Jeszenák család. (Királyfiai, báró.)
Jeszenák család. (Királyfiai, báró.)
Pozsony vármegyében Somorja mellett fekvő Királyfia helységről irja előnevét, és ott jelenleg is birtokos. Egy család-történetirónk szerint a család ismert őse Jeszeniczky Balás 1540-ben Temes vármegyéből szakadt Pricsdre Nyitra megyébe, * hol a Tárdi családnak bizonyos erdő iránti perében a Nyáriak ellen ügyét képviselvén, miután ott őt is terhelő emberhalál történt, Báthori Istvánhoz Erdélybe menekült; itt hadi vitézségével magát kitünteté, és egy párbajban egy töröknek fejét vette honnan a család következő czimerét nyerte. A paizs kék udvarában zöld téren egy vasba öltözött hadi férfiu áll, jobb kezében kivont kardján egy levágott, vérző, turbános törökfejet tart; a balban pedig egy buzogányt. A paizsfölötti sisak koronájából szintén olyan vitéz emelkedik, a leirt törökfejet, és buzogányt tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. * Mint ezt itt a metszvény is ábrázolja.
Lehoczky Stemmat. II. 194.
Burgstaller Collectio Insignium nob. fam. H.
A családot a mult század elején Jeszenák I. Pál emelé fel, ki mint nagy törvénytudó, és herczeg Eugennek, Schvarzenbergnek, Pálffy Miklósnak meghatalmazottja, családjának szép vagyont is szerze. Leginkább érdemeket szerze magának az által, hogy az 1715-, 1723- és 1729-ki országgyüléseken, hol a cs. kir. uralkodó háznak trón-öröködése a nő ágra is kiterjesztetett, e határozat elfogadására különösen és fáradhatatlanul működött. * Mely érdemeiért III. Károly királytól nyert pozsonymegyei javaira királyi adományt; és egyszersmind kir. tanácsos lett. Meghalt 1762-ben, kora 78. évében. Testvére János szintén hires törvénytudó, és szerző volt, és királyi tanácsos. Meghalt nőtlenül 1776-ban.
A fia által 1781-ben nyert bárósági diplomának erre vonatkozó szavai ezek: „Signanter enim genitor tuus Paulus Jeszenák, qui occasione Regni Comitiorum, signanter annis 1715. 1723. 1729. celebratorum, ubi de stabilienda sexus foeminei Domus Nostrae Austriacae perpetua successione agebatur, eximiam, indefessamque navavit operam.“ L. Lehoczky Stemmat. II. 195.
I. Pálnak hat gyermeke maradt: István, ki 1784-ben halt meg; János, ki Prónay Gábor leányát Jankát birta nőül, de gyermeke nem maradt, és özvegye utóbb Calisius János neje lön; II. Pál, kiről alább; továbbá három leánya: egyik Gosztonyi Imréné, a másik Szilvay Istvánné, a harmadik báró Podmaniczky Sándorné.
II. Pál 1771-ben a schleswig-hollsteini nagyherczegségnek a cs. kir. udvarnál követségi tanácsosa és ministere, utóbb cs. kir. tanácsos, 1781-ben dec. 28-án II. József császár által báróságra emeltetett. * Gyermekei a bárói diploma szerint János, Pál, Karolina, Anna, Ludovika, Julianna.
Lehoczky Stemmat. II. 195.
Az eddig emlitettek leszármazási kimutatása imez:
Jeszenák N.; I. Pál kir. tanácsos † 1762.; I. János kir. tanácsos † 1776. (nőtlen); István † 1784.; II. János (Prónay Janka) †; II. Pál táborn. báró 1781.; N. (Gosztony Imre); N. (Szilvay István); Krisztina (b. Podmaniczky Sándor); III. János. 1808.; III. Pál; Karolina.; Anna.; Ludovika.; Julianna.; IV. János. sz. 1800. forrad. biztos kivég. 1849. (gr. Forgách Luzia); Luiza sz. 1803. (gr. Teleky Samu.)
III. János 1808-ban könyveit és földabrosz gyüjteményeit a nemzeti muzeumnak adományozá. * Az evang. egyház kerületi és iskolai fölügyelőséget sok évig viselte. Fia
1808-ki 7. törv. cz.
IV. János 1800-ki január 22-én született Pozsonyban. Iskolai bevégzése után utazást tett Olasz-, Franczia, s Angolországokban, és ez utóbbiban különösen IV. György király koronázásán hg. Esterházy kiséretében volt. Hivatal viselésre kedve nem lévén, 1822-ben az atyai jószágok egyikét, Szeniczet Nyitrában vette át, s ott gazdálkodott, jobbágyaival legszebb patriarchális viszonyban élve. Szorgalmas részt vett a nyitramegyei gyüléseken, hol az ellenzékhez csatlakozott. Mint a nyitrai evang. esperesség főfelügyelője, s későbben gr. Zay Károly helyében az evang. egyházak s iskolák dunáninneni kerületi felügyelője, buzgó részt vett a vallási ügyekben. „A forradalom pártja – irja rövid életirója – zászlói alatt híven helytállva találta, s szerencsétlenségére igen is munkás szerepre hivta a különben csendes és mérséklett férfit; – mint forradalmi biztos erőteljes munkásságot fejtett ki; miért haditörvényszékileg halálra itéltetvén, 1849-ki octob 15-én kivégeztetett. * Nejétől gr. Forgách Alojzától (szül. 1810.) öt gyermeke maradt: János cs. kir. huszár főhadnagy s ennek fitestvérei Sándor és Béla nehány év előtt elhalván, a család fiágon kihalt. Leányai: Luiza, Draskóczy Gyuláné és Gizella.
L. életét Ujabb ismeretek tára IV. köt. 535.
