Scitovszky család. (Nagy-Kéri)
Scitovszky család. (Nagy-Kéri)
Alapítá e században Scitovszky ker. János, ki Abauj megyei Bélán szül. 1785. nov. 1-jén; a papi pályára szenteltetvén, jeles tulajdonságai miatt 1827-ben már rosnyói, 1838-ban pécsi püspökké, 1849. jul. 21-én pedig esztergami érsekké és magyarországi primássá neveztetett, 1853-ban pedig a római sz. egyház bíbornok áldozárai közé igtattatott. Ő nyerte maga és testvérétől származó unokaöcscsei részére a „nagy-kéri” birtokrészszel kapcsolatban a kir. adomány- és czímeres nemeslevelet, mely szerint a Scitovszky család czímere vízirányosan két részre osztott paizs, az alsó ezüst udvarban piros szív, és a fölött az isteni gondviselés jelvénye: a háromszegbe foglalt és sugárokkal körűlvett szem látható. A felső udvar függőlegesen ismét két udvarra oszlik, a jobb oldali vörös udvarban két kék szárny között ezüst kereszt és a fölött három arany csillag látható; a baloldali kék udvarban hármas zöld halom közepsőjén fehér galamb áll, csőrében zöld olajgalyat tart. A paizs fölötti sisak koronáján két kék sasszárny között szintén a leirthoz hasonló galamb szemlélhető. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.
János primásnak unokaöcscse Scitovszky Márton nagy-bátyjával, mint pécsi püspökkel Baranya megyébe telepedvén, ott szerzé a Bodorfai pusztát, és azon megyében főszolgabiró volt, 1845-ben másod alispán lett és az volt 1849-ig. Jelenleg Nógrád megyében Nőténcsen a Gyurcsányi örökösöktől vett birtokán tartja családi lakását.
