Sáary család. (Vámosi.)
Sáary család. (Vámosi.)
A Sáary vagy Sáry családot Győr, Pest, Szathmár, Veszprém vármegyék nemessége sorában lelhetni.
Azon Sáary család, melynek itt a mult század végeig egy, perben felmutatott családfa szerint * nemzékrende közöltetik, Dunántúlról való. A XVI. század végén élt Sáary Gergely, kinek ivadékát mutatja e táblázat:
Lásd kézirat a Nemz. Muzeumban fol. lat. nro 213 és Geneal. authent. II. – Szirmay C. Zemplin not. top. 116.
I. Gergely; I. János; II. Gergely. (Soldos Zsuzsi); Anna; I. István. I. Péter. II. János. II. István 1725. I. Ferencz III. János alp. I. Pál Juliana Judit; II. Péter alp. Kata. (Kajáryné.); III. Gergely †; Mihály †; Kata (Korcsmáros György) Erzse (Kún János.); Kata Lőrincz Ádám; Anna (Noszlopy Istv.); Dora (Tóth András) Ilona (Polányi Fer.); N. (Szalayné); Judit (Gőgös Mihályné)
II. Gergelynek neje Soldos Zsuzsanna, leánya volt Soldos Mártonnak és Szabó Dorottyának, a ki leánya volt Szabó Ambrúsnak és Csatari Zsófiának, a ki leánya volt Csatari Benedeknek. II. Gergelynek tiz gyermeke közül csak I. Péter terjeszté ágát, és tán a mai napig, leány testvérei közül Kata és Dorkó utódairól mitsem tudhatni. Judittól Gőgös Mihálynétól leányágon a Kenessey-ek, Annától Noszlopy Istvánnétól a Balassa és Barcza családok származnak.
Valószínűleg ez azon Sáary család, melyből Sáary László 1822-ben Zala vármegye fő szolgabírája volt; és ez esetben e család prédikatuma „de Vámos” íratik.
A régibb korból ismeretesek Sáry néven, – a nélkül, hogy a közlött családfához viszonyukat ismernők, – a következők:
Sáry Péter mester, Hunyadi János kormányzó kancellára, kit néhai Heykedi László fiának Gergelynek özvegye Anna nemes asszony fiául fogadott annak Barnabás és Fábián testvéreivel és Tolnai Balás bátyjával együtt a budai káptalan előtt, bevallván neki s általa a nevezetteknek Heyked és Bewd helységbeli örökségeit, ugy a dancsházi vagy bessenyői pusztát Csongrád megyében, Veres egyházát Békesben, Ikere halastót, Forág vám környéke, Zent-Mihály halma, Lapulnok halma patakkal és földekkel együtt Szentes és Donáthuta között. *
Kovachich M. G. Formula Solennes Styli. 344.
Sáry András 1552-ben élt, midőn őt Arszlán fejérvári bég erővel Egervárához hurczolta, és ott a várat felkérő levéllel Dobó Istvánhoz küldte. *
Istvánffy 1685. évi kiadás 224. lapon Andream Sárium nevezi, de Sámboki-nál. Lásd Reusner Rerum memorabilium in Pannonia etc. Narrationes Francofurti 1603. recusae Colocae 1770. a 96. lapon Saray Andrásnak olvassuk.
Trencsin vármegyében mint Bolessón lakozót 1646-ban a nemesi lajstromban találhatni a Sáary családot.*
Szontagh D. közlése szerint.
Nógrád vármegyében Szécsényben 1771–1778-ban báró Haller Sámuel tisztartója volt Sáry Mátyás, ki ellen a végrehajtó bíró megveretése miatt ügyészi vád emeltetett 1775-ben.*) Tán ez, vagy fia másik Sáry Mátyás volt az, ki 1808-ban Váczon halt meg.
Nógrádi levéltár 1772. 336. szám és Proth. 33. stb.
