Szent-Györgyi család (Bazíni gróf †)

Teljes szövegű keresés

Szent-Györgyi család (Bazíni gróf †)
A Szent-Györgyi és Bozíni gróf kihalt család oklevelek tanúskodása szerint a Hunt-Paznán nemzetségből ered * és nevét a Pozsony megyei Szent-György és Bazin szabad kir. városokról vette.
Lazius Farkas gyenge hitelű munkája alaptalanúl az Altenburgi grófoktól származtatja.
Első biztos törzse Tamás gróf (comes) volt, ki Imre királytól a Keykeus erdőt, II. András királytól pedig 1209-ben Szakolczát-t kapta kir. adományban. Nemsokára ez utóbbi királytól kapta 1216-ban Bozen, vagy Bazyn földet, (most sz. kir. város). És e szerzemények után – úgy látszik – Tamás földi pályáját is bevégezte, mert 1217-ben már az élők sorában nem találjuk. Tőle a család kihalásáig szakadatlan lánczolatban következőleg * sarjadzott:
Wagner. Coll. geneal. hist. dec. II. 48–70. Ugyan ő Tab. geneal. Mss. tab. XXXI.
Tamás 1209. 1216. comes.; Sebus főpohárnok 1217. Sz.-Györgyöt kapta.; Sándor Csütörtök pusztát birta.; I. Ábrahám (Abych); I. Kozma 1245.; Akhilles 1245.; II. Ábrahám Abych.; Tamás országbiró pozsonyi főisp. 1287.; Pál 1270. †; II. Kozma 1270. †; Folyt. a köv. lapon.
II. Ábrahám, ki az előbbi lapon. Abych.; I. Péter 1343. oszt. (Bazint kapja.; II. Sebus 1343. oszt. Sz.-Györgyöt kapja.; Bora (Polheimi Farkas); III. Tamás 1369. †; II. Péter 1369. birta Eberhardot.; II. János 1369.; IV. Tamás †; Miklós 1361.; I. György † 1412. (Ozdravszky Iratna); I. János 1361.; V. Tamás Temel Főtárnok mest. és bán 1397.; III. Péter 1392.; VI. Tamás (Haym Kata); Hedvig (Pernek Vilmos); III. László †; Eberhárd †; Márton pap.; III. Kozma.; László.; Cziczelle a galambóczi hősnő 1398. 1434. (Rozgonyi István); IV. Péter 1445. (Marczali Hedvig); I. László †; II. György koronaőr 1439. 1459. (1. Oppelni Judit 2. Lichtenstein Margit); Imre (Rozgonyi Ilona); Simon 1488. (Balassa Kata); IV. László 1445. †; I. István 1445. †; IV. László; VI. Péter; I. Ferencz 1527. (Weisprach Bora); Farkas főkamarás † 1534. (Zabláthi Zsófia); IV. György 1509. † 1543.; Krisztina (Mithány János); Borbála (Lichtenstein Er.); Adolf; II. Kristóf † 1543. (gr. Salmis Erzse); V. György 1507.; II. István 1537.; IV. István 1523.; Anna 1527.; Gertrud 1546. (Prösing Boldizs.); Margit (Pneckheim Farkas); Zsófia (Zelcking Vilmos); III. János 1467. erdélyi vajda. (Batthyány N.); Zsigmond 1466. erdélyi vajda (N. Borbála); V. Péter erdélyi vajda országbiró 1499. 1517. (1. Czimburgi Kunegund 2. Waldstein Zsófia) †; Kristóf (Neyperg Erzse); III. György †; Margit (Hohenberg János); VII. Tamás 1493.
Tamásnak, a törzsnek két fia maradt: I. Sebus gróf és Sándor, kir. pohárnok mesterek.
I. Sebus már 1212-ben érdemeiért Roxovag, Miley és Grad birtokokat a Pozsonyi és Nyitrai vártól fölmentve adományba kapta. * 1217-ben atyja halála után testvérével együtt Szakolczára megerősítést kap. Ugyan akkor kapta a szőlősi udvarnokok földjét is. * Ő szerzé Szent-György várát is. Fia maradt I. Ábrahám, kiről mint a család folytatójáról alább.
Fejér, Cod. dipl. tomo III. vol. 1. p. 125.
Ugyanott 201.
I. Sándor, ki a Henrik császár elleni csatában fogollyá lévén, rabságot szenvedett, 1216-ban kapta II. András királytól Pozsony megyében Csütörtökhely helységet. * 1217-ben megerősítetik Szakolcza birtokában testvérével együtt. * Egy névtelenen kivűl két fia maradt: I. Kozma és Akhilles, kik 1241-ben a sajói ütközetben tetemes részt vettek, testvérök elesett, ők sebet nyertek; utóbb Kozma Pozsony megyét ótalmazta az ausztriai herczeg ellen, hol tizenkét sebet kapott és elfogatott, az alatt pedig Akhilles a határokat védelmezte. * Akhilles utódok nélkűl halt meg. I. Kozmának maradtak fiai Pál és II. Kozma, kik 1270. évi oklevélben említetnek; de magnélkűl haltak meg.
Ugyanott 176.
Ugyanott 199.
1245. és 1256. oklevél kivonat Wagnernál II. 51–53.
I. Ábrahám (I. Sebusnak fia) atyja után birta Szent-Györgyöt, és két fiat nemzett: II. Ábrahámot, a vöröset (rufus) ki Abychnak is neveztetett és II. Tamást, a ki az esztergami érsekségnek helységei elpusztitása által temérdek kárt okozván, Lodomér érsek által az egyházból kizáratott, ezt lelkére vévén három ezer márkát ajánlott az érseknek. Az érsek a megtérőnek ez összeg egy részét elengedte, de 300 márka fejében testvére megegyeztével Tamástól Nyitra megyei Gyorokot kapta az egyház részére 1287-ben. Tamásnak, ki országbiró Pozsonyi és Szentgyörgyi gróf volt, fia nem maradt.
II. Ábrahám a XIV. század elején élt, és két fiat hagyott maga után: I. Pétert és II. Sebust, ki 1343-ban a győri káptalan előtt osztozott meg, e szerint Bazin vára a hozzá tartozó Sumberg és Ujfalu pusztával, Szeles és Zemech helységekkel a Csallóközben Sebus mesternek, ellenben Szent-György vára és alja, Ziki, ivándi puszta, és Eberhard helység I. Péter mesternek jutottak; igy ez a szent-györgyi, amaz a bazini vonal atyja lett.
I. Péternek Borbára leányán kivül, aki 1364-ben Polheim Farkasnénak iratik, még három fia volt: III. Tamás, II. Péter és II. János, kiknek 1369-ben I. Lajos király engedélyt ád, hogy az Eberhardi hidat megtarthassák. III. Tamásnak utóda nem maradt. II. János fiában IV. Tamásban halt ki.
II. Péternek fiai voltak: Temelnek nevezett V. Tamás és III. Péter, kik 1397-ben régi leveleiket a győri káptalan által átiratják. III. Péternek fia III. Kozmán kívül, ki 1412-ben magnélkül meghalt, és II. Lászlón kivűl volt leánya Czeczília is, Rozgonyi Istvánné, a híres galambóczi hősnő.
V. Tamás (Temel) I. Lajos király alatt tárnokmester, Mária királyné alatt pedig Dalmatia és Horvátország bánja, ez utóbbi királyné híve. Ennek fiaúl irják IV. Tamást, kinek nejétől Haym Katalintól gyermekei: Hedvig Perneck Vilmosné, III. László és Eberhard kihaltak, és Márton, ki pap volt. Ezekben I. Péter ága kihalt.
II. Sebus két fiat hagyott I. Miklóst és I. Jánost, ennek I. Lajos király 1361-ben Hedvára helységben Bazin vára tartozékában megengedte uj várat épithetni. Ezt megerősíté 1371-ben is.
I. Miklósnak két fia volt: I. György és II. Miklós, a ki kihalt. György 1412-ben aláirta a Zsigmond király Ulászló lengyel kir. közti békeszerződést. Meghalt 1426-ban, eltemettetett Bazinban a főtemplomban. Nejétől Ozdravszky Irathnától három fia maradt: IV. Péter, I. László, ki magnélkül halt meg, és II. György, ki az osztályban kapott Szentgyörgy vára által, uj vonal atyja lett.
IV. Péter, miután nejétől Marczali Hedvigtől, ki Marczali Dénes slav. bánnak leánya volt, három fia született, úgymint Imre, IV. László és I. István, maga meghalt 1445-ben. Fiai közűl a két utóbbi magnélkül múlt ki.
Imre Rozgonyi Ilonát vette nőűl, ettől lett egyetlen fia Simon, ki 1488-ban a leopoldsdorfi uradalom felét bírta. Nejétől Blassa Katalintól hét gyermeke született: IV. László, VI. Péter, I. Ferencz, kiről alább, Farkas II. Lajos király alatt tanácsos 1526-ban, utóbb Szapolyai János híve haláláig 1534-ig. Házasságban élt zábláthi Trencséni Lőrincz leányával Zsófiával, ákosházi Sárkány Ambrús országbiró özvegyével, gyermekei nem maradtak. IV. György, ki 1543-ban halt meg, két fiat nemzett Adolfot és II. Kristófot, a kinek gróf Salmis Erzsébettől, ki utóbb Hoffmann Ádám nejéül iratik, egy leánya maradt, de elhalt, s így az eberhardi uradalom a kir. ügyészségre szállott. Krisztina klistiányi Mitthány Jánosné, és Borbála * 1511-ben férjhez ment Lichtenstein Rázmánhoz, ennek halálával Jeróczky vagy Gragoszky Gáspárhoz.
Hoheneck szerint nem Simonnak, hanem Ferencznek leánya volt.
Említett I. Ferencz a mohácsi csata után I. Ferdinánd buzgó híve, 1527-ben Miksa főhzg keresztatyja. Ugyan ez évben osztozott meg testvéreivel. Neje Weisprach Borbála volt; fiai magnélkül haltak, nagy kort ért leányai idegen házakba mentek férjhez. Következő hét gyermekét ismerjük:
1. V. György, élt 1507-ben.
2. II. István 1537-ben.
3. IV. János 1523-ban.
4. Anna 1527-ben.
5. Gertrud De Prősing Boldizsár, Steini báró és felső-ausztriai kormányzó neje 1546-ban.
6. Margit Pneckheim Farkasné.
7. Zsófia Zelking Vilmos neje.
Visszatérünk I. György másik fiához II. Györgyhez.
II. György Albert király korában élt, kinek 1439-ben az ország koronáját átadá. Albert király és ennek fia V. László halála után Mátyás király ellen Fridrik császárral szövetkezett, kitől ezen hűségeért családi ősi czímeréről levelet nyert 1459-ben. * A családi ősi czímere – úgy látszik – előbb csak egy csillagból állott, mint egy 1412. évi pecsét mutatja. * Fridrik császár Szent-Györgyi II. György részére már négyfelé osztott vértű czímert adott, az 1. és 4. arany udvarban vörös csillag ragyog; a 2. és 3. arany udvarban koronás egyfejű sas szétterjesztett szárnyakkal látható; a paizs fölött két koronás sisak áll, a jobb oldalin püspök süvegféle áll, és abból páva tollak emelkednek föl, a baloldali sisak koronáján koronás egyfejű sas kiterjesztett szárnyakkal látható. A paizst két oldalról a szokásos sisaktartó veszi körűl. Mint ezt fölebb a metszvény mutatja. Ugyan-e czímert használta 1502–1514-ben * pecsétén Szent-Györgyi Péter országbiró.
Kaprinai H. Diplom. II. 325. és Teleki, Hunyadiak kora X. 621.
Wagner Dec. II. tab. II. fig. 4.
Ugyan ott fig. 5. és kiadta Battyán is Leges Eccles. II. 559.
II. György meghalt 1467-ben, mint Szent-Györgyön az egyházban siremlék maradványa mutatja. * Kétszer házasodott, első neje Oppelni Jutka, előbb vöröskői vagy óvári Wolfard özvegye; a másik Lichtenstein Margit volt. Ezektől következő öt gyermekét nemzette:
Gyurikovics, Magyar akadémiai Értesitő 1847. 369–370. lap.
1. III. János eleinte szintén Fridrik császár híve, de utóbb Mátyás király hűségére tért és ezért 1467. körűl Erdély vajdájává tétetett. Neje Batthyány leány volt volna, * és ettől leánya Margit, * Hohenberg Jánoshoz ment férjhez.
Spener szerint. De a Batthyányiak családfáján nem található.
B. Hoheneck: Die Herren Stände d. Erzherz. Österreich II. 533.
2. Zsigmond nem csak híve Fridrik császárnak, de tábornoka is. 1466–68-ban János testvérével együtt Erdély vajdája volt. Éltek még 1486-ban is, midőn Szent-György és Kabold vár iránt Mátyás király nekik uj itéletet engedett. Borbála nevű nejétől egy fia: VII. Tamás maradt, ki az esztergami érsek ellen egy ősi perét bevégezte és fiatal korában magnélkűl meghalt.
3. V. Péter II. Ulászló alatt 1499-től erdélyi vajda és székelyek főispánja, 1504-től 1516. országbiró volt. Első neje czimburgi Ctibor Kunigund, második Waldstein Zsófia volt; mindkettő magtalan múlt ki, utánnok V. Péter özvegyen élt haláláig.
4. Kristóf, kinek neje Neydperg Erzsébet volt.
5. III. György, szintén magnélkül halt el. És igy ezekben a szent-györgyi és eberhárdi ág elfogyván, ezen urodalmak I. Péter ágán Simon gyermekeire szállottak, kik valamivel tovább tartották fel a családot, de kik szintén a XVI. század másodfelét sem érték el. *
A család Győr megyei birtokviszonyairól irt Czeh J. Tudományos Gyüjt. 1829. XII. 61.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages