Schraud család.
Schraud család.
Alapítá Schraud Ferencz, ki Pesten polgári szülektől született 1761-ben, és az orvosi tudományokra adván magát, Bécsben orvos tudorrá lett, azután Szegeden, majd Csanád és Csongrád vármegyék orvosává neveztetett. Négy év mulva a pesti egyetemnél tanárúl hívatott meg; 1794-ben a szerémségben dúló pestis alkalmával gyakorlati ügyességének is fényes tanuságát adta, és ezen egész nyavalyáról egy nagy munkát adott ki „Historia pestis Syrmiensis” czim alatt. 1797-ben I. Ferencz király érdemei tekintetéből nemességre emelte. 1802-ben pedig Magyarország főorvosa lett. Meghalt 1806-ban, midőn a Dunántúl dühöngö typhus nyavalya orvoslása ügyében járt, Vasvárott mart. 18-án. *
Lásd életét Kőlesi Vincze és Melczer, Magyar Plutarkus III. 241–253.
Czímere a paizs ezüst udvarában zöld téren legelő szarvas, melynek hátán tizenkét fejű sárkany dühösködik egy vele szemben álló piros talárba öltözött kék fátyolos egyénnel, ki felemelt botjával sujt feléje, mely botra kigyó tekerödzött. A paizs fölötti sisak koronájából koronás arany oroszlán emelkedik ki, előtte szárnyas és kigyós mercurbot áll, mely fölött az oroszlán arany koronát tart. Foszladék jobbról ezüst kék, balról ezüstvörös. *
Adami Scuta gentil. tomo XI.
E család ivadéka Schraud Mária, alsó száthai Pethő Jánosné 1860-ban.
