Sárközy család. (Tegdes)
Sárközy család. (Tegdes)
A Tegdes-Sárközy család Nógrád megyei Kis-Zellő helységben volt telepedve. Nemessége bizonyításakor többnyire régi nemesi gyakorlatra és 1623-ban kelt nádori osztoztató parancsra hivatkozott.
Őseűl igényli Tamást, az 1658-ban élőt, úgy az 1684. évben a nemesi fölkelésben résztvett Sárközy Andrást, Jánost, (ki az 1709. lajstromban mint szegény jelöltetik) és Mártont.
Az 1722. évi nemesi vizsgálatkor produkált János, utánna testvére András az 1626. nádori osztató parancsra hivatkozva.
1726-ban produkáltak János és külön Márton, mint Sárközy Tegdes családbeliek.
1734-ben a Kis-Zellőben lakó Sárközy család czím alatt.
A 1755. évi nemesi összeirás Kis-Zellőben találta Mátyást, Györgyöt és Ádámot.
A családnak azonban egy ága Heves vármegyében Csépá-ra és Békes megyébe is telepedett, ezek ága következőleg sarjadzott le:
István; Gergely; Tamás; András †; és állítólag György az árpádi ág törzse; András 1722. Csépára költöz. †; I. Ferencz 1722. public. Csépára költöz.; II. András Csépára költöz. 1755. public. Nógrádban.; János 1755. public.; II. Ferencz Csépán; I. Márton 1806. hevesi insurgens lak. Csépán; Tamás; III. Ferencz; Márton sz. 1786; András sz. 1789.; Pál sz. 1795; József sz. 1802.; Ferencz sz. 1799.; IV. Ferencz; V. Ferencz 1794. Békésben, Tarcsán, Furtáson húsáros (Thury Erzsébet); János sz. 1797.; Ferencz sz. 1799.; István sz. 1801.; Mihály Békesben maradt. sz. 1803.; Sándor sz. 1805.; János sz. 1796.; Gergely sz. 1799.; András sz. 1801.; Ferencz sz. 1803.; Tamás sz. 1806.
A táblán álló három ág úgymint IV. Ferencznek, V. Ferencznek és I. Mártonnak fiaik 1840. évi sept. 3-án nyertek Nógrád vármegyétől mint eredeti helyökről nemesi bizonyitványt, ezeknek mindnyájoknak születési éveik a csépai anya-könyvi kivonat szerint neveik alatt állanak. 1840-ben laktak mindnyájan Csépán, hol akkor VI. Ferencz, I. Mártonnak fia nemesek hadnagya volt.
V. Ferencznek, ki 1794-ben mint mészáros Békes megyébe, Tarcsára, majd Furtasra szakadt, és debreczeni utjában halt meg, fiai mind vissza telepedtek Csépára, kivévén Mihályt, ki Békésen maradt mint iparosmester. Bihar vármegyében Árpád községben szintén vannak Sárközyek, kik a följebbi ág elismerése szerint is állitólag Csépáról szép atyjok Sárközy György által (ki Tamásnak testvére lett volna) szakadtak Árpádra, s idővel Szalontára és Sarkadra is átszivárogtak. Származásokat így igénylik:
György Csépáról Árpádra telep.; György; János; György; Péter; István; Bálint; István; István; János; Mihály; Imre; László sz. 1793.; István sz. 1802.; János sz. 1794.; György sz. 1781.; Ferencz
Nógrád vármegyében az 1743. évi nemesi vizsgálatkor produkált Füleken lakó Sárközy János, két rendbeli nemesi bizonyitványt mutatván fel, az egyik Ráhón lakott atyjának Sárközy Györgynek részére Kis-Hont vármegye által 1715. évi február 21-én, a másik atyai nagybátyjának (patruelis) részére Zemplin vármegye által. 1728 mart. 4-én adatott ki. – 1755-ben Füleken lakozó Sárközy Istvánt, mint a megyében jövevény és igy vizsgálandó, iratott a nemesi lajstromba.
Zemplin vármegyében a század elején is a nemesség sorában találjuk a Sárközy családot. *
Szirmay, C. Zemplin not. top. 116.
Ugocsa vármegyében 1664-ben Miklós megyei esküdt volt. * 1750-ben Péterfalvára más családokkal együtt a Sárközy család is nádori új-adományt kapott. * E század elején Tivadarfalván a közbirtokosok sorában olvassuk: Sárközy Györgyöt, Lászlót, Mihályt, Miklóst és Zsigmondot. *
Szirmay, C. Ugocsa 60.
Szirmay, C. Ugocsa 124.
Szirmay, C. Ugocsa 126.
Szatmár vármegyében Sárközy Borbála Kákonyi Jánosnak felesége volt, és 1554-ben Perényi Mihálytól megvették Vasvári és Vitkai helység harmad részét a jászói konvent előtt. *
Szirmay, Szatmár várm. II. 60. és 97. lap.
