Jekelfalussy család. (Jekelfalusi és margitfalvai.)
Jekelfalussy család. (Jekelfalusi és margitfalvai.)
Szepes vármegyének régi nemes családa. Ismert törzse Hekkul, gölniczbányai polgár, ki IV. László királytól 1284-ben a Kojsó (az oklevél szerint theutonice Cochensife) pataktól a Jászótól Szepesbe vezető régi útig terjedő erdőséget nyerte adományban. * E Hekkul alapitá a Gölniczbányától északra egy órányira fekvő Jekelfalva helységet, mely jelenleg is a család birtokában van, s mely valószinüleg némi hangváltozással Hekkul- (vagy Hekkel-től) nyerte a Jekelfalva nevezetet.
Wagner Analecta Scepusii I. p. 442. – Lehoczky Stemmat. II. 194. – Fényes Geogr. Szótár. II. 154.
Mint az alább következőkből gyanithatjuk, a családi levéltár még eléggé messze felterjedő okmányok által nyujthatna adatokat régi története és viszontagságai ismertetéséhez, minek hiányában azonban csak a már kinyomott adatokra szoritkozhatom, és teljes családfáját sem közölhetem.
1382-ben Lajos király Jekefalussy Domokosnak fiát Miklóst és Jakabnak fiát Lőrinczet pártfogásában vévén, parancsolja Szepes vármegyének, hogy ezeket jogaikban oltalmazzák főleg Jekelfalussy Máté fiától Pétertől, ki nekik sok kárt okozott. *
Fejér, Cod. Dipl. tom. IX. vol. V. p. 592.
1385-ben a följebbi oltalmazó királyi parancsot Erzsébet királynő intézi Szepes vármegyéhez. *
Fejér, Cod. Dipl. tom. X. vol. I. p. 211.
1392-ben Zsigmond király Jekelfalussy Domokos fiának Miklósnak és Lőrincznek, (ki itt rosszúl szintén Domokos fiául iratik) bizonyitványt ád, hogy a török elleni hadjáratban részt vettek, és őket hazabocsátá. *
Fejér, Cod. Dipl. tom. X. vol. II. pag. 48.
1398-ban Bebek Detre nádor Jekelfalussy Domokos fia Miklós és Jakab fia Lőrincz részére prorogatoriát ád ki Somosi Elek ellenében. *
Fejér, Cod. Dipl. tom. X. vol. II. p. 617. – hol a családnév (valószinüleg téves olvasás miatt) de Jakfalva közöltetik.
A család egy ága Zemplin vármegyében is birtokos e század elején, nevezetesen egyik Jekelfalussy báró Vécsey leányt vévén nőül, 1805-ben mint egész Nagy-Domasa és Kelcse birtokosa emlittetik. *
Szirmay C. Zemplin not. top. 345. 346.
Jekelfalussy József cs. kir. tanácsos és kamarás – mint a gersei Pethő család egyik utóda a sztropkói uradalom négyhatod részében birtokos. Szirmay szerint igen tudományszerető és a franczia háboru alatt mintegy husz ezer forint adót segedelemképen az államnak. * A törvénykönyv szerint 1808-ban husz ezer frtot adott a Ludovicea katonai növeldére; és 1827-ben 8333 frt 20 krt a nemzeti muzeumra. * 1812-ben az országos határvizsgáló bizottmány tagjául neveztetett. * 1817-ben nőül vette gr. Csáky Annát.
Szirmay C. Zemplin not. top. 96. 352.
1808-ki 7. törv. cz. 1827-ki 35. törv. cz.
1812-ki 4. törv. cz.
A legujabb időben ismert nevet szerze a családból Jekelfalussy Vincze, egykor rimóczi plébános, utóbb (1844. kör.) pozsonyi kanonok, és a forradalmi időszakban szepesi püspök.
A család czimere a paizs udvarában hármas halmon könyöklő kar, mely egy tövestől kitépett élőfát tart. A paizsfölötti sisak koronáján szintén azon képlet látható.
