Szepessy család. (Négyesi, báró és nemes)

Teljes szövegű keresés

Borsod vármegye régi, előkelő birtokos nemes családa, mely a hajdán Bihar és Szatmár megyében virágzott Szepessyektől eredeztetik. Bihar megyében feküdt Szepes nevű helység, most puszta Debreczen határához tartozó, * melyről annak egykori birtokosa a Szepessy család nevét vette. Még 1552-ben e helységet kizárólag a Szepessy család négy tagja: György (30 portát) Ferencz (21 port.) László (9. p.) és Sebestyén (11 port.) birták. * Ugyan e négy férfi akkor Bihar megyei Ebest is kizárólag, továbbá Pács, Bodoháza, Szováth, Mike-Pércs, Boldogfalva, Pusztaapáthi, Vasad és több helységben is tetemes részt birtokolt. *
Fényes, Geographiai szótár IV. 123.
Lásd Conscriptio J. Cottus Bihar anno 1552. Bielik: Majores Hungarorum. Pest 1796. pag. 113–117. és utánna Budai Fer. Polgári Lex. III. 320.
Ugyan ott.
Azonban ezeknél a Szepessy családnak sokkal előbbi virágzásáról még régibb keletű okmányok is tanuskodnak. 1409-ben Szepessy János a Thakossy fiág kihaltával Szatmár megyei Papos helységbe királyi adomány mellett iktattatott be. * E János leányai Anna és Dorottya 1426-ban birtak Szatmár megyei Parasznyán is. *
Szirmay, Szatmár várm. II. 103.
Ugyan ott II. 104.
1444-ben Szepessy Lászlót a budai országgyülési végzemény aláirói közt találjuk. * 1447-ben ugyan ő Szatmár megye részéről a budai országgyülésen volt követ. *
Teleki, Hunyadiak kora I. 377.
Kovachich, Vestigia Comitiorum pag. 266. és utánna Budai Polg. Lex. III. 319.
1449-ben Szepessy Péter és István Szathmár megyei Király-Darócz, Lázári, Császló, Saar, Homok, Szigeth helységekben kir. adomány mellett részbirtokban beiktattatnak. *
Szirmay, Szatmár várm. II. 146. 196. 212. 283. 284. 285.
1459-ben Szepessy Miklós, Lászlónak fia, Jánosnak unokája bevallást tesz Szoboszlón Szokoly Miklós részére. *
Oklevél.
1461-ben Szapolyai mint választott biró eszközlött egyezséget tisztelendő Szepessy Illés egyházi jogtudor, és Szepessy Péter és István, nem különben Szepessy Demeter, Miklós és Adviga között. * Ezen említett Istvánnak neje volt endrédi Zovárdi Margit, kinek pere Álmosdi András ellen 1461-ben ujabb határ időre halasztatott. * Innen István utódai endrédi Szepessyeknek is neveztettek, mint alább látandjuk.
Szirmay C. Ugocsa pag. 169.
Horvát István, Verbőczy Emlékezete II. 107. oklevél.
1488-ban Ugocsa megyében a Halmi uradalom egyrésze birtokába ment anárcsi Tegzes Péter nváradi kanonoknak, kinek anyja Chernavodai Kata, Chernavodai Jakab leánya volt, ugyan ekkor itt birtokba jutottak Szepessy Imre és Miklós, Szepessy Jánosnak és nejének Chernavodai Ilonának (Chernavodai Jakab leányának) fiai. *
Szirmay C. Ugocsa pag. 159.
1496-ban Szepessy László nejével Ujhelyi Ágatával és Ujhelyi Lászlóval Szatmár megyei Czégény, Cseke, Istvándi, Kis-Szekeres, Fülesd, Kölcse, és Milota helységekben részbirtokára kir. adományt kap. *
Szirmay Szatmár várm. II. 224. 239. 240. 245. 253. 356. 259. 260.
1505-ben Szepessy János Szatmár vármegye országgyülési követe volt a rákosi országgyűlésre. *
Kovachich, Supplem. ad Vestigia Comitiorum II. 335. és utánna Jászay Pál, a magyar nemzet napjai a mohácsi vész után 157. és Budai Fer. Polg. Lex. III. 370. stb.
1545-ben Szepessy Zsófia rosályi Kún Lukácsné volt. *
Szirmay, Szatmár várm. II. 275.
1549-ben a Chernavodai nemzetségből eredt nemes Surányi János, és Surányi Miklós idéztetik endrédi Szepessy Istvánnak gyermekeit Györgyöt és Katalint Kerepeczi Pelbárt özvegyét, néhai Szepessy Miklós leányát, nem különben Ilonát vasadi Silindy Jánosnét néhai Szepessy Gergely leányát, azon Beregh megyei Fejércse helységbeli részbirtok iránt, mely zálogképen Chernavodai Egyed által jutott birtokukba, és melyet most a Szepessyektől zálogczimen vissza bocsátatni követelnek. *
Leleszi Convent 1549. sub. nro 7. fasc. 2.
Ez oklevélben Szepessy István endrédi előnévvel iratik, valószinűleg – mint följebb emlitők – azon oknál fogva, mivel vagy ő vagy atyja lehetett azon Szepessy István, kinek 1461-ben neje endrédi Zovárdi Margit volt, kinek tehát vagy fia vagy unokája a most említett (1549-ben élő) Szepessy György ezen anyja vagy nagyanyja előnevéről s hihetőleg utánna öröklött birtokáról vette föl az endrédi előnevet.
Azonban alig 25 év mulva már más előnévvel is találunk Abauj megyében Szepessy családot, ugyanis:
1573. táján vitánfalvi Szepessy Lőrincz magára vállalván fiainak Miklósnak és Lászlónak is terheiket, Abauj megyében eniczke helységbeli részbirtokukat, melyet Bacskai Zsigmond leányától Erzsébettől ők is zálogjogon birtak, szintén zálog czímen bevallják Liptay András leányának Erzsébetnek Semsey László hitvesének 100 ftért. *
Ugyan ott év nélkül, de 1573. éviek közt Fasc. 29. nro 29.
1618-ban Szepessy Pál Borsod vármegye orsz. gyülési követének iratik. *
Lehoczky, Stemmat I. pag. 190. Ha e forrásban teljesen bízhatni lehetne.
1641-ben sept. 23-án Szepessy György mint Borsod vármegye esküdtje hivataloskodott. *
Magyar történelmi tár. VI. köt. 131. lap.
Ezen hiteles, de kevés adatok is mutatják a Szepessy családnak a XV. sőt a XIV. századig terjedő régiségét, de más részről ezen kevés számú, hézagos adatok nem elegendők, hogy ezek alapján teljes összefüggésben a család leszármazási fája össze szerkesztethessék; és hogy ez elésorolt családtagok családfailag elhelyeztethessenek; míg erre nézve a hézagokat pótolható okmányok elé nem kerűlnek, és igy a nemzékrend hitelesen csak a XVII. században élt I. Pál és Mátyás testvérektől veszi kezdetét, a mint következik:
I. tábla.
Szepessy N.; I. Pál 1662. 1683. Tököli tanácsosa (Csuda Zsuzsi); Mátyás 1674. (Jászy Erzse); Folyt. III. táblán.; II. Pál 1698. (Gönczy Erzse); János 1698. † 1746. (Dőry Zsuzsi); Folyt. II. táblán.; Márton 1698. (Tornallyay Bora); Erzse 1698.; Kata (1. Mocsáry Balás 2. Szirmay István); György (Bük Erzse); III. Pál; Sándor; Erzse (Sipos János); Farkas.; István.; Pál.; Márton.; Julia (Széky Zsigm.); Anna (Beretky Mihály); Ilona (Sipos Samu); Zsigmond (Bárczay Klára); Zsuzsa (Bárczay József); I. László (Ragályi Kata † 1815.); Zsigmond 1815. †; II. László Borsodi alispán. 1844. 1848. (Csoma Teréz); Kata (Gombos Imre); Mária (Máriássy Zsigm.); József (Gencsy Zsófia); Amália (Hámos Antal); Malvina (Darvas Imre); Gyula (Patay Paulina); Kata (Radvánszky Károly); Kálmán (Szathmáry Panna); Kálmán.; Anna (Csemiczky Pál); Endre.; Piroska (Szathmáry József); Ilona (Bónis Samu); Jolán (Oláh Miklós); Róza.
II. tábla.
I. János, ki az I. táblán. 1698. 1727. (Dőry Zsuzsi); László kir. tanács 1755. báró lett 1775. (1. Nikházi Kata 2. Sebe Krisztina); János 1732. (Girincsy Anna); Krisztina (Máriássy László); Klára (Szent-Imrei János); Zsuzsi (gr. Gyulay Fer.); Sámuel báró (1. Battha Mária 2. Bükk Rebeka); Mária (b. Eötvös Ignácz); 1-től Ignácz pécsi püsp. sz. 1780. † 1838.; Antal (gr. Schaffgotsch Anna); Ferencz alezredes; János (Szent-Iványi Józéfa); Julia (Kállay Ignácz); Anna (Paukovich András); 2-tól Lajos (Tallián Józéfa); Janka (Kelcz József); Mária (gr. Dessewffy Egyed.); Anna.; Ádám (Detrich Karolina); Eugenia (b. Wildburg Adolf alezred.); Magdolna (b. Seckendorf Ferdinand); Karolina sz. 1846. nov. 4.; Etelka sz. 1850. oct. 8.; Árpád sz. 1861. † 1861. dec. 17.; Gabriella sz. 1863. dec. 11.
III. tábla.
Mátyás, ki az I. táblán. 1674. (Jászi Erzse); István 1701. (Nagy Zsuzsi); Judit (Fáy Györgyné); István 1739. † 1767.; Zsigmond kapitány † 1768.; Ferencz 1752-ben uj adóm. (Tolnay Éva); Péter 1752. † 1773.; Mátyás 1816. (Bárczay Julia); Ferencz 1816. (Vendéghy Erzse); József 1816. (Ragályi Krisztina); Sámuel 1816. (Miskolczy Erzse); Zsuzsi (Szentessy őrnagy); Francziska (Bernáth Samu); Ferencz † (Péchy Janka); János (Lisznyay Bora); Sámuel † 1845.; Janka (Pély Nagy Gábor); Károly (Bernáth Ágnes); Folyt. a köv. lapon.; Zsigmond † 1857.; Ferencz Borsod v. főbiró.; Emilia (Papp Gusztáv); Gejza v. honvéd kapit. (Hosszufalussy Kató)
Károly, ki az előbbi lapon. (Bernáth Ágnes); Julia (Stepán Fer.); Gusztáv (Boronkay Mária); Péter Zemplini főbiró (Sisáry Jolán); Etelka (Janik Gusztáv); Zsigmond.; Péter.; Béla.; Ödön.; Mátyás.; Bora.; Mária.; Etel.
A családfa élén álló két testvérnek atyja azon Szepessy György lehetett, ki – mint fölebb említők – 1641-ben Borsod vármegye esküdtje volt.
I. Pál, kitől az I. és II. táblán állók eredtek, 1660-ban Váradnak ostromakor Zemplin követe volt I. Leopoldhoz, honnan segély igéretével és nemesség fölkelésére parancscsal érkezett vissza. * 1662-ben Borsod, 1663-ban Szatmár megye követe * és 1666-ban Borsod alispánja * volt. A Wesselényi-féle összeesküvésbe lévén keveredve, 1670-ben mint csapat vezér Szuhay Mátyás dandárnokkal Tokajt keríté be. * 1671-ben több társával bemenekül Erdélybe, * hol Sorostélyon tartózkodott, * majd a bujdosók részéről Konstantinápolyban jár követségben a szultán segélyeért. * A következő 1672. évben Wesselényi Pál főnöksége alatt a bujdosók beütvén Magyarországba, ismét Szuhayval táboroz és Kassát igyekszik bevenni. * Ez időben Zemplin megye az udvar hűségére szólítá fel, mire miután reá nem állott, számüzé. * 1673-ban ismét a portára járt követségben. * Utóbb 1680-ban a bujdosók részéről követ Tököly Imréhez * ki alatt harczolt és kinek azután tanácsosa volt, 1683-ban mint Tököly egyik legfőbb tanácsosa működött az ez által Kassára összehivott országgyülésen. * Neje volt kakasfalvi Csuda Zsuzsanna, kitől születtek gyermekei II. Pál, János, Márton, Erzsébet és Kata előbb Mocsáry Balásné, utóbb Szirmay Istvánné.
Szirmay C. Zemplin not. historica. pag. 190–192.
Ha hihetünk Lehoczkynak, ki írja Stemmat. I. 190. és Szirmay Szatmár I. 75.
Szalay L. Magyar orsz. tört. V. 128. Szeöts Gy. armálisa publicatioján.
Ugyan ott, és Szirmay C. Zemplin not. 216.
Cserey Mihály M. Historiája 51. Wagner Hist. Leopold. I. 245.
A nemzeti muzeumban m. kézir. lat. 411. sz. a. megvan egy általa összegyüjtött kézirati gyüjtemény, melybe ezeket irá: „Anno 1671. die 11. januar. Leopold német császár és magyar király idejében Erdélyben bujdostomban irattam ezt le Sorostélyon (más tintával) Teleki Mihály kenyerén.” Szepesi Pál s. k.
Szalay L. M. orsz. tört. V. 147.
Ugyan ott V. 150. és Babocsai Fata Tarczaliensia Rumynál I. 33.
Szirmay C. Zemplin not. top. 234.
Szalay id. m. V. 156. 157. Horváth Mih. III. 307. stb.
Szalay id. h. V. 194.
Ugyan ott. V. köt. 238–239.
II. Pál testvéreivel együtt 1698-ban I. Leopold királytól Borsod megyei Bük, Darócz, Doroghma, Pély, Saly, Fejéregyháza, Kács Várallya, Kelemenfalva, Leányfalva és Nagy Mihály helységekben és pusztákban részbirtokaikra királyi adományt vitt. * Nőül vévén Gönczy Andrásnak leányát Gönczy Erzsébetet, ezzel nemzé a következő négy gyermekét * úgymint Györgyöt, III. Pált, Sándort és Erzsébetet Sipos Jánosnét. Ezek közűl
Liber regius anni 1698. folio 438.
Ezt általam látott hiteles okmány bizonyítja, és ezen származásnak ellent nem állhat azon körülmény sem, hogy netán II. Pálnak ivadéka közűl 1752-ben a Négyesre vitt uj nádori adományban egyik sem vett vala részt mint akkor ott még nem birtokosok. Az is bizonyos, hogy Négyes helység egy részére még 1700-ban Almásy János és neje Deák Judit is vittek királyi adományt. (Liber regius folio 542.)
Sándornak két fiát Farkast és Istvánt ismerjük, kitől származott valószinűleg a Szepessyek azon ága, melynek egyik ivadéka Nógrád megyei K.-Keszi táján él.
III. Pálnak öt gyermeke maradt, leányai: Julianna Széky Zsigmondné, Anna Beretky Mihályné, Ilona Sipos Sámuelné, IV. Pál, ki kihalt, és Márton (tán az, ki 1709-ben Nógrádban élt) és kinek egy fia, és két leánya a táblán látható.
Györgynek leánya Zsuzsanna Bárczay Józsefné, fia pedig I. Zsigmond volt, ki nejétől Bárczay Klárától nemzé II. Zsigmondot, ki kihalt, és Lászlót, kinek neje Ragályi Kata 1815-ben halt meg. Ettől születtek: László, Kata Gombos Imrené, Mária Máriássy Zsigmondné, és József 1831-től 1837-ig Borsod hadi főadószedője, kinek Gencsy Zsófiától hét gyermeke és unokája a táblán állának, és ki testvérével II. Lászlóval – mint iratik – 1845-ben birói zálog, majd örökbevallás mellett Négyesen szintén birtokossá lett.
Nevezett II. László 1825. april. 26-tól Borsod megye alszolgabirája, 1831. jun. 16-tól főszolgabirája a miskolczi járásban, 1844-től első alispánja, ujra megválasztva 1846. január 27-én, viselte e tisztet 1848-ig. Gyermekei a táblán láthatók, ki közűl Gyula 1861-ben Borsod megye választott alszolgabirája volt.
A másik ág, mely a II. táblán áll, I. Pálnak másik fiától I. Jánostól eredt, ki 1717-ben a beütött tatárok ellen Borsod megye fölkelő nemes seregének fővezére volt és kinek nejétől jobbaházy Dőry Zsuzsannától három gyermeke maradt: László, János, ki neje Girincsy Anna után 1732-ben Zemplin megyei Kis vagy Póssa-Csécsén is örökösödött, * de kihalt, és Krisztina. Ezek közűl
Szirmay C. Zemplin not. top. 223.
László a kath. vallásra tért át, 1752-ben Négyesre uj nádori adományt kapott a III. táblán álló Istvánnak fiaival; 1755-ben kir. tanácsos, 1775. octob. 13-án pedig Mária-Terézia királyasszony által báróságra emeltetett. Ekkor a család ősi czímere, mely mint fölebb láttuk, – a paizs kék udvarában hármas zöld halmon nyugvó koronából kiemelkedő fehér egyszarvú, első lábaival koronát tartva; ugyan az alak ismételve a paizs fölötti sisak koronáján; – a bárói ágra nézve a bárói diplómában tetemesen megbővítetett, mint itt a metszvény mutatja, – mely szerint a család czímere négy felé osztott paizs, alólról ék gyanánt benyúló ötödik udvarral; az egész paizs közepét egy kisebb mellvért foglalja el, mely az ősi nemesi czímerből kék udvarban két egymással szemközt ágaskodó fehér egyszarvút mutat, melyek első lábaikkal öt ágú arany koronát tartanak. A nagy paizs 1. ezüst udvarában arany koronán vörös mezű kar kivont karddal átszúrva levágott törökfejet tart, a báróság szerző menyének vattai Battha Antoniának (vagy Mária) czímeréből véve; a 2. és 3-ik arany udvarban vörös grif ágaskodik, első jobb lábával ércz buzogányt emelve, a 4-ik kék udvarban vörös fedelű, rovátkolt hegyes tornyú vár áll, tornya tetején ezüst kereszttel; az alsó 5-ik zöld udvarba balról felhőbül férfi kar nyúlik be, ezüst keresztet tartva. A paizst bárói korona ékesíti, és azon három koronás sisak áll, a baloldaliból buzogányt tartó vörös grif emelkedik ki, a jobb oldalin vörös mezű kar kivont kard hegyén török fejet tart, a középsőből ezüst egyszarvú emelkedik ki, első jobb lába csuklóján arany koronát tartva, két felől két sasszárny lebeg, jobbról ezüstkék, balról kékezüst. Foszladék középről ezüstkék, jobbról ezüstvörös, balról aranyvörös. A paizst telamonok gyanánt jobbról aranycsőrű és lábú sas, balról arany oroszlán tartja.
László báró kétszer nősűlt, első neje Nikházi Katalin, a második Sebe Katalin volt. Ezektől három leánya és egy fia maradt, úgymint: Klára Szent-Imrei Jánosné, Zsuzsanna gróf Gyulay Ferenczné, és Mária báró Eötvös Ignáczné, és fia I. Sámuel.
I. Sámuel báró már 1792-ben a Tiszán inneni kerületi tábla ülnöke volt. Első neje Vattai Battha Mária, a második felső-pulyai Bükk Rebeka volt, ezutóbbi 1825-ben már özvegy. Első nejétől hét gyermeke, a másodiktól kettő, úgymint:
1. Ignácz az érdemdús, buzgó erdélyi, utóbb pécsi püspök, a pécsi lyceum alapítója; 1820-tól valós. belső titkos tanácsos; született Egerben 1780. aug. 13-án, meghalt 1838. julius 16-án.
2. Antal kinek nejétől gróf Schaffgotsch Annától egy leánya maradt: Mária gróf Dessewffy Egyedné.
3. Ferencz alezredes volt.
4. János 1820–1827. a Tiszántúli kerületi táblánál ülnök volt, nejétől szent-iványi Szent-Iványi Jozefától maradt egyetlen fia Ádám, kiről alább; és két leánya Anna és Eugenia báró Wildburg Adolf cs. k. nyugalm. alezredes és Mária Terézia rend lovagjának neje.
5. Julia Kállay Ignáczné.
6. Anna Paukovich András kir. táblai ülnök neje.
7. Jozefa Halassy Józsefné.
8. Lajos, kinek nejétől Tallián Jozefától egyetlen leánya Magdolna báró Seckendorf Ferdinand neje; – és
9. Johanna fületinczi Kelcz Józsefné.
Jánosnak egyetlen fia Ádám báró; neje detrichfalvi Detrich Miklós volt cs. kir. törvényszéki alelnök leánya Detrich Karolina, kitől a táblázaton álló négy gyermeke közűl az eddig egyetlen fiú elhalván, eddig a bárói férfi ágat egyedűl képviseli, és ez tőle várja tovább terjesztését.
Az ifjabb nemesi ág Szepessy I. Pál kurucz tábornok testvérétől Szepessy Mátyástól ered, mint a III. tábla mutatja.
Nevezett Mátyás 1666-ban Borsod v. sz. birája. * 1674-ben Borsod megyei Visnyó helységnek birtokosa volt azon török parancs szerint, melyet Sali Buling basi nevű török a földes urak ellen panaszkodó nevezett helységhez intézett. * Ugyan e levél mutatja, hogy Miskolczon lakott. Nejétől Jászi Erzsébettől két gyermeke maradt: Judit Fáy Györgyné, és I. István.
Szeöts György 1666. jun. 24. armálisa publicatiója szerint.
Közölve e levél Visnyó leirásában, Fényes, Geographiai szótár IV. 307.
I. István 1701-ben élt, neje felső-bükki Nagy Zsuzsanna volt, * kitől következő négy gyermeke maradt, úgymint: II. István, Zsigmond, Ferencz és Péter, ki a bárói ágon álló Lászlóval 1752-ben Borsod megyei Négyes helységbeli birtokukra gr. Batthyány Lajos nádortól uj adományt vittek. * Ezek közűl
Egri káptalan Protoc AA. pag. 4. nro. 5. a midőn visszahúzza testvérének Nagy Zsigmondnak a Zemplin megyei Erdőbényei kuriáról tett bevallást.
Meg van ez oklevél a családnál.
II. Istvánról ezeket olvassuk: „1739. januar 30-án a miskolczi ref. egyház főgondnokáúl választja négyesi Szepessy Istvánt, 1767. april 22-én pedig jelentetik a főgondnok halála, ki e hívatalt 27 évig kitünő buzgósággal vitte, hagyván a tanitók fizetésére hat ezer magyar forintot, az iskolák szükségeinek fedezésére három ezer magyar forintot.” * Testvére volt
Sárospataki füzetek II. évfoly. X. 977. 978.
Zsigmond, cs. kir. kapitány, ki ugyan az nap (1767. jan. 22.) meghalt testvére helyébe főgondnokul választatott. Ez is 1768. május 27-én meghalván, részint iskolára, részint templomra és ispotályra 2253 ft 94 d. és 46 1/2 hordó részint aszú, részint közönséges bort hagyományozott. * Eltemettetett a miskolczi régi nagy templom közepén lévő sirboltba, ott a templomban látható gyászlobogója is, melynek jobb oldalán a család czímere, baloldalán pedig a boldogúltnak neve, kora, rangja stb. arany betűkkel olvasható. Halála után testvére
Ugyan ott 978. 979.
Péter választatott meg főgondnoknak. Ez meghalt 1773. jan. 3-án, hagyván 236 darab hollandi aranyat, felerészben a sárospataki, felerészben a miskolczi oskola részére. Továbbá 60 hordó bort, és 100 magyar forintot a miskolczi kórházra. Ezenkivűl minden künn lévő tőkéjét a s.-pataki és miskolczi iskolákra hagyta; az 1773. maj. 11-én tartott consistorium elé terjesztetett tudósítás szerint a ládában találtatott 1198 ft 88 d. kötelezvényekben, künn lévő tőkékből jutott a s.-pataki oskolának még 4441 ft 68 d., a miskolczinak 4441 ft 76 d. és ezeknek kamat hátralékai. * E három testvér mag nélkül halt meg; a negyedik testvér
Sáros-pataki fűzetek II. évfoly. X. 980.
Ferencz 1783. dec. 7-én az egyházi gyűlésben felolvasott ajándéklevele szerint Miskolczon az új templom építésére telket adott, a mint arra a templom fel is épűlt. Testvérei közűl egyedül e Ferencz nősűlt meg, feleségűl vévén Tolnay Évát, kitől öt gyermeke született, úgymint: II. Mátyás, II. Ferencz, József, Sámuel és Zsuzsanna Szentessy őrnagyné. E négy fiú testvér 1816. maj. 7-én Visnyó helységre uj adománylevelet szerzett.
II. Mátyásnak Bárczay Juliannától két fia maradt: Károly és II. Zsigmond. Ez nőtlen volt, meghalt 1857-ben, sok szép vagyont hagyva rokonaira, és azon kivűl egy végrendeletet 100 ezer váltó forintról az összves család részére, mihez azonban csak ezen összegnek egy millió pengő forintra szaporodása után lehet a végrendelet szerint nyúlniok. *
A végrendelet a családi levéltárban.
Károlynak feleségétől Bernáth Ágnestől leányai: Julianna Stépán Ferenczné, Etelka Janik Gusztávné, és fiai Gusztáv és Péter maradtak. Gusztávnak nejétől Boronkay Máriától, – Péternek pedig, ki 1843–1848-ig Zemplin vármegye alszolgabirája volt, nejétől Sisáry Jolántól a táblázaton álló gyermekeik vannak.
II. Ferencznek nejétől Vendéghy Erzsébettől csak leánya Francziska Bernát Sámuelné maradt. Hasonlóan
Józsefnek is, ki 1792-ben a m. sz. korona örző borsodi banderiumban vett részt, * nejétől Ragályi Krisztinától csak fia Ferencz maradt, ki azonban nejétől Péchy Johannától († 1850) semmi gyermeket nem hagyott.
Decsy Samu: A m. szent korona historiája 375.
Sámuel, a negyedik fiútestvér, 1792-ben a korona-őrző borsodi banderiumban vett részt, * és 1825-ben Borsod megye aladószedője volt. Nejétől Miskolczy Erzsébettől gyermekei maradtak: János, Sámuel (ki meghalt magtalanúl 1845.) és Janka Pély Nagy Gáborné.
Ugyan ott.
Nevezett Jánosnak nejétől Lisznyai Damó Borbalától három gyermeke maradt: Ferencz, Emilia Papp Gusztávné, és Gejza. Ezekből
Ferencz 1842. máj. 31-től Borsod megye alszolgabirája 1848-ig; 1861-ben pedig megválasztott főszolgabirája volt. Testvére Gejza 1848/49-ben a veres sapkás IX. honvéd zászlóaljban hadnagy, legutóbb a száz és nehányadik honv. z. aljnál kapitány. Neje Hosszufalussy Katalin.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages