Szapáry család. (Szapári gróf)
Szapáry család. (Szapári gróf)
Régi magyar nemzetség, mely Veszprém megyei Szapár helységről vette nevét és azon helységét most is birja. Ismert törzse Szapáry György, a XVI. században 1560. körűl élt, és nejével Asszonyfalvy Annával nemzé Szapáry Istvánt, ki 1582-ben Győr megye gyülésén tiltakozott a némai nemesek ellen bizonyos egyezség felbontása miatt. * Ennek öt gyermeke maradt, két fia és három leánya, a leányok közűl Borbála Kláris Péter Győrvári naszádosok kapitányának neje, 1637-ben idézteti bátyját Andrást. A fiúk közűl Mihály elesett és magnélkül múlt ki; I. András pedig 1624-ben Győr vármegyének alispánja, majd 1642-ben pozsonyi kamarai tanácsos * és 1640–1647. időközben ideiglenesen a szent korona őre. Nejétől Csath Annától négy gyermeke maradt, u. m. két fiú I. Péter és I. Miklós és két leány, kik a táblán láthatók. I. Miklós leányában Juliannában Majthényi Gergelynében 1675. után kihalt. I. Péter pedig vitézsége és főleg viszontagságos élete által a családnak nevezetes embere lett.
Győr megyei jegyzőkönyv I.
Bel M. Notitia nova Hung. IV. 458.
Andrásnak utódai a Komárom megyei Bana helységbeli örökségen 1666-ban osztoztak meg. *
Fényes, Komárom várm. 147.
I. Péter ifjabb korában katona volt, és a török elleni csatákban vett részt, egyszer Győrnél, utóbb Komáromnál súlyosan megsebesítetett, végre 1657-ben Csákvár melletti ütközetben három sebet kapott és török kézbe kerűlt. Négy évig sanyargott a pogány fogságban és mint irják, török földes ura eke elé járomba fogatta, és általa szántatott, mig végre 22 ezer császári aranyon váltatott meg. * Megszabadulván a török fogságból, ismét vitézkedett egy ideig, utóbb azonban 1680. előtt Mosony megye alispánja. Az 1681. évi sopronyi országgyülésen nevezett megye követe volt, * és alországbiró lett. Tököly korában tett hűséges szolgálataiért 1687-ben I. Leopold királytól arany lánczczal diszítetett. Ugyan ez évben – mint mosonyi alispán és alországbiró nejével Egresdy Zsófiával, ki Egresdy Boldizsárnak kir. táblai ülnöknek és alországbirónak leánya volt, tetemes szerzéseket tett; ugyan is gróf Kéry Ferencz, Vas megyei főispán, kamarás és tábornok és neje rimaszécsi gróf Széchy Juliánna, azon érdemeit, melyeket családja irányában szerzett, főleg pedig a Felső-Lindvai vár és uradalom, és Murai-Szombat és Széchi-szigeth megszerzésében tett szolgálatait tekintvén, neki és nejének 1687. évi sept 15-én a vasvári káptalan előtt örökösen és vissza vonhatatlanúl eladta 33500 ftban a következő birtokokat, úgymint a Murai-Szombati máskép Olsinczi kastélyt Vas vármegyében, Mura-Szombat és Marcziansz mvárosokkal, Szvetehocz, Csernecz, Gradischa, Tropocz, Tissenna, Vancsovecs, Frankócz, Petrócz, Gederócz, Sodisincz, Krajna, Kupsincz, Veseicza, Csernelocz, Palona, Norsincz, Lukavocz, Mladetincz, Moracz, Tessanocz, Sidahegy, lak, Falkocz, Csekefalva, Kernecz, Bokrácz, Dolina, Szembiborcz, Nemesecz, Pusincz, Vanicza, Szalamoncz, Bodoncz, Szenkócz, Pusócz, Lehesmerje, Bresócz, Predanócz, Goricza, Kosárháza helységekkel, Busincz, Obrasakoncz és Bükallya pusztákkal egyetemben; mely terjedelmes uradalomra 1688. febr. 24-én Bécsben kelt királyi beleegyező adományt nyert I. Leopold királytól, akkor már, mint egyszersmind arany sarkantyús vitéz is, mely adomány levélben egyéb érdemei közt a Tököly idejében mutatott szilárd hűsége is említetik. 1689-ben nagynénjének Zsuzsannának kerecsényi Szalay Jánostól fia István zálogba adja bátyjának Szapáry I. Péternek Veszprém és Győr megyei Bánkfalu, Börcsháza, Felső-Neskenye, Pervád, Asszonyfalva, Borbaj és Néma helységbeli részét 160 ftban, mely reá anyjáról Szapáry Zsuzsannáról maradt. Hasonlóképen ugyan azon helységekben zálogjogon megszerzé (150 ftért) Mankóbükki Horváth Zsigmond és ennek neje ns. Fitter Kata birtokrészeit. 1690-ben I. Leopold királytól báróságra emeltetett, és ugyan ekkor kapta „Murai-Szombat örökös ura” czímet. 1696-ban megszerzé Radostics Klárától Komáromy Istvánnétól is ennek anyja Szapári Kata után a följebb nevezett helységekben jutott birtokrészeket 200 ftért, – valamint máj. 16-án Farkas Borbalától derghi Somogyi György nejétől ennek anyja Szapáry Judit után kapott ugyan csak azon helységbeli részeit. 1698-ban Károlyi Ferencz és neje Hollósy Kata ugyan azok helységbeli birtokjogaikat bevallják bátyjoknak Szapáry Péternek a vasvári káptalan előtt zálogjogon 150 ftért. Eképen nem csak ősi, leány-ágra ment javait szerzé meg családjának, de tetemes szerzeményeivel roppant vagyont hagyott utódainak. Meghalt 1699. után. Nejétől Egresdy Zsófiától két fia: báró II. Miklós és II. Péter és egy leánya Krisztina Kapy Györgyné maradt.
Adami Mss. a nzti muzeumban 4-r. lat. nro 182. – Rajcsányi Ádám Deductiones Genealogicae tom. I. Mss. p. 77. szerint a sarcz adakozás utján (az akkori szokás szerint) gyült össze, sőt annyi, hogy még föl is maradván, jövő vagyonosodásának alapjául szolgált. – Tud. gyűjt. 1830. IV. 97.
Lehoczky Stemmat I. 197.
II. Miklós és testvére II. Péter arany sarkantyús vitéz 1722-ben * III. Károly király által grófságra emeltettek.
A góthai Hist. herald. Handbuch 977. lap. szerint 1722-ben, Adami Mss. 4-r. lat. nro 182. szerint 1723-ban.
II. Miklósnak nejétől gyöngyösi Nagy Sárától csak egy fia maradt: István, ki még 1742-ben élt, és magnélkül halt meg.
II. Péter nejétől gyarmathi gr. Balassa Tereziától, (kivel Vág-Beszterczén stb. öröklött) öt gyermek atyja lőn, úgymint III. Péternek, Ádámnak, Ignácznak, Józsefnek és I. Jánosnak. Ezek közűl III. Péter és I. János által két ágra szakadt a gróf Szapáry család.
