Juricskay család. (Bölcsi és nyüvedi).
Juricskai Pál 1759-ik évi december 28-án kapta Mária-Terézia királynőtől nemeslevelét; atyjának a Rákóczy mozgalmak alatt és nagybátyjának Érsekujvár török hatalom alóli kiszabadittatása alkalmával kimutatott katonai vitézségök jutalmául.
Ezen nemeslevél kihirdettetett Biharmegye közgyülésén 1760. május 14-én.
Juricskay László egyéb jószágokon kivül a Biharmegyében fekvő Bölcsi pusztát adománykép megszerezvén, az általa örökösödött mellékág (II. Pál gyermekei) bölcsi; Juricskay Vincze pedig az örökség utján reá maradt nyüvedi (Biharmegyében) részjószágba magát ünnepélyesen bevezettetvén, ennek utódai nyüvedi előnévvel élnek.
A család czimere – mint följebb a metszvény mutatja – következő: kék mezőben 3 szikla emelkedik, melyek középsőjén drágakövek- és gyöngyökkel ékesitett korona, ezen pedig repülni készülő fehér galamb áll, csőrében aranyszálakkal kötözött zöld koszorút tartva. A paizsfölötti nyilt sisakon korona és a föntebbihez hasonló galamb van. A czimert kétfelől arany és kék foszlány diszíti.
I. Pál 1759 (tótváradi Kornis Borbála); József sz. 1756. † 1793. (Várdy Klára); Erzsébet (Rudnyánszky László); Klára (Gaszner Lőrincz); I. László sz. 1756. † 1841. (Szász Franciska); György őrnagy † 1810. kör.; II. Pál sz. 1763. † 1825. (Nemes Katalin); Vincze sz. 1786. † 1830. (Ferdényi Franciska); Karolina sz. 1784. † 1832. (Bagossy Pál); Lajos sz. 1782 † 1806.; Móricz sz. 1820. (Beöthy Laura); Anna sz. 1825. (Szlávy Victor); Vilmos sz. 1822 † 1851.; Matild sz. 1846.; Viola sz. 1848.; Dezső sz. 1849.; Zoltán sz. 1851.; Ákos sz. 1853.; Jolánka sz. 1856.; Boldizsár sz. 1858.; Eduard sz. 1810. † 1858. (Miskolczy Ludovika); Petronella sz. 1809. † 1818.; Amalia sz. 1813. (Reviczky Frigyes); Rudolf sz. 1819. (Rózsa Julia); Victoria sz. 1843.; II. László sz. 1849.; Rudolf sz. 1851.; Ottilia sz. 1853.; Gabriella sz. 1858.; Berta sz. 1836. (Majercsák András); Ludovica sz. 1838. (Vallner Károly); Gizella sz. 1839.; Ida sz. 1841.; Alexandrina sz. 1842.; Irén sz. 1843.; Piroska sz. 1846.; Laura sz. 1849.
I. Pál 1760-ban püspöki uradalmi tiszttartó volt Bélben Bihar megyében. Neje, kit még nemesedése előtt elvett, tótváradjai Kornis Borbála Kornis Mihály leánya volt, ki által a család több jószágnak jutott birtokába, részint Erdélyben, részint Magyarországban Csongrád és Bihar vármegyében.
1) Erzsébet, Rudnyánszky Lászlónő;
2) Klára, Gaszner Lorincz biharmegyei főmérnök neje;
3) László, szül. 1756, meghalt 1841. január 1-én kora 85-ik évében, előbb kamarális ügyvéd, később Biharmegye alispánja és táblabirája. Szász Franciskától született egyetlen fia Lajos, kora 25-ik évében elhalt (szül. 1782. meghalt 1806).
4) József, szül. 1753. meghalt 1793. Bihar vármegyének húzamos időig főpénztárnoka. Nejétől ns. Várdy Klárától születtek gyermekei: a) Karolina (Bagossy Pálné) szül. 1784. meghalt 1832.; és b) Vincze szül. 1786. meghalt 1830., előbb Biharvármegye esküdtje, táblabirája, és első alügyvédje, később a nagyváradi d. sz. káptalan jegyzője.
5) György cs. kir. őrnagy; meghalt a franczia háboruk alatt 1810. körül (nőtlen).
6) II. Pál (szül. 1763 körül, meghalt 1825.) székelyhidi uradalmi ügyvéd.
Vinczének Ferdényi Franciska nejétől, id. Ferdényi Antal leányától született öt gyermekei voltak:
aa) Petronella, szül. 1809, meghalt 1818.
bb) Eduárd, szül. 1810, meghalt 1858. egy lángeszü, és a törvénytudományban nagy jártasságu férfiu; gymnasialis iskoláit Nagyváradon, a bölcsészetieket Kassán, a jogtudományokat pedig kitünő sikerrel a pesti kir. egyetemben végezte. Mint juratus jelen volt az 1830-ki koronázási országgyülésen Lajcsák Ferencz akkori n.-váradi lat. sz. püspök oldala mellett. 1831-ben az ügyvédi censurát letévén, megyei szolgálatra szánta magát, s Biharmegyénél mint tiszteletbeli ügyvéd kezdett hivataloskodni; de ezen pályát, közbejött családi és egyéb körülmények miatt, rövid időn odahagyván, falusi jószágára Nyüvedre, később pedig 1834-ben megházasodván, neje, Miskolczy Ludovica jószágára Pelbárdhidjára költözött, hol egész haláláig (1858.) csendes visszahuzódásban élt; időközben azonban 1848-ig a megyei közgyüléseket szorgalmatosan látogatta, hol az ellenzéki részen volt.
Nyolcz leányai: Bertha, Majercsák Andrásnő Biharon, szül. 1836; Ludovica, Wallner Károlynő, szül. 1838. Nagyváradon; Gizella, szül. 1839; Ida, szül. 1841; Alexandrine, sz. 1842; Iréne, sz. 1843; Piroska, sz. 1846; és Laura, sz. 1849.
cc) Amália, Reviczky Fridriknő, szül. 1813. Lak. N.-Váradon.
dd) Rudolf, szül. 1819. Iskoláit részint N.-Váradon, részint Kassán végezvén, 1844-ben megyei esküdt, 1850-től 1854-ig a bihari járás főszolgabirája volt; jelenleg közbirtokos Nyüveden. – Nejétől Rózsa Juliannától születtek gyermekei: Viktoria, szül. 1843. – László, szül. 1849; Rudolf, szül. 1851; Ottilia, szül. 1853; és Gabriella, szül. 1858.
ee) Vilhelmina, szül. 1825, meghalt 1839.
II. Pálnak (lásd 6.) nejétől bálintfalvai Nemes Katalintól született gyermekei voltak:
a) Móritz, szül. 1820., lakik Örvénden. Neje bessenyői Beöthy Laura, gyermekei pedig:
Viola, sz. 1848; Dezső, sz. 1849; Zoltán, sz. 1851; Ákos sz. 1853; Jolánka, sz. 1856; és Boldizsár, sz. 1858.
b) Anna, Szlávy Viktorné, sz. 1825, és
c) Vilmos, sz. 1822, meghalt 1851. Neje Antalóczy Vilma; egyetlen leánya pedig Mathild, sz. 1846-ban (Nagyváradon).