéthely-re adományt, honnan ez időtől ezen ág előnevét irja. * Nejétől Mattyasovszky Borbálától leánya Mária Zerdahelyiné, és fia
Kéthelyi uradalmában Somogy megyében Mesztegnyőban nep. szent János tiszteletére alapitványt tett. Lásd ennek ünnepélyét „Lenty Istv. Nova Plantatio Eucharistica“ czimü beszédében. Pozsony 1747-ben. – A majki néma barátok klastromában is egy cellát alapitott, hol az ajtó felett czimere látható. Lásd Vahot: Magyarország képekben III. köt. 41–43. lap.
János nep., ki 1797-ki mart. 8-án grófi rangot nyert. 1795-ki junius 24-én kelt egybe nejével gróf Pálffy Terézzel, kitől két fia: József és Ferencz grófok maradtak.
József gróf, és cs. kir. kamarás, szül. 1802-ben, nőül vette 1825-ki oct. 1-én herczeg Lichtenstein Henriette csillagkeresztes és palota-hölget; kitől gyermekei következők: 1) Iván szül. 1826-ki julius 7-én. – 2) Imre Joakim szül. 1827. jul. 22-én, cs. kir. huszárszázados és cs. kir. kamarás 1858-ban. – 3) Mária szül. 1828-ki nov. 19-én. – 4) Francziska szül. 1832-ki april 3-án. Egybekelt 1850-ki május 10-én gr. Bombelles Lajos ezredessel. – 5) Zsófia szül. 1835-ki mart. 14-én. Neje gr. Wickenburg Ottokar cs. kir. kamarás és huszár-századosnak 1855-ki aug. 8-ka óta. – 6) Karolina szül. 1836-ki dec. 26-án. – 7) Alajos szül. 1842. febr. 28-án. – 8) Ida szül. 1849-ki april 23-án.
Ferencz gróf, és cs. kir. kamarás, szül. 1804-ki sept. 17-én. Neje vásonykeői gróf Zichy Julia, csillagkeresztes hölgy, kitől gyermekei: a) László szül. 1826-ki julius 26-án, a pozsonyi cs. kir. helytartóságnál hivatalnok. Neje 1856-ki jun. 2-tól Csáky Sarolta grófné. – b) Kálmán szül. 1828-ki oct. 14-én; a 10-ik számú huszár-ezredben őrnagy. – c) Vilmos szül. 1830-ki mart. 7-én; a 6. számú huszárezredben kapitány. – d) Julia szül. 1831-ki aug. 26-án; férjhez ment 1853-ki aug. 1-én a jelenlegi szerb fejedelem Milos fiához, Obrenovich Mihály herczeghez. – e) Pál szül. 1838-ki oct. 4-én.
A Hunyady család grófi ága nemes faju ménesei által, főleg a hazai lótenyészetre hat jótékonyan.
A Hunyady család ősi nemesi czimere, melyet az 1607-ki armalis levélben nyert, és melyet itt az első metszvény ábrázol, egy vizirányosan kétfelé osztott vért; a felső osztály vörös, az alsó ezüst udvart mutat, a paizs alján zöld mezőről egy fatörzsök nyúlik ki, melyből egy zöldellő ágon fehér galamb ül, a fa alatt fekete medve áll, egyik első lábát felemelve, és abban három szál arany kalászt tartva. A paizs fölötti sisak koronáján két vörös zászló között kiterjesztett ezüst sas-szárny nyúlik. Foszladék mindkét oldalról arany-kék. *
Eredeti armalis leirása után.
E czimer az egyik ág részére a báróság és grófság nyerésekor tetemesen megbővitetett, mint ezt a második czimer-metszvény mutatja; e szerint paizs négy felé osztott vért; az első és negyedik osztály ezüst mezejében barna medve áll hátulsó lábán, első lábaival egy kalászt tartva. A második és harmadik osztály kék mezejében pánczélos kar könyököl, három nyilat tartva, hegyeikkel fölfelé. A paizs közepét egy kisebb paizs foglalja el, melynek arany udvarában egy fatörzsökön csőrében gyürűt tartó holló áll. A paizs fölött grófi korona, és azon két koronás sisak áll; a jobboldaliból két vörös zászló között ezüst-fekete sas-szárny nyúlik ki; a bal-oldaliból két elefánt-ormány (jobbról vizirányosan kék-arany, balról arany-kék) közt a pánczélos kar három nyilvesszőt tart. Foszladék jobbról arany-fekete, balról ezüst-kék. A paizsot telamonok gyanánt két hátulsó lábaikon álló vadász-eb veszi körül. *
L. Adami Scuta gentil. tom. IV.
Végre ezektől, de főleg az elsőtől szinezésen és a törzsökön álló madár nemére nézve különböző czimer az, melyett itt a harmadik czimer ábrázol, és melyet a nemesi ág néhány nemzedéken át használ; ezt t. i. kék udvarban a fatörzs kihajtásán fekete hollót mutat csőrében tartott gyürűvel, a medve pedig ül, s nyilakat tart. E czimer az 1694-ki nyitra-szeghi donaitóban adatott.
