Sándor család. (Slavniczai nemes, bajnai gróf)

Teljes szövegű keresés

Trencsin vármegyének tős gyökes családa, mely Slavnicza ősi székhelyének máig birtokában van. A Nozdroviczky család állítása szerint a Slavniczai Sándor család a Nozdroviczky és Zamaróczy őrségi családokkal közös törzsből származnék, ezt bizonyítaná állítólag egy 1338. évi adomány levél, melynek a gróf Sándor ág levéltárában kellene lennie, és mely a vérségi és jog közösséget mutatná; ugyan ezt igazolná egy, a budai káptalan előtt 1411-ben a kis-szlavniczai és szkalkai birtokra vonatkozó egyezség levél, melyből az tűnnék ki, miszerint az egyezkedők közös törzsből eredvén, Nozdrovics Kis-Slavnicza és Szkalka ősi birtokaikat egymás közt felosztották, és hogy Sebestyénnek Péter fiának Nozdrovicz, Péternek Jakab fiának Kis-Lavnicza, és Szkalka, később Zamárd helysége pedig a ZZamaróczy családnak jutott legyen. Azonban ezen összeköttetés annyiban ellenkezik a Sándor család származási rendjével, a mennyiben azon Sandrin, kitől a Sándor család nevét és eredetét vette, nem Pétertől, hanem Tamástól ered, a mely Tamás Bechich de Kaszának neveztetett és 1472. és körűl élt.*
Szontagh Dán. közl.
A Sándor család okmányai szerint Kaszai Bechich N-nek (kereszt nevét nem tudjuk) fiai Kaszai Bechich Tamás és György testvérek és amannak legidősb fia Miklós 1456-ban Slavnicza helységre uj adomány levelet szereztek; ezen Tamástól a család következőleg * sarjadzott le napjainkig:
Lehoczky Stemmat. II. 249. 350. Wagner Mss. tomo LXX. pag. 232. – Schönfeld Adelslexic. II. 233. – Góthai Histor. herald. Handbuch 844. lap csak Lehoczky után irja le adatait.
I. tábla.
Kassai Bechich N.; Bechich Tamás 1456.; I. György 1456.; I. Miklós 1456.; Adalbert 1472.; Sandrin kitől a Sándor családnév; Jakab; János?; Márton 1517. Sándor de Slavnicza (Chlevenszky Ilona); II. János 1552. (1. Koloni Sólyom Kata. 2. Apponyi Kata.); II. Miklós (Sóky Anna); Borbála 1540. (Rédeky János.); I. Gáspár 1556. trencsini alispán (1. Schvela Margit. 2. Baracskay Kata); Margit 1564.; I. Menyhért.; III. Miklós.; I. Pál (Motesiczky Anna.); III. Adalbert.; III. László.; II. Gáspár.; Zsuzsa (Sirchich György); Kata (Borcsiszky György); I. István. 1570. (Rakolubszky Kata); I. László (Tökés-Ujfalussy Erzse.); Margit. (1. Rajcsányi György. 2. Gyepes Farkas); Erzse. (Rajcsányi Boldizs.); Zsófia. (Rajcsányi Pál); Anna. (Simonyi Mózses); III. János. alnádor 1616. (Aranyady Dora); II. Adalbert. †; II. György (Motesiczky Anna); II. László nyitrai alispán (nebojszai Balogh Erzse); Bora (gáti Török Fer.); Pál. †; Kata.†; Zsuzsi. †; Folyt. IV. táblán.; I. Imre trencséni alisp. 1637. (nádasdi Darabos Krisztina); II. István †; Erzse. (b. Pongrácz János); Zsuzsi (ákosházi Sárkány Miklós); I. Ferencz. (báró Rottal Kata); Folyt. II. táblán.; Folyt. III. táblán.
II. tábla.
I. Imre, ki az I. táblán. 1637. alispán (n. Darabos Krisztina); III. István (1. Máriassy Éva 2. Forgách Ilona 3. Révay Erzse); Kata (Apponyi Péter); Kata (Divék Ujfalussy Sándor); Magdolna (b. Majthényi Mátyás); II. Imre. (Okolicsányi Magdolna); Zsófia (Karner Imre); III. Pál 1714. (1. Radvánszky N. 2. Dobay Anna.); II. Ferencz. (1. Balassa Anna. 2. Gáfor Magdolna); Magdolna (Justhné); Imre (Dávid Zsuzsi); Julianna.; Ágnes (Petrikovics); 2-tól Pétert; János; Ferencz; Antal (Prileszky Anna.); Jozéfa.; Janka (Vály László); József.; János.; György (Ravasz Anna); János. (Bubla N.); Mihály. (Huszár N.); Sándor. †; János.; Mihály.; István.; Ferencz.; József.; Mária.; László (Plathy Klára); Mihály (Sirmiensis Anna); Pál. (Sréter Zsuzsi); Károly (Sréter Erzse) †; István (Beniczky Teréz); Lajos 1768.; Bora (Otlik Ján.); Anna Mária.; Zsuzsa (Ilgó Sándor); Imre. †; László. †; Pál.; Imre; Lajos (Ambrózy N.); Károly.; Pál.; Lajos. †; leányok; Morvában; Tamás.; László. †; Mihály.; István (Sándor Adél); Zsigmond (Beniczky Mária); László.; Kálmán.; Eszter.; Béla.; Gejza; Károly 1848. sz. biró. (Ambrózy Zsófi); Lajos 1861 árvák gondn. (Mednyánszky Bora); István.; Gejza.; Árpád.
III. tábla.
I. Ferencz ki a II. táblán. (báró Rottal Kata); János 1666. (Berényi Anna); III. Gáspár séllyei várkapit. (iklódi Szluha Kata); Mária (Nyári Imre); Anna (1. Széchényi Márton. 2. Ruttkay Istvan. 3. Hunyady László.); György; IV. Gáspár kurucz táborn. 1693. 1694. 1706. báró (Tököly Erzse); Adalbert 1723. nyitrai alispán m. kir. helyt. tan. (Kőszeghy Julia); Mária (b. Pongrácz); Ilona (Brogyány István); László 1741. báró †; Ferencz (1. Bossányi Kriska. 2. Motesiczky Bora); Kata (Bossányi Gábor); Anna (Motesiczky István); IV. Pál (kis krestenei Hunyady Judit); Károly (b. Rudnyánszky A. Mária); Rozália B. (Szent-Iványi Ferencz.); István az iró. 1801.; Julia (gr. Forgách József.); Anna (b. König Ferencz.); István.; V. Pál. kir. tan. (1. Balogh Bora. 2. Csery Jozéfa.); György huszár kapit.; Judit; József.; Jozéfa A. M.; Krisztina (Szent-Miklósy); Ignácz.; Anna Mária (Draveczky b.); 1-től János.; 2-tól Antal katona (Vietorisz Anna); Erzse (Kvassay Mihály); Miklós; Mihály (1. Lukácsy Magd. 2. Kubicza Anna); Mária †; Janka (Ghyczy Ráfael); Miklós (Karkoványi Karolina); Mária †; Alojzia (Buócz Elek); Anna (Hegedűs Zsigm.); Janka (Harsányi Pál); Vincze Nyitrai sz. biró (Boróczy Mária); Miklós.; Gizella.; Jenő.; Ilka.; János †; Vincze †; József Nyitra vm. sz. biró 1860.; Ferencz (Jordánszky Etelka †); Jozéfa (Vietorisz László); Maria.; Erzsébet (Scherz Ján.); Janka (Tóth János); Francziska (Kary Mihály).
IV. tábla.
II. László, ki az I. táblán. Nyitrai alispán (nebojszai Balogh Erzse.); Anna (horóczi Madocsányi Imre); Mihály (Kerekes Éva); Ádám (Majthényi Bora); László (Hávor Juliana); Menyhért báró lett (1. Gubasóczy Anna. 2. b. Mednyánszky Bora) Ádám.; Miklós (Belleváry Kriska); Zsigmond.; N. (Márton László); 1-től Mihály 1743. (1. Bossányi Julia. 2. Bajthay Teréz); 2-tól Rozália (Motesiczky Imre); Bora (Dávid Zsigm.); József.; Antal cs. k. kam. septemvir 1788. gróf (gróf Viczay Eszter); János.; Bora.; Julia.; Teréz.; Vincze gróf (gr. Szapáry M. Anna); Eszter 1797. (gr. Révay Péter); Vilma sz. 1801. sept. 5. csill. k. és p. h. (gr. Festetics Józs. Albert); Móricz sz. 1805. maj. 23. cs. k. kam. (hg. Metternich Leontina); Paulina sz. 1836. febr. 26. (hg. Metternich Richárd 1856-tól.)
Visszatekintve a származati táblázatokra, Bechich Tamásnak fia Sándor vagy Sandrin, mint Slavniczának örököse Slavniczky néven fordúl elő, de fia Márton magát atyja nevéről már Sándor Mártonnak és pedig Slavniczai előnévvel nevezte, és 1517-ben már igy találjuk nevét írva.
Mártonnak egyik leánya Borbála, Rédeky Istvánnak özvegye, 1542-ben testvéreire Miklósra és Gáspárra ruházta özvegyi jogait, és ezt 1564-ben is megerősíté.
I. Gáspár 1556-ban Trencsén vármegyének alispánja volt.
1598-ban III. Miklósnak özvegye Chomory Sára, Chomory Gergelynek Dubraviczky Katalintól való leánya, részbirtokait Zólyom megyei Dubraviczán, Hont megyei Szászdon, Szemeréden, N.-Kereskényben, Kóváron, Apáthiban, Bátorfalván, Terbegeczen, Heves megyében Tisza-Kenderen, Ecsegen, Szepes megyében Farkasfalván, Kaczlingon, Rakiczon 150 fban zálogba adja nővérének Chomory Erzsébetnek Asgúthy György nejének, * ettől Nyitra megyei N. Emőkén és Gyarmaton 3 teleknek 100 fton ki váltására jogot nyervén. *
Kinek anyja szintén Dubraviczky Kata volt, leánya Dubraviczky Jánosnak Kóváry Ilonától.
Szentbenedeki Convent Protoc. G. p. 640.
1599-ben II. György és Mihály örökösei osztályos egyezségre léptek a Trencsin városában fekvő ház és a vaszkai és kamencsáni birtok iránt, mely egyezmény 1661-ben hitelesítetett.
III. János, az alnádor, 1612-ben Trencsin városában egy házat vesz Buday Margittól, Ferenczffy Miklós özvegyétől. 1616-ban őt gróf Thurzó György nádor mint meghitt barátját, és az ágostai vallásnak – úgymond – hű követőjét végrendeletének végrehajtójául nevezte ki. 1618-ban mint itélőmester az ország határainak vizsgálására küldetett ki. * 1621-ben Bethlen Gábor híve volt, és Thurzó Imrével őt küldé a nikolsburgi béketanácskozásra. * Ezen Jánostól ered a slavniczai Sándorok striczei vonala, testvérétől II. Lászlótól a mai grófi ág. *
1618. évi 12. törv. cs.
Pethő Gerg. M. krónika, 197. lap.
Szükség itt megjegyeznünk, hogy az I. táblázati nemzékrend, melyet Szontagh Dániel közlése szerint tartottam meg, némileg különbözik a Wagner Mss. LXX. kötetében találhatótúl; a különbség ez: Wagner szerint Mártonnak fia Gáspár, (az I.) ennek ozori Schvehla Margittól fiai István, Miklós, ki kihalt, és I. László, – Istvánnak csak leányai maradtak, mint a táblán áll; de Lászlónak voltak fiai II. László, kinek nejétől Balogh Erzsébettől azután úgy foly a leszármazás, mint itt a III. táblán, ezen II. Lászlónak voltak Wagner szerint fiai: Albert, György és János is az alnádor, ama kettő kihalt, János alnádortól úgy jő le a nemzékrend, mint itt a II. tábla. Ez a különbség! melyik a valóbb? el nem dönthetem adatok hiányában.
A sztriczei vonal.
III. János alnádornak Aranyady Dorottyától két leánya*, és három fia maradt: István * Imre és Ferencz, kinek ivadékát a III. tábla mutatja.
Tán e leányok egyike, vagy ezekhez tartozó testvér azon Sándor Fruzsina is, ki 1637-ben mint Paksy János özvegye Hont megyében Siglisbergen Dóczy Zsigmondtól 3 telket veszen 200 ftért zálogba. Lásd Szentbenedeki Convent protoc. M. pag. 5. és Fasc. 26. nor. 6.
Ez István csak Wagnernál áll id. h.
I. Imre 1637. és 1638-ban Trencsin vármegye alispánja és országgyűlési követe volt, a midőn az ország határait vizsgáló küldöttségnek is tagja lett. * Egy fia III. István maradt. Ennek fiától II. Imrétől unokái III. Pál és II. Ferencz 1714-ben eladták Trencsin városi házukat 950 ftért gr. Illyésházy Miklósnak.
1638. évi 37. törv. cz.
III. Pálnak fia I. Lajos 1786-ban vett Trencsin városában belső telket, és azt az oda való ágostai evangelikusok temploma épitésére ajándékozván, az egyház épitését is bőkezüen segítette. Unokái közűl Károly 1848. előtt Trencsin vármegyének főszolgabirája volt; és egyszersmind a lázi evang. egyház főfelügyelője. Testvére III. Lajos 1861-ben Trencsin megyei árvák gondnoka.
II. Ferencznek ágán két rendbeli házasságából származott utódai többnyire Slavniczán laktak, tán ez ágon álló azon Mihály, ki 1804. aug. 17-én halt meg.
A lúki vonal.
A másik fővonal III. Jánosnak fiától I. Ferencztől veszi kezdetét, és lúki vonalnak is neveztetik.
I. Ferencznek nejétől Rottal Katalin báró leánytól egy leánya, két fia: János és III. Gáspár maradtak. Amaz, mint magba szakadó, mert Berényi Annától csak leánya Anna maradt, 1666-ban birtokát Kis-Neporáz helységet Szászi János szerémi püspöknek örökösen eladta.
III. Gáspár séllyei várkapitány, és jó kapitány volt, egy török ütközetben golyó sodorta el bal lábát. * Nejétől iklódi Szluha Katalintól három fia maradt: György, IV. Gáspár és Adalbert. Ez első leányaiban kihalt.
Adami Ms. a n. muzeumban 4-rét. lat. 182. sz. – Azonban Lehoczky szerint (Stemmat. II. 350. lap.) ki gyakran téved; ezen Gáspár Jánosnak lett volna fia, és Sélyénél esett volna el 1621-ben; a mi meg nem állhat, mert akkor fia Gáspár a Tököly-féle tábornok, ki még 1723-ban is élt, ha atyja 1621-ben elesett volna, akkor fia 1723-ban már száz évesnél több lett volna. Tehát ha elesett is III. Gáspár (hogy megsebesült, azt a másik forrás is mondja) akkor is Lehoczkinál az évszámban kell hibának lenni, és az tán 1663-nál is később történt.
IV. Gáspár Tököly Imrének sógora, nőül birván Tököly Erzsébetet; e viszonynál fogva is Tökölynek híve és egyik fő vezére, tábornoka, s bujdosásában is 1693. 1694-ben is hű követője. * Azonban utóbb haza jött, és az udvar kegyébe jutott, mert 1706-ban báróságra emeltetett. * 1715-ben az országgyülés által a vallási ügyben, úgy a rendszeres munkálatok, valamint Trencsinben a Vág szabályozása ügyében küldöttségi tagúl választatott, * az 1723 évi országgyülés pedig rendelé, hogy a fölség Morvaországban lévő adósságait az adósokkal kifizettesse. * Ága fiában László báróban, ki 1741-ben még élt, kihalt.
L. Tököly Imre naplóját 1693. 1694. évekről, kiadva a m. akademia által.
Adami id. h. Lehoczky II. 350. és I. 170.
1715. évi 20. 59. 89. törv. cz.
1723. 81. törv. cz.
Testvére Adalbert 1723-ban Nyitra vármegye alispánja és követe, az 1723. évi országgyülésen a határvizsgáló küldöttség tagjául neveztetett, és Morvaországban levő adósságai kifizettetése is elrendeltetett. Utóbb (1730-ban) m. kir. helytartósági tanácsos lett. Nejétől Kőszeghy Juliannától két fia maradt: Ferencz és IV. Pál.
Ferencznek fia volt többi közt azon Sándor István (szül. Lukán Nyitra megyében), ki többi kiadott művei közt főleg „Magyar könyvesháza” (Győr, 1802.) és „Sokféle” czimű 12 kötetes (Győr 1791–1801.) munkái által a magyar irodalomnak nevezetes szolgálatot tett; * és örök emléket állított magának azon nagyszerű hazafiúi adakozása által, mely szerint összes könyvtárát, érem-, földabrósz- és képgyűjteményét és még tizezer ftot a magyar Akademiának ajándékozott. (L. 1827. évi 12. törv. cz.)
L. munkái sorozatát Magyar Irók II. köt. 275. lap.
IV. Pálnak fia V. Pál kir. tanácsos volt. Számos gyermekeitől való utódait mutatja a táblázat; közöttük Vincze a legutóbbi időkben Nyitra megye szolgabirája.
A grófi ág.
Ez ágat I. Lászlónak fia II. László alapitá, ki 1622-ben régi nemességében megerösítetett, 1625-ben Slavniczán lévő kuriájára és részbirtokára új királyi adományt vitt. Nyitra vármegyének alispánja és az 1625. 1635. és 1638. évi országgyülésen követe volt, a midőn mindig a határvizsgáló küldöttségek tagjáúl, 1638-ban egyszersmind a száraz vámok tárgyában is megválasztatott. * Nejétől nebojszai Balogh Erzsébettől egy leánya, két fia maradt: Ádám unokáiban kihalt, Mihály Kerekes Évát vette nőűl, ettől két fia maradt: László, ki fiaiban kihalt, és Menyhért, ki mint Nyitra megyei követ az 1715. évi országgyülésen a határvizsgáló küldöttség tagja lett. * Nemsokára báróságot nyert. * Első nejétől Gubasóczy Borbalától több gyermeke közűl való Mihály, ki 1743-ban (már mint báró) a Farkas és Lipthay családtól Komárom megyei kömlödi birtokot szerzé. * Első neje Bossányi Julia, a második Bajthay Teréz volt, ettől született többi közt fia Antal cs. kir. kamarás, és a hét személyes tábla ülnöke; ki 1788. aug. 27-én grófságra emeltetett. Feleségétől gr. Viczay Esztertől egy fia maradt: Vincze, a bajnai, biai, bothi és rárói uradalmak örökös ura, cs. k. kamarás, ki 1770. aug. 16-án vette nőül gróf Szapáray M. Annát, ettől születtek gyermekei: Vilma gr. Festeticsné, és Móricz hazánk egyik legkitünőbb és nevezetesebb lovarja, kinek nejétől herczeg Metternich Leontinától csak leánya Paulina örököse él, szintén herczeg Metternich Richardné.
1625: 23. – 1635: 55. 1638: 37. és 72. törv. czikkek.
1715: 59. törv. cz.
Az évszámát nem tudhatni; 1715–1743. évi időközbe tehetjük csak.
Fényes, Komárom várm. 155. lap.
A családnak Trencsin vármegye nemesi összeirásában következő sorozatát * találjuk:
Szontagh Dán. közl.
1768-ban Slavniczán lakott Mihály és János, és ez utóbbi fia szintén János; – Kis-Sztriczén Pálnak örökösei u. m. László és ennek fia Imre; Mihály és ennek fia Pál, Károly, István és Lajos; továbbá Ferencznek utódai János, Péter, Ferencz és Antal.
1803-ban Kamenicsánban lakott Mihály; – Slavniczán I. Lajosnak fiai: II. Lajos, és Imre; továbbá János és fia Mihály; – Kis-Sztriczén Ferencznek örököse Ferencz, azután Pál és három fia Károly, Pál, és Lajos, valamint István és fiai u. m. Tamás, László, Mihály és István.
1837-ben Slavniczán laktak: II. Lajosnak fiai Károly és III. Lajos, azután Mihály, majd János és ennek három fia: János, Mihály és Sándor, nem különben Józsefnek fia György, – Kis-Sztriczén Pálnak fia Pál; Tamásnak négy fia István, Zsigmond, László és Kálmán. Végre László és Mihály magok egyedűl.
A családi nemesi czímere, – mint följebb a metszvény ábrázolja – a paizs kék udvarában zöld téren a jobb oldalon magas szikla emelkedik, melyből három piros rózsa nyúlik fel, a szikla mellett hím szarvas ágaskodik, három lábával fölfelé lép, a negyedikkel még a zöld téren áll, az egyik rózsát szájához kapva. A paizs fölötti sisak koronájából szintén olyan szarvas emelkedik ki, szájában leszakitott piros rózsát tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüst vörös. * A bárói czímeren a paizsra bárói korona van illesztve és a fölött áll a koronás sisak. A grófi czímerben – ha való – a szarvas harmas hegyen nyugvó koronából emelkedik fel, és nyakán nyillal van át ütve, szájában pedig tölgyfa galyat tart. *
Adami Seuti gentil. tomo XI.
Gothai Histor. herald, Handbuch 844.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem