Sárváry család.
Sárváry család.
A XV. század közepén állitólag Szabolcs megyében Tisza-Lökön jószágrészt birt egy fönmaradt régi osztályos levél szerint.
Bizonyos az is, hogy 1445-ben Sárváry László Zemplin vármegye követe volt. *
Teleki, Hunyadiak kora X. 168.
Azonban mindezekkel összeköttetését nem tudjuk kimutatni azon Sárváry Istvánnak, ki 1622-ben II. Ferdinánd királytól czímeres nemes levelet nyert, mely azon évben Soprony vármegyében Uj-kérben (feria secunda proxima ante festum beati Thomae apostoli) kihirdettetett. * Nevezett Istvánnak hagyomány szerint állitólag neje Szily Anna volt.
A megrongált eredeti armalis debreczeni tanár néhai Sárváry Pál örököseinél őriztetik.
A czímer – mely ezen nemes levélben adatott – az ide mellékelt metszvény szerint függőleg kétféle osztott paizs, a jobb oldali arany udvarban egy fekete sas látható, szétterjesztett szárnyakkal; a baloldali kék udvarban jobbról balra rézsútosan vont három arany szelemen szemlélhető. A paizs fölötti sisak koronájából grif emelkedik ki, első lábával vörös zászlót tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.
Istvánnak maradéki két ágra szakadtak; egy ág rom. kath. – a másik helv. hitvallású. Sopron megyéből elszármaztak Győr, Pest, Szabolcs és Bihar, sőt Csanád megyébe is.
Sárváry János Csanád vármegyében lakott és tőle ily ágazat terjedt le napjainkig:
I. János Csanádban; II. János 1741.; Pál szül. 1765. † 1846. tanár Debreczenben; Jakab; Dániel; Ferencz szül 1808.; Antal; József
A táblázaton állók közül II. János 1741-ben M. Terézia uralkodása alatt nyert útlevelet a külföldi egyetemekre. Ennek fia Pál, szül. Piskolton Bihar vármegyében 1765. octob. 3-án. Hazai és 1792-ben göttingai tanulása után Debreczenben tanár lett. 1732-ben akademiai tagúl választatott, melyet irodalmi működésével érdemlett meg. Tanárságától 1839-ben nyugalmaztatott. Meghalt 1846. dec. 19-én. * Nemességét még mint iskolai senior külföldre készültében igazolta és hirdette ki Szabolcs vármegyében 1792. majus 7-én. Utóbb első három fia részére 1810-ben sept. 12-én ismét Szabolcs vármegyétől, 1826. jan. 24-én ugyan attól öt fia részére vett ki nemesi bizonyítványt, melyet Szatmár megyében; 1829. december 14-én Bihar megyében hirdetett ki.
Magyar Irók, Életrajz gyüjt. I. 134.
Fiai közűl Ferencz szül. 1808-ban, 1831-ben tévén ügyvédi vizsgálatot, három évig a debreczeni ker. táblánál ügyvédkedett; 1834-ben Losonczon lett jogtanár; majd erről lemondván, előbb Pesten ügyvéd, utóbb váltó törvényszéki hivatalnok; 1850-ben debreczeni megyei törvényszéki ülnök, 1854-ben nagyváradi országos törvényszéki tanácsos, 1856-ban ugyan ott fő törv. széki tanácsos lett, * Irt jogi munkákat.
Magyar Irók, Életrajz gyüjt. II. 278.
Testvére Antal, hites ügyvéd fordította Liszt Fridrik Politikai gazdálkodástanát.
E család egy másik ágából származhatott azon Sárváry József, kinek Lesenyei Nagy Francziskától fiai Farkas, Ferencz és József 1751-ben anyjok rokonai ellen tiltakoznak Trencsin megyei Csocholnai rész-birtok eladása végett. *
Szentbenedeki Convent. prot. DD. p. 179.
Ugyan e család kath. ágából eredhettek S. László szent-ferenczes szerzetes zárda főnök Szatmárban 1760-ban; * és István ugyan olyan szerzetes, ki 1770-ben Győrben egyházi szerzetéről munkát adott ki. *
Szirmay, Szatmár várm. II. 57.
Magyar Irók, II. 279.
Sárváry nevű család él Erdélyben is, közűlök Viktoria és Róza Küküllő megyében Oláh-Sályi helységben birtokok.
