Sermage család. (Szomszédvári, gróf.)

Teljes szövegű keresés

Sermage család. (Szomszédvári, gróf.)
A Sermáge család Francziaországból származik, és pedig a besançoni departament-ból, hol ősi Gy várkastélyuk volt. Ide látszik mutatni nevök is, (olvasd Szermázs). Állítólag a báróságot XIII. Lajos franczia királytól, a grófságot pedig I. Leopold magyar királytól 1687-ben kapták volna. Más hitelesebb adatok szerint Magyarországba Sermage Péter-József telepedve, 1720. dec. 9-én kapott III. Károly magyar királytól báróságot és honfiusítást, miután b. Moscon Juliannát vette nőül, kinek anyja szomszédvári gróf Czikulinyi Judit volt, a kivel a szomszédvári és medvevári uradalmakhoz jutott.
Első tudható őse a Sermage családnak Sermáge János jogtudor volt Francziaországban, meghalt 1626-ban. Tőle a családfa következőleg * sarjadzott le:
Hist. Herald. Handbuch 914. góthai grófi Almanach 1856. évi foly. 785–786.
János jogtudor † 1626. (De Bernard Margit); Antal (De Mariotti Fáni); János (ker.) (De Chesne Julia); Ferencz (De Montaigne Teréz); Folyt. a köv. lapon.
Ferencz, ki az előbbi lapon. (De Montaigne Teréz); Péter-József 1720. báró (b. Moscon Juliánna); Péter 1749. gróf (1. gr. Szacsinszka M. Max. 2. gr. Draskovich Jozéfa); 1-től Péter-János szül. 1746. † 1804. cs. k. kam. és báni ülnök (1. gr. Keglevich Jozéfa 2. gr. Nádasdy Kata); 2-tól Ferencz † 1807. cs. k. kam. őrnagy (1. gr. Erdődy Mária 2. gr. Zichy Teréz); József szül. 1759. zágrábi kanonok 1833.; Móricz † 1812. őrnagy (gr. Sermage Amália); 1-től Francziska sz. 1797. (gr. Festetich Károly); Dénes sz. 1801. Fiumei üln. (gr. Csáky Róza); Karolina sz. 1806.; Henrika sz. 1811. (gr. Schlippenbach Ernő); Albertina sz. 1813. (Pásztory Zsigmond); Richárd sz. 1831.; Artúr sz. 1839.;1-től Lajos sz. 1771. † 1837. cs. k. kam. (Novoszel Anna); Amália sz. 1780. (gr. Sermage Móricz); Henrik sz. 1775. † 1832. (gr. Orsich Regina); 2-tól János-Péter szül. 1793. † 1851. cs. k. kam. minist. tan. (gr. Breszler Mária); Ernesztina sz. 1806.; Ottó sz. 1810. cs. k. kam. ezredes és pozsegai volt főnök.; Luiza sz. 1808.; Francziska sz. 1809. (Jellachich Károly); Janka sz. 1816. (Ossegovich N.); Miksa sz. 1817. † 1832.; Donata sz. 1826.; Paulina sz. 1822. apácza Bécsben; Alfréd-Troyl sz. 1824. cs. k. kapit. (gr. Breszler Erzse); Mária sz. 1830. (b. Weichs-Glon Fridrik); Gabriella sz. 1832. (b. Hackelberg Rudolf); Klára sz. 1836.
A grófságot Péter (Troilus) kapta 1749. dec. 9-én M. Terézia királyasszonytól. * 1760-ban cs. kir. kamarás és a báni határőrségben alezredes, utóbb tábornok volt. Két neje volt; báró Szacsinszka Mária Maximiliána, és a második gróf Draskovich Jozéfa. Ezektől születtek Péter-János, Ferencz, Móricz és József zágrábi kanonok, ki szül. 1759. maj. 10. Meghalt 1833. jun. 7.
Collect. herald. 123. levélen. Histor. Herald. Handbuch 914. – Lehoczky Stemmat. I. 170. lapon, egy évvel későbbre 1750. évre hibásan írja.
Péter-János szül. 1746-ban cs. kir. kamarás, és a báni tábla ülnöke volt. Meghalt 1804-ben. Első neje buzini gróf Keglevich Jozéfa, a második gróf Nádasdy Katalin volt. Az elsőtől gyermekei: Lajos Henrik és Amália, a másodiktól János-Péter.
Lajos született 1771. maj. 8-án, meghalt mint cs. kir. kamarás 1837. febr. 3-án. Novoszel Máriától egy fia Miksa 1832-ben elhalván, csak négy leánya maradt, mint a táblán láthatók.
Henrik szül. 1775-ben, meghalt 1832-ben april. 17-én. Nejétől szlavetichi gróf Orsich Reginától egy leányt és egy fiút Ottót hagyá maga után. Ottó 1859-ben cs. kir. kamarás és ezredes volt, előbb Pozsega vármegye cs. kir. főnöke.
János-Péter (szül. 1793.) cs. kir. kamarás, és az igazságügyi cs. ministeriumban tanácsos; meghalt 1851. aug. 13-án. Neje gróf Breszler Mária, kitől öt gyermeke maradt; 1852-ben ismét férjhez ment báró Sallaba János altábornagyhoz. Gyermekei közűl egy fia Alfréd 1859-ben cs. kir. kapitány volt. 1856. óta nős, mint a tábla mutatja.
A másik ágat Ferencz alapitá, ki cs. kir. kamarás és őrnagy volt. Meghalt 1807-ben. Két neje közűl csak az elsőtől maradt egy leánya: Francziska, gróf Festetich Károlyné.
A harmadik ágat Móricz őrnagy, ki 1812-ben halt meg, – terjeszté. Nejétől gróf Sermage Amaliától gyermekei közűl
Dénes (szül. 1801-ben) Fiumei és Buccari patricius, cs. kir. kamarás, és a Horvát országi kir. tábla ülnöke. Nőűl vette 1829-ben gr. Csáki Rozáliát. Laknak Horváth országban Oroszlavjén. Fiaik a táblán láthatók.
A család 1770. mart. 17-én a Stajer országi rendek közé is fölvétetett. Magyar és Horvátországban egy részét birja a Zrinyi-ek hajdani birtokainak.
A családnak 1749-ben nyert grófi czímere következő, a paizs négy részre oszlik, egy közép (vagy szív-) paizszsal, mely fölött grófi korona fénylik, és melynek arany udvarában zöld téren fekete szarvas legel. A paizs 1. és 4-ik vörös udvarában három spanyol ezüst pénz, és ezek alatt arany markolatú három fehér tőr hegyeikkel lefelé látható: a 2. és 3-ik kék udvarban arany mezben női mellszobor van. A paizsot grófi korona födi, azon két koronás sisak áll, a jobb oldaliból három strucztoll, két vörös, a középső fehér, nyúlik fel; a baloldaliból fehér agár emelkedik ki, nyakán vörös nyakló, ezüst csattal látható. Foszladék jobbról aranyvörös, balról ezüstkék; a paizst két oldalról két fehér agár telamon gyanánt fogja, fejeikkel kifelé fordúlva, nyakukon a leirthoz hasonló nyakló van. A paizs fölötti grófi koronán két oldalról két ezüst nyelű, arany szinű zászló van, közepén fekete csíkkal, melyben a jobb oldali zászlón A betű (Arte) a baloldalin M betű (Marte) aranynyal hímezve látható. *
Collect. herald. pag. 123. Adami Scuta gentil. tomo XI. És részben Hist. herald. Handbuch id. l.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages