Serédy család.
Serédy család.
A Serédy család nevét, melyből a XVI. század közepén Gáspár szerepelt, némely történet-irónk, mint például Budai Ferencz * is, Szeredy-nek irja. Azt is irják, hogy nevezett Serédy Gáspár Szereden Pozsony megyei mező városban született, és innen a családnak nem csak eredetét, de nevét is származtatják, – alkalmasint a Sered és Szered nevek közti hasonlatosság által megzavarodva. Azonban ez tévedés, mert nem csak hogy egykorú adatok, milyen a törvénykönyv, * és egykori levelekben találjuk * mindég e család nevét csak Seredi-nek irva, de így találjuk sírkővén is. Sőt az oklevelek bizonyítása szerint, melyeket néhai Gyurkovics tudós buvárunk forgatott, * világos, hogy a Serédi nemzetség Fejér vármegyében a Fejér és Mór közt Győr felé vezető országútban fekvő Seréd nevű falúból vette eredetét. *
Budai Fer. Histor. lex. III. 320.
1543. évi 4. 1550. évi 42. és 1574. évi 34. törv. cz.
Magyar levelestár, kiadja a m. t. akademia I. 12. 25. 26. 28. 47. 69. 297. lapon.
Magyar Akadémiai Értesítő 1847-ről 372. lap. Kár, hogy az okeveleket nem közölte.
Ugyan ott.
A család hirét Serédi Miklós fia I. Gáspár, alapítá meg. Ez a mohácsi vész után I. Ferdinánd híve s ügyeinek János király ellenében előmozdítója lévén, I. Ferdinánd király őt az ország felső részeinek főkapitányává tette. Ő vette el János királytól Ferdinánd részére 1528-ban Likavát és Trencsént, 1530-ban Egert. A Szepességben Révay Istvánnal dolgozott János ellen, s akadályozta Kosztkát Kesmárk elfoglalásában. Boldogkő várát hat hétig vívta Bebek Ferencz ellen, de sikertelenül. 1537-ben a tokaji zárdát pusztitja el. 1541-ben kapta I. Ferdinándtól Tokajt a hozzátartozókkal. * 1542. octob. 28-án I. Ferdinánd neki adja az erdélyi püspökséget. * Ugyan ez évben jelen volt Pest ostrománál, és mindjárt ezután Ferdinánd nevében özvegy Izabella királyné követeivel alkudozásba ereszkedvén, 1543-ban azokkal a béke pontok fölött meg is egyezett. Szolgálata jutalmául roppant jószágok birtokába jutott, I. Ferdinánd neki adá Felső Magyarországban Makovicza, Sztropkó, Budamér, Regécz, Hangács, Szerednye uradalmait; Abauj megyei Forró, Garadna, Aszaló, Zemplin megyei Zombor, Borsod megyei Solcza helység birtokában 1549-ben a leleszi Convent által iktattatott be. * 1546. jul. 5-én Ferdinánd király Pozsony megyében a Szentgyörgyi és bazíni terjedelmes urodalmakat, melyek Szent-Györgyi és Bazini gróf Krtstóf magvaszakadtán 1543-ban a kir. fiskusra szálltak, neki 53 ezer forintban elzálogosította; de azokat teljes négy évig sem birhatta, mert 1550-ben, a mely évben fiával Györgygyel Tállyát kapta * mart. 1-jén meghalt. Eltemettetett Szent-Györgyön (Pozsony várm.) hol sírkőve most is látható. * Ez idő alatt telepíté meg Pozsony megyében Senkviczen s több helyen a Szávántúli részekből a horvát családokat.
Szirmay C. Zemplin not. top. 137.
Kemény Jós. Notitia Cap. Albens. 218.
Leleszi Convent nro. 125.
Szirmay Coll. Zemplin not. top. 160.
Magyar akademia értesítő 1847-ről 372. lap.
Serédy I. Gáspárnak három testvére volt: György, János és Veronka Alaghy Gáspárné, anyja Alaghy Jánosnak. Testvérbátyjok halála után Veronkának Alaghynénak jutott Regécz, Sáros-patak Tállya, – Jánosnak jutott Tokaj, Györgynek pedig, kassa főkapitányának, Sáros vármegye föispánjának, a szentgyörgyi és bazini várak és uradalmak jutottak örökségűl, de melyeket még halála előtt 1552-ben két fia II. Gáspár és Ferencz birták, hanem utóbb Ferdinánd királynak 50 ezer forint elengedése mellett vissza bocsátották, ki azokat nem sokára gróf Salm Ekk pozsonyi főispánnak zálogosította el. I. Gáspárnak özvegye Erzsébet volt; a följebbi osztály mutatja, hogy gyermekei nem maradtak, mert fia János, kinek gyámjáúl I. György rendeltetett, 1555-ben meghalt. *
Nem áll tehát Lehoczky Stemmat. II. 360. állítása, hogy fia Imre lett volna, az sem, a mit ez Imre utódairól írt.
I. Gáspárnak nevezett testvére I. György kassai kapitány és 1555-ben már Sáros vármegye főispánja volt és Makovicza ura. I. Ferdinand alatt fiatal korában katonáskodott, ott volt 1529-ben Bécs alatt. Zemplinben Sztropkón erősséget építetett, melyet azonban az 1543. évi beszterczei gyülés lerontatni rendelt. 1550-ben bátyjával együtt kapta Tállyát; ugyan ez évben Tárczay Kata és Hagymási Kristóf részére Makovicza végrehajtás utján átadandó lett volna, de György a végrehajtókat elűzte. * 1556-ban Szent-György és Bazin várait Miklós testvérének fiára II. Gáspárra * ruházta a nádor előtt, ugyan ez évben jul. 15-én tulajdon kezével irta meg makoviczai várában végrendeletét, melyben I. Ferdinandnak 2000 ftot hagyományozott és ennek átvételéről 1557-ben a nevezett király nyugtáját kiadta. Meghalt 1557-ben, eltemettetett Bártfán. Neje Buchinszka Kata volt, ettől egy fia István maradt, * kinek gyámnokúl Némethy Ferenczet Tokaj vár kapitányát tette. Némethy a gyámságot elvállalta, de hogy Tokajt magáévá tehesse, * János király özvegyéhez Izabellához pártolt. Az árva élt még 1565-ben is, midőn Némethit Tokajban meglőtték, de úgy látszik – emberkort nem ért.
Wagner Dipl. Sáros 83.
Gyurikovics szerint, az id. h. mint följebb is említetett, két fia volt, Gáspár és Ferencz, kik még atyjok életében adták át Szent-Györgyöt és Bazint I. Ferdinándnak. E szerint vagy Gyurikovics tévedett, vagy ezek atyjok életében el is haltak, mert Szontagh Dán. oklevélkivonatos közlése szerint e birtokokat unokaöcscse Gáspárra ruházta.
Lásd a följebbi jegyzést. Csak hogy I. István Benedeknek fiáúl iratik Szirmay C. Zemplin not. hist. 69. és így valószínűbb, hogy csak Ferencz fia volt.
Istvánffy Hist. 1685. kiadás 247. lap. libro XIX. ezt Benedek fiáról beszéli. Budai Fer. tehát Lex. III. 325. lapon téved, midőn ezeket II. Gáspár fiáról irja.
A harmadik testvérről Serédy Jánosról nincs emlékezet, bizonyosan mag nélkűl halt el. Hanem más adatok szerint I. Gáspárnak testvére volt még Benedek és Miklós is. Ez utóbbinak fia volt az ifjabb vagy is II. Gáspár, a ki 1563-ban jelen volt Miksa király koronázásán, és több jószágai közt a nagybátyja által neki hagyott Makoviczán kivűl, Trencsin megyében birta Vágh-Beszterczét is. Zászlós úri czímmel élt. Nejétől Mérey Annától maradt fia II. György, ki korán elhalhatott, és leányai Zsuzsanna Janusius osztrogi herczegné és Borbála. Özvegye Mérey Anna már 1571-ben Balassa Andrásné, kivel V. Beszterczét a Balassák kapták meg.
Benedek * 1560-ban kapta Zemplinben Kis-Ujlakot. * Halála előtt ez tette Némethyt fiának Istvánnak gyámnokává.
Lehoczky I. Miklósnak testvéreűl is említ Benedeket.
Szirmay C. Zemplin. not. top. 284.
Mind ezek szerint a Serédy család származási fája még több világosságot és kutatást kiván, az eddig említettek valószinűleg ily vérségi összeköttetésben álltak:
Serédy Miklós.; I. György sárosi főisp. kassai kap. † 1557. (Buchinszka Kata); I. Gáspár orsz. főkapit. † 1550. (N. Erzse); János. †; II. Miklós.; Benedek 1560.; Veronka (Alaghy Gáspár); II. Gáspár. 1563. (Mérey Anna); Ferencz †; János † 1555.; György †; Zsuzsi (Janusius osztrogi hg); Bora.
Mind ezekben – ámbár a nevezetesebb birtokok, mint a Zemplin és Abauj megyeiek, az Alaghyakra stb. szálltak, úgy látszik a Serédy-ek családja nem halt ki; mert nem tekintve azt, hogy Lehoczky I. Gáspárnak Imre nevű fiat, és ennek ismét Imrét tulajdonít, éltek még több Serédy-ek is, és még a XVI. századból is említhetünk ollyant, ki a családfán nincs ilyen, Serédy Anasztázia Perényi Ferencz tárnok neje.
A XVII. század második felében élt Serédy Benedek, Tököly híve, kinek több társával együtt fejére 1671-ben Zemplin megye díjt tüzött ki; * és ki 1671-ben (mint nagyságos czímzetű) Várady Istvánnal az egri káptalan előtt Szemere Lászlóról bizonyítja, hogy az a kir. hűségében megmaradt.
Szirmay C. Zemplin. not. hist. 234.
Sőt úgy kell lenni, hogy egy ág Erdélybe is beszármazott, mert említett Benedek is már az erdélyi ág ivadéka volt.
Erdélyben görcsöni Serédy István kezdett szerepelni Rákóczy I. György korában. Nőűl vévén Kamuthy Katalint, ezzel Doboka vármegyében feles jószágokhoz jutott. Már 1638-ban Kraszna vármegye főispánja és fejedelmi tanácsos volt. 1642. febr. 2-án őt küldték az erdélyiek Jakusith György püspök, kanczellár s királyi biztos elébe; ugyan ez évben Sulyok Istvánnal és Basa Tamással a török portára küldetett, Rákózy II. György megválasztásának megerősítése eszközlésére. 1643-ban az ország rendei általa köszönteték meg Rákóczy-nak az országháza építését. 1644. jun. 18-án Lónyay Zsigmonddal a nádorhoz értekezletre küldetett. – 1649. évi jan. 28-án Rákóczy II. György őt a nagyságosak (magnificus) czímzetűek sorába emelte. * 1657. jan. 14-én Rhédey Ferencz és Barcsay Ákossal együtt helytartójává vissza térhetne. Meghalt 1657-ben. Nejétől Kamuthy Katalintól gyermekei maradtak: Anna Toroczkay Mihályné, és Benedek.
A diploma alá irva Georg. Rákóczy. Ioan. Horváth de Palócz Secr. m. p.
Ezen Benedek ugyan az, kiről följebb szólottunk, görcsöni előnévvel élt. Atyjának 1659-ben lett a krasznai főispánságban utóda; azonévi mart. 10-én Beszterczén kelt collationalisban * nevezte ki Barcsay Ákos, és april 22-én Sz. Somlyón beiktattatott. Benne lévén a Wesselényi-féle összeesküvésben, miután része volt abban is, hogy Ecsed vára és városa a császári hadaknak feladatott, 1671. sept. 18-án kegyelmet (amnystiát) nyert. * Nővérével Serédy Annával Doboka vármegyében fekvő Drág és több jószág, valamint arany, ezüst készpénz és clenodiumok iránt, (melyek anyjokról Kamuthy Katáról maradtak) osztoztató parancsot nyertek 1676. mart. 6-án Apaffy Mihálytól. * Az elészámlált és beírt falvak: Drág, Adalin, Komlós-Ujfalu egész falkvak; praediumok: Mikó, Szent-Márton-telek, Úrtelek; részjószágok: Oláh-Drág, Alsó-Fűzes, Szent-Péter, Ugrócz, Hidalmás, Somró-Ujfalú, Farkasmező, Borzova, Poklostelke, Szótelke, Rákos. – 1698-ban jun. 14-én a fejérvári országgyülésen báró Serédy Benedek, mint Közép-Szolnok vármegye főispánja és az erdélyi kir. tábla ülnöke volt jelen. * Nejétől Ujlaky Borbalától öt gyermeke maradt, ugymint: II. István, Gáspár, Péter, Klára (Kendeffy Pálné), Zsuzsánna (előbb Perényi Ferenczné, utóbb Majorné), Zsófia (előbb Rhédey Ferenczné, utóbb 1722-től Andrássy Istvánné). Ezek közűl:
Collationalis okmányára fia Péter azt jegyzé: „Anno 1659. Barcsay Ákos fejedelem Donatiója, az melyben az Kraszna vgyei főispánság az atyámnak conferáltatott – Petrus Seredy m. pr. 21. July, 1695.”
Kelt Ebersdorfban. Aláirta Leopold, Pálffy Tamás kanczellár és Orbán István.
Költ „in possessione Sárpatak” Torda vármegyében.
Hodor Kár. Doboka várm. 221. 222. és magán-közlése.
II. István 1717-ben a kolosvári reform. eklezsiának 200 ftot hagyományozott. Előnevét „de Görcsön” irta. Nejétől Kollatovich Katától gyermeke nem maradt.
Gáspár-nak valószinűleg neje Perényi Kata volt. Nejétől csak két leánya maradt: Krisztina Melczer Jánosné, és Klára báró Toroczkay Boldizsárné. Krisztina után Zemplin megyében Kis-Ujlakon a Melczer család örökösödött azon birtokban, melyre hajdan Serédy Benedek 1560-ban adományt nyert. * Innen a legnagyobb valószinűséggel hihető, hogy az Erdélybe szakadt I. István ama Benedeknek, az I. Gáspár testvérének fiával Istvánnal egy személy volt; és igy lenne megfejtve a magyar országi és erdélyi ág származási összefüggése. Klára Toroczkay Boldizsárné 1753. jul. 31-én, mint már özvegy tett végrendeletet, és abban a kolosvári Teréz-növelde részére alapítványt hagyott.
Szirmay Cott. Zemplin not. top. 284.
Péter, Benedeknek fia, bár, „de Nagyfalva” irta előnevét, e predikátumot használták a magyar országi Serédy-ek is, nevezetesen Gáspár, ki 1563-ban Kövesdet birta Zemplinben. * Ezen Péter a följebb elészámlált Doboka megyei, továbbá Torda, Közép-Szolnok és Kraszna megyékben fekvő birtokokra a Kamuthy, Haraklyány stb. család magvaszakadási czímén uj királyi adományt vitt I. Leopold királytól, az adománylevélben tett említés szerint már elei (nő ágon, sőt fiágon is nagy-atyjától kezdve) birták e jószágokat. * Péternek nejétől Orlai Borbálától utódai nem maradtak. Ő idegeníté el javai nagy részét; a görcsöni uradalom az Andrássy-akra szállt. A leányág a birtok háromlását 1722-ben nyerte ki.
Ugyan ott 62. 104.
Az adománylevél Tudományos Gyüjtemény 1828. évi IV. 15. 16. l.
Ezekben kihalt a Serédy család.
Az erdélyi ág származási fája következő:
I. István, báró krasznai főisp. † 1657. (Kamuthy Kata); Benedek de Görcsön 1659–1698. krasznai főisp. (Ujlaky Bora); Anna (Toroczkay Mihály); II. István de Görcsön † 1717. (Kollátovich Kata); Gáspár.; Péter de Nagyfalu † 1719. (Orlay Bora); Klára (Kendeffy Pál); Zsuzsi (1. Perényi Feencz. 2. Major N.); Zsófia (1. Rhédey Fer. 2. Andrássy István); Krisztina 1684. (Melczer János Hevesi alisp.); Klára (b. Toroczkay Boldizsár.)
