Istvánffy család. (baranyavári és kis-asszonyfalvi).
Istvánffy család. (baranyavári és kis-asszonyfalvi).
Az Istvánffy család eredete ismeretlen előttem; már a XVI. század elején kis-asszonyfalvi előnévvel Baranya vármegyében virágzott, és Istvánffy István mint a nevezett megyének követe az 1505ki rákosi országgyülésen vett részt. * Nevezett Istvánnak atyjától Jánostól kezdve a család leszármazási fája következő:
Jászay A magyar nemz. napjai a mohácsi vész után. 157.
János 1480.; I. István 1505. Baranya v. követ; II. János kir. udvarn.; Imre; Ferencz †; László 1519. †; I. Pál Baranya v. alisp. (1. Gyulai Hedvig 2. Gara Erzse); Kata (Batthyányi Bened.); Anna (Macedoniai Miklós 1540); János. III. István.; II. István † 1542.; N. (Eör Bold.); N. (Zokol István); N. (Lónyay Péter); III. János †; Miklós alnádor tört. iró † 1615. (Both Erzse); IV. István Veszprém v. alisp. 1583. (Jakab Jusztina); Kata (Markfalvay János); Zsófia (Dóczy Mihály); Éva (Draskovich Ján.); Orsolya (lipchei Dóczy Ján.); Kata (Keglevich György.)
A családfa élén álló I. Jánosnak fia I. István már 1474-ben a lengyelek ellen Boroszlónál harczolt, 1494-ben az erdélyi só-aknák gondviselője volt. 1505-ben Baranya vármegye követe volt a rákosi országgyülésen. 1508-ban Ulászló őt nevezte gyermekei Lajos és Mária nevelőjeül. Több gyermeke maradt. Ezek közül Ferencz és László magnélkül haltak el. Kata Batthyány Benedek neje, Anna Macedoniai Miklósnak 1540-ben özvegye volt.
II. János kir. udvarnok volt, és a mohácsi ütközetben esett el 1526-ban. * Fia II. István és három férjhez ment leánya maradt. Nevezett II. Istvánt Nádasdy Tamás Jókánál Pozsony megyében a Dunába fullasztotta 1542-ben; miért midőn nagybátyja Verbőczy István, és többi hatalmas rokonai, mint Macedoni Péter és Batthyány Farkas Nádasdyt megidézteték, az I. Ferdinand pártjára menekült. * Ezen II. Istvánban ez ág kihalt.
Pethő Gerg. Krónikája 99. lap.
Istvánffy Hist. 1685-ki kiad. 167. Forgách: Comment. 303.
Imrének két fia volt János és István. Ez utóbbi Borsod, Gömör és Torna megyék jegyzőjének iratik. *
Lehoczky Stemmat. II. 203.
I. Pál, ki Baranya megye alispánjául iratik. * 1532-ben Mohács alatt Perény Péterrel együtt török-fogsába esett, honnan magát pénzen váltá ki. 1549-ben I. Ferdinand részéről már mint királyi tanácsos követül járt Martinuzzi Györgyhöz a kötendő egyezkedés tárgyában. 1550-ben Kőszegre rendeltetett az ország határainak megvizsgálására. * 1552-ben adományban kapja a hűtlenségbe esett Keresztúry, máskép zerdahelyi Magassy János birtokait. * Ezután nem sokára meghalálozott. Első neje Gyulay Hedvig, kinek anyja Batthyány Zsófia után kapták az Istvánffyak Tótországban Viniczát. Második neje Garai Erzsébet volt. Ezektől öt gyermeke maradt a) III. János, ki korán elhalt; b) IV. István, c) Miklós az alnádor és történetiró; d) Kata Markfalvay Jánosné, és e) Zsófia Dóczy Mihályné.
Lehoczky Stemmat. II. 203.
1550-ki 43. törv. cz.
Kaprinai Mss. B. tom. IV. p. 160. Ujlaky Fer. kir. helytartó adománylevele.
IV. István 1573-ban Kanizsa várában Alapy Gáspár mellett hadnagy volt, a midőn a szigethi törököktől megmenekült, utób 1583-ban Veszprém vármegye alispánja, * és Veszprém vár kapitánya volt, és a következő évben * Ormándi Péterrel fényes győzelmet vett Ali koppányi bégen, kinek hollófekete paripáját, és drága kardját neki adták vitéz társai. Neje Jakab Jusztina volt.
Lehoczky Stemmat. II. p. 203.
Pethő Gergely Krónika. 128.
Miklós szül. 1535-ben. Iskoláit Bolognában, Padauban és Gratzban tanulta. A latin és görög nyelvet ékesen beszélte, és 27 éves korában Oláh Miklós érsek titkára lőn. 1566-ban Zrinyi alatt harczolt, valamint utóbb is gyakrabban vett részt a hadmezején. Ezután királyi 1576-ban pedig al-nádor lett. Nehányszor követségben is használtatott. Remek tollal latin nyelven megirta hazánk történetét Mátyás király halálától koráig. Egy felindulás okozta szélhüdés Pozsonyban az országgyülés alatt 1615-ben vete véget életének. * Miklós birt slavoniai javain kivül Győr vármegyében is (1588-ban) Radván és Szent-Viden; * és már ifjabb korában 1558-ban Rácz máskép Ratkovics Pállal Komárom megyei Lábatlan helység birtokába iktattatott Verbőczy István, Imre, és Lábatlan György magvaszakadtán. * Neje bajnai Both Erzsébet volt, kivel 35 évet élt. Ettől egy fia Pál korán elhalt, és a Csallóközben Föl-Baáron temettetet el. Leányai Éva Draskovich Jánoshoz, Orsolya lipcsei Dóczy Jánoshoz, Katalin Keglevich Györgyhöz mentek nőül. Saját keresményét és könyvgyüjteményét a zágrábi jesuitáknak hagyá. * Eltemettetett Miklós Viniczán.
Lásd életrajzát s arczképét Hormayr Mednyanszky Taschenbuch f. vaterl. Geschichte 1812. Ig. 337–349. – Felső magyarországi Minerva 1828-ki foly. 1892. lap. – Fillértár 1835-ki 40. szám. – Vasárnapi ujság 1857-ki 29. sz. Horányi Mem. Hung. tom. II. stb.
Tudományos Gyüjtemény 1829-ki XII. köt. 36. l.
Fényes Komárom várm. 182. l. hol Baranyavári előnévvel iratik.
A zágrábi jesuitáknak eltörlése után könyvtáruk a pesti egyetemi könyvtárba került, hol Istvánffy könyvei közül több darab található, szépen bekötve, s a boritékon a család czimerével ellátva. Ilyen a többi közt a „Missae Graecae Aegyptiacae” czimü is.
Miklóssal egy időben élt Istvánffy Pál rokona, ki Zrinyi mellett esett el 1566-ban Szigetvár védelmében.
Miklósnak az alnádornak fiága kihalván, valjon testvérétől Istvántól maradtak-e fi-utódok, arról nincsenek biztos adataink; és igy azt sem állithatom, valjon azon Istvánffy Mátyás, ki 1672-ben Gömör vármegye jegyzője volt, és összeesküvési gyanu miatt elfogatván, Kassára hurczoltatván, és 1692-ben meghalván, a megye által 40 frt költséggel temettetett el, özvegyének pedig 30 frt adatott, * – e családhoz tartozott-e?
Bartholomaeides C. Gömör. p. 763.
Bizonyos az, hogy e családbóli származását igénylé a mult század végén (1782-ben) élő Istvánffy Alajos királyi táblai jegyző, mint ez az általa használt czimer pecsétéről és a „kis-asszonyfalvi“ előnév viseléséből kitünik. *
Schematismus Cleri A. dioec. Strig. 1857. p. 135.
Hasonlóan e család közé kell számitanunk a ,kis-asszonyfalvi' előnév használata miatt a jelenleg élő Istvánffy József pozsonymegyei dévényi plebánost és stomfai alesperest 1857-ben. *
Schematismus Cleri A. dioec. Strig. 1857. p. 135.
A család czimere – mint a 257. lapon a metszvény mutatja – függőlegesen kétfelé osztott paizs, a jobboldali arany osztályban liliom, s fölötte félhold és csillag, a baloldali arany osztályban pedig korona felett álló egyfejü sas kiterjesztett szárnyakkal látható. A paizsfölötti koronanélküli sisakon egy szárnyas sasláb emelkedik föl, körmeivel a sisak tetejét fogva meg. Foszladék mindkét oldalról arany-kék.
