Sembery család. (Semberi és Derzsenyei)
Sembery család. (Semberi és Derzsenyei)
Hont vármegyében fekszik Derzsenye és Felső- Alsó Sember (vagy is Zsember) helység, mely utóbbinak máig is birtokában van az ős régi Sembery család.
Már 1310-ben előfordúl Mihály comes, ki Zsember helységből leányági rokonainak a leány-negyedet kiadja.*
A sztregovai Madách levéltár adataiból a következőkkel együtt.
1316-ban élt Semberi Miklósnak fia Lőkös, ki Disznós és Zsember helység iránti perben marcalis itélet folytán elmarasztaltatott.
1320-ban osztozott a Sembery nemzetség mindkét ága Zsember helységben.
1329-ben Sembery Mihály fiának özvegye Katus asszony, Kis-Kelecsényi Pálnak leánya, jegyajándokát és hozományát kikapja.
1355-ben Katus asszony Sembery János özvegye zsemberi osztályos részét Miklós fiának adja. 1356-ban Miklós nádor a zsemberi javakról osztató itéletet ád ki.
1390-ben Horch Petőnek fia Miklós, keresetet indít Semberi János ellen bizonyos zsemberi birtok iránt.
Még előbbről találunk a Sembery család emlékezetére a Sembery családnak levéltárában, melyekből sejthető az is, hogy a kihalt Derzsenyei családdal egy gyökből eredt, és folytonosan ez utóbbinak kifogytáig jog és osztály közösségben élt.
1275-ben Semberi Zazyn (utóbb Zazun) és Ambrus mint szomszéd birtokosok neveztetnek meg azon iktatásnál, mely szerint Nempthy Buzad Hontmegye Nempti (Németi?) helységet Szúd helységért királyi kivánat folytán elcserélvén, abba beiktattatik.*
L. Uj Magyar Muzeum 1859. I. köt. 85. és 86. lap. Ez oklevél a szúdi Sembery család birtokában van, mely család Szúdot a XVIII. század első felében szerezte; és az oklevél birtokába jutott.
A semberi Sembery család oklevelei szerint * 1324-ben Semberi Bereczknek fia Gergely és tán testvére Bogla atyjok nővérével Vraláthtal a leány negyedre nézve megegyeznek.
Lásd Magyar tud. Értekező 1862. II. 471. s köv. lapokon.
1332-ben Semberi Zazun fiának Gergelynek fia János saját, és atya comes Gergely nevében, ugy a Dersenyeiek is kölcsönös szerződésre lépnek Disznósi Pállal és Dersenyei Jánossal.
1346-ban Semberi Miklós neje, férjének, valamint fiának Leukusnak nevében is Pál országbíró előtt lemond zsemberi és disznósi részbirtokáról.
1357-ben Sembery Mihály és rokonai kielégitik Semberi Miklós özvegyét Katát, * hozománya és ingóságaira nézve.
A Madách családi levéltár kivonata szerint Kata Semberi János neje volt, mint följebb említve van; melyik kivonat tévedett? – nem tudom.
1373-ban Semberi Saul és János a Derzsenyei családdal ismét rokoni szerződésre lépett, sőt 1376-ban ugyanazok Derzsenyei Mihálylyal a zsemberi határhoz tartozott Aba pusztát két egyenlő részre osztották.
1389-ben Sembery Márton, nejének Borbálának nevében István nádor előtt Disznós, Alsó-Zsember és Zahalya helységbeli birtokrésze bitorlásától tiltja Disznósi Gergelyt és testvéreit. Nevezett Sembery Márton Sembery Petőnek fia volt.
1508-ban Sembery Péja-Lőrincz megerősíti a Balogh-ok által Székely György részére tett bevallást. 1510-ben Kisthúri Miklós Semberi Péja-Lőrincznek és Uza Miklósnak adja Zsemberi birtokrészét. 1513-ban ugyan csak Kisthúri Miklós Zsemberen egy jobbágy telket örökösen bevallott Sembery Péja Lőrincznek. 1518-ban Sembery Lőrincz Zsemberen egy házhelyre iktató parancsot nyer.
1552-ben Sembery Boldizsár pert folytat a Zerdahelyi kuria több birtokosa ellen. Tán ez volt azon zsemberi és derzsenyei Sembery Boldizsár, ki még 1581-ben is élt, és ki nejével Csúzy Frusinával Komárom megyében birtokjogot nyert * és a következő családfát * alkotta:
Fényes, Komárom várm. 121.
Wagner Mss. tomo LXX. pag. 116. stb.
Boldizsár 1581. (Csúzy Fruzsina); I. János; I. Pál 1604.; I. István (1. Justh Anna, 2. Zay Kata); Kata (Aranyady Péter); Fruzsina (Stansith Horváth Gergely); II. János jezsuita sz. 1628. † 1676.; András.; II. István.; Kata 1639.; I. György 1620. (Kamper Regina); Zsófia.; Magdolna (Rákóczy Mátyás); Ferencz 1635. 1668. (Palásthy Mária) (Folyt. a köv. lapon.); Regina (Szmrcsányi János)
Ferencz 1635. 1668., ki az előbbi lapon.; (Palásthy Mária) III. István nótáztatott 1678.; II. György.; Imre 1705. (Bory Mária); Zsófia.; Judit.; Gábor (Virágh Zsuzsi özvegy 1727.); Mária (Géczy Sándor); Judit (1. Séllyei János 2. Kisvárday János); Magdolna (Pápay György); József 1755.; Sándor.; Antal †; Mária (Blaskovich József)
1581-ben Sembery Boldizsár Nyitra megyei Botfalvi birtokának határára nézve több társával eskető parancsot nyert *, 1584-ben Borfőn Beke Tamástól zálogba vesz egy szőlőt. *
Esztergami káptalan capsa 45. fasc. 8. nro. 1.
Oklevél a Bory családi levéltárban.
1663-ban Sembery Ferenczné Palásthy Mária ellentmond Baloghy Gáspár beiktatásának Cseri helységbeli birtokra nézve. * Élt e Ferencz 1668-ban is.
Szentbenedeki Convent capsa B. fasc. 2. nro 14.
A táblán állók közűl II. János szül. Zólyomban 1628-ban; jesuita lett s meghalt 1676-ban *
Pray Mss. XIX. 72.
III. István megvervén Madách Pált, és azt megvérezvén; – Madách Pál 1678. mart. 31-én nagyobb hatalmaskodásból eredt hűtlenségi czimen Sembery Istvánnak jószágait I. Leopold királytól adómányúl felkérte, nevezetesen alsó zsemberi, keszihóczi, szuhányi, rakonczai, drenói, dacsó-lami, palásti, kelenyei, cseri, disznós, dacsófalvi, királyfiai, felső-petényi, kis-kürtösi, szátoki, penczi, és keszi Hont és Nógrád megyében fekvő részbirtokokat. *
Madách nemz. Sztregovai levéltár
1692. sept. 12. Madách Pál tiltakozott Sembery István ellen, mint a ki a fölkért javakat másnak szándékozott elidegeniteni.
1691-ben Sembery Ferencz a Hubayféle zálogbirtokot Podmaniczky Mihálynak zálogítá el.
1727-ben Imre fiának Gábornak özvegye Virágh Zsuzsánna, mint gyermekeinek Józsefnek, Antalnak és Máriának gyámja cseri birtoka végett idéztetik. *
Szentbenedeki Convent. fasc. 75. nro 25.
1755-ben Gábornak utódai Komárom megyei Csúzi birtokok iránt Zmeskal Jóbbal peralkura lépnek. *
Fényes, Komárom vármegye 121. lap.
Vagy Boldizsárnak leánya Kata, ki Aranyady Péterné volt, vagy I. István leánya Kata, volt Berzeviczy Boldizsárnak 1639-ben neje, ki fiával Berzeviczy Boldizsárral együtt Komárom megyei jászfalvi részét Nagy Jánosnak elzálogitá. *
Ugyan ott 125.
Nincs a táblázaton azon derzsenyei Sembery Gergely, kinek 1597-ben neje Cseri Margit Baloghy Sebestyén özvegye volt. *
Szentbenedeki Convent. proth. G. p. 617.
A legutóbbi időkben élők közűl ismeretes Boldizsár, alsózsemberi birtokos, Hont megyében 1829-ben tiszt. aljegyző, 1830–1839-ig rendszerinti eskűdt, 1839-től alszolgabiró, 1845–1849. fő szolgabiró volt.
