Bartakovich család. (Kis-Apponyi).
Bartakovich család. (Kis-Apponyi).
Az I. kötet 208. lapján igen hiányosan volt közölve. Itt bővebb nyomozás és családi adatok nyomán teljesebb családfája következik. A család Horvátországból eredt, honnan török foglalás után a XVI. században Magyarországba telepedett Bartakovics János, a ki János király részén állott. Ettől kapta Biharmegyei Fejértói birtokát * még 1552-dik év előtt. Már 1576-ban mint öreg ember Békes Gáspár által a császár részéről Konstantinápolyba küldetett, miért is, noha azon küldetést elvállalni vonakodott, saját házának oszlopára akasztatott *. E János volt a Bartakovicsok magyar ágának alapítója. Ugylátszik – az ő fia volt Miklós, ki Báthori András bíbornok híve lévén, midőn ezt az elvesztett szebeni csata után futásában kisérte, 1599-ben a székelyek által felkonczoltatott *. Ez időben élt a családnak egy másik tagja: Bartakovich másként Horváth I. Ferencz, kitől a család öszves ágai származtak, s melyekből a nyitrai máig virágzik.
Bielek, Maiores Hungarorum 124.
Istvánffy, Hist. 1685. editio pag. 352.
Istvánffy, Hist. editio 1685. p. 478.
I. Ferencznek nejétől Pákay Ilonától fia II. Ferencz feleségül vévén Kisapponyi (másként Spányik) Borbálát, ez után jutott ivadéka a kis-apponyi birtokhoz és előnévhez. Ezen II. Ferencznek fiai voltak I. István és III. Ferencz, de ezek testvéreiűl olvassuk némely családfán Pétert és Bertalant is. E most említett Péter nőűl vévén Zólyom megyéből Barbarich Zsófiát, hont és nyitrai megyei jószágokat szerzett és azokban 1600–4-ben megis erősítetett, mint a sz. benedeki convent előtti bevallások mutatják, a tőle származott és „bagonyai“ előnévvel élt ivadék nemzékrendét nem ismerjük, de az bizonyos, hogy tőle eredtek János, 1660-ban Hont megyei alispán * és Gáspár, ki 1667-ben Léva vár alkapitánya volt, és Hont megyén kivűl bírt Nógrádban is a szomolai pusztán. Neje Nyáry Albertnek leánya, Deáky Istvánnak özvegye Nyáry Judit volt. Ez ágból eredt Bartakovics György, is, ki Deáky István leányát Mária Magdát vette nőül; továbbá B. Tamás, és ennek leánya Zsuzsanna, Gányi Péterné, kik Pest megyei f. nyáregyházi részöket 1699-ben Bottyán János ezredesnek és nejének Lakatos Juditnak adták el. Végre József, ki 1780-ban fehérvári őrkanonok volt.
Bel, Notitia nova Hung. IV. 552.
I. Ferencztől a Bartakovics család nemzékrende következőleg terjedt napjainkig:
I. tábla.
I. Ferencz (Pakay Ilona); II. Ferencz (Kis-Apponyi Bora); I. István.; III. Ferencz 1622–28. (Keresztúry Zsófia); Péter (Barbarich Zsófia); Bertalan.; I. György (Majthényi Erzse); I. Márton 1729. követ (1. Lőrinczffy Kata, 2. Pyber Klára); László (Sirchich Anna); Klára (Tarnóczy Imre.); Gábor (Soós Fáni.); Mihály. †; József (Batthyány Juliánna); Anna (Jczerniczky András.); Mária (Matkovich András.); III. János esküdt † 1802.; Petronella (Csukár János.); III. László m. k. testőr † 1842.; II. Pál 1765. főszolgabiró (1. Jeszenszky Anna, 2. Bartakovics Kata); 1-től IV. Ferencz sz. biró 1778. (1. Marsovszky Ágnes 2. Braunsdorfer Magda); 2-tól Anna (Bacskády József alispán.); II. József nyitrai plébános.; Benedek t. biró 1814. (Vály Anna); I. Márton 1791. esküdt 1814. t. biró (Ordódy Anna); 1-től Bora (Puskás Lajos.); 2-tól Anna (Berecz József.); Nepomuczéna (Francisci Ferencz.); Jozéfa (Babóthy Imre.); I. János 1669. nádori adom. (Lindvay Zsófia); Folyt. a II. táblán.; István (Majthényi Bora); László. †; Péter. †; Imre (l. N. N.); Julianna (Balogh Sándor).; Mária (Simonyi József.); András (Ordódy Anna); Pál n. prépost cz. püspök † 1758.; Ádám 1720. Nyitrai esk. (Kosztolányi Kata); Éva (Tajnay István.); Zsófia (Kürthy Pál); Gábor (1. Almásy Francziska); Janka (Ghyczy Gáspár.);
II. tábla.
I. János, az I. táblán. 1669. nádori adomány (Liudvay Zsófia); I. Péter (Rajmannus Kata); Ilona (Jeszenszky István.); II. Péter (Brunszvick Francziska.); Sára (Dávid György.); József (Kelecsényi Zsófia); Nepomucena † 1813. (Kondé Erneszt.); Alajos 1808. D. in. ker. táb. ülnök (Kiss Anna); Mariánna † 1857. (1. gr. Stubenberg Antal, 2. Majthényi Imre kam.); Antonia Prágába apácza fej. † 1856.; Auguszt volt t. biró † 1866. (Palásthy Mária); Sarolta (gr. Da Mosto,.). Jolán; Auguszt.; Árpád.; II. János (Smonyi Klára) Folyt. III. tábl.; IV. Ferencz (Gerléczy Mária); A. Mária (Tamka Miklós.); Teréz (Gudics Ferencz.); Elek (Szbó Julia); Zsófia (Morvay János.); Mária (Nagy Ignácz.); Károly (Ludvig Kata); József Kakasfalva (Surmann Mária); István.; Bora.; Károly Örvistyén (Csemiczky Róza); Elek (Papanek Karolina.); Karolina (Hencz György.); Juliánna (Simetsek József.); Mária (Kántor Lajos.); Antonia.; VI. János Pöstyénben (Németh Erzsi); Rudolf cs. k. j. biró 1859.; Ottilia.; Teréz F.-Elefánton (Kochanovszky József.); IV. János (Dióssy Mária); Antal (Kostyál Kata); János.; Zsuzsa.; Julia.; József.;
III. tábla.
II. János, ki az II. táblán. (Simonyi Klára); Mihály surányi plébános.; III. József szül. 1720. exjesuita, tanár és iró.; Kata (Bartakovics Pál 2. neje.); Imre püsp. jav. igazg. (Bertalanffy Erzse); V. Ferencz 1791. főbiró. 1805. követ. 1808. fő perc. (Almásy Ágnes) Folytat. a köv. lapon.; Máriánna †; László alispán † 1814.; Teréz.;
V. Ferencz, ki az előbbi lapon. 1791. főbiró. 1805. követ. 1808. főperc. (Almásy Ágnes); Mihály vak † 1840.; Janka (Rudnyánszky János.); József † 1827.; Alojzia (Gafor Lajos.); V. János sz. 1788. † tbiró stb. (Bacskády Teréz); Erzse (Batthyány József.); Adalbert sz. 1792. egri érsek.; Ferencz (Batthyány Mária); Albertina.; Gabriella.; Ája (Batthyány Ferdinánd.); Florián szül. 1820. cs. k. kam. k. tábl. üln.; Vilma (Ordódy István.) Karolina (Szűry Lajos.);
II. Ferencz, – mint mondók – a család mostanig virágzó vonalának törzse, neje után Kis-Appony helység birtokosa. Fia III. Ferencz nőűl vette Keresztúry Andrásnak Elefánty Judittól (Elefánty Imrének leányától) való leányát Keresztúry Zsófiát és e jogon utódai a szalakuszi, menyhei, bédi, f. és a. elefánti birtokokban örökösödtek. Nevezett Keresztúry Zsófia utóbb, mint özvegy, nagyapponyi Apponyi Balázshoz ment férjhez. III. Ferencznek fiai I. György és I. János, István és I. András által négy ág támadt. István ága unokájában elenyészett.
I. Andrásnak egyik fia I. Pál esztergomi nagyprépost és almisi czimz. püspök volt. Meghalt 1758-ban. Testvére Ádám 1720-ban Nyitra megyénél esküdt, gyermekeiben kihalt.
György ágán I. Márton 1729-ben Nyitra megye követe. Egyik fia II. Pál 1765-ben Nyitra várm. főszolgabirája. Ennek fiai IV. Ferencz 1779-ban szolgabiró, két házasságból csak leányai maradtak. II. József nyitrai plébános; Benedek (1814.) táblabiró, II. Márton 1791–1814. esküdt, majd táblabiró, egyetlen leánya Jozéfa Babóthy Imre 1832/6 évi országgyülési követ neje. – I. Mártonnak László fia után unokái III. János esküdt meghalt 1802-ben, és László volt m. k. testőr 1842-ben magnélkül elhalt.
I. János a család máig terjesztője. Ez 1669-ben nádori uj adományt vitt birtokaira. Nejetől Lindvay Zsófiától két leányán kivűl három fia I. Péter, II. János és IV. Ferencz három ág terjesztői, és nagybátyjok Lindvay Ferencz után Pozsony megyei Vezekény helységben örökségök lévén, miután azt a dühöngő pestis és háború miatt akkor át nem vehették, arra Thédy Sándor örökösök hiánya czímén nádori adományt szerzett, mi ellen a három testvér 1714-ben az orsággyülésre folyamodott, és ámbár kedvező ítéletet nyertek, mégis félszázadi perlekedés után is a birtokba nem juthattak.
I. Péter ágán Alajos a Dunáninneni kerületi tábla birája volt 1808-ban. Gyermekei közűl egyik leánya Máriánna csill. ker. hölgy előbb gr. Stubenberg Antalné, utóbb Majthényi Imre cs. kir. kamarás neje volt, meghalt 1857-ben, Antónia Prágában ang. apácza főnöknő, és Auguszt 1825-től Nyitra megye táblabírája, az akori ellenzéki párt egyik kitűnőbb tagja, 1850. után Nógrád megyei Borsos-Berinke helységbeli női birtokába tette át lakását. Meghalt 1866-ban. Nejétől palásthi Palásthy Mariától négy gyermeke maradván, azok közűl Sarolta 1867-ben lett gróf Da Mosto neje.
IV. Ferencz ágán leszármazók Kakasfalván, Örvistyén, Pöstyénben és F.-Elefánton bírnak. Közülök VI. Jánosnak fia Rudolf 1859-ben cs. kir. járásbíró volt.
II. Jánosnak ágán egyik fia József exjezsuita szül. 1720-ban, jeles tanár és iró volt; másik fia Imre püspöki uradalmi igazgató volt. Ennek egyik fia László volt alispán meghalt 1814-ben; másik fia V. Ferencz 1791-ben Nyitra vármegye főszolgabírája, 1805. és 1807-ben országgyülési követe, és 1808-ban főpénztárnoka volt. Nejétől Almásy Ágnestől született gyermekei között kor szerint hetedik, rang szerint első helyen áll Adalbert (szül. 1792.) volt rozsnyói, 1850-től egri érsek, v. b. titk. tanácsos stb. a magyar egyház és haza egyik legkitünőbb oszlopa; a magyar tudományos irodalom, művészet buzgó pártolója és előmozdítója stb. Testvérei közűl
V. János, szül. 1788-ban 1805–9-ben huszár hadnagy volt, 1814-ben táblabiró, 1840-ben törvényszéki ülnök, 1848-ban elnök, 1849-ben megyei tisztviselők szétoszlásakor küldöttségi elnök. Meghalt 1866-ban. Nejétől bacskádi Bacskády Teréztől gyermekei közűl egyetlen fia Flórián (szül. 1820.). Már 1845-ben Nyitra megye főszolgabírája lett, 1846-ban kerületi táblai ülnök, 1851-ben a pozsonyi cs. kir. törv. szék titkára, 1854-ben a nógrád megyei cs. kir. törv. szék tanácsosa, 1856-ban a trencséni urbéri törv. szék elnöke, 1857-ben cs. kir. kamarás, 1858-ban a pozsonyi cs. kir. helytartóság sz. f. tanácsosa, majd ott az urbéri fő törv. szék tanácsosa, 1860-tól a m. tábla bírája.
A család czímere kék mezőben nyakán nyillal átlőtt hattyú, mint az I. kötet 208. lapján látható.
