Szodoray család. (Ér-Szodorói)
Szodoray család. (Ér-Szodorói)
Közép Szolnok vármegye ős családa, mely kiterjedt a szomszéd Szatmár, Bihar sőt Heves megyékbe, Erdélyben pedig Doboka vármegyébe.
Eredetét, valamint legrégibb multját homály födi, a mennyiben azonban az Ér-Szodoró körűl fekvő helységeknek egymást felváltó ősi birtokosaik fenmaradt oklevelekből ismeretesek, melyek szerint nevezett helység egyiknek sem tartozott uradalmához, azt lehet következtetnünk, miszerint az eredetet és nevet adó Ér-Szodoró helység okleveleket meghaladó időktől fogva a család birtokában volt.
A családnak egy, régebben szerkesztett nemzékrende mintegy a XIV. század elejére viszi fel származását, miután azonban róla a XVI. századig az évszámok és idézési adatok hiányzanak, azt hiteles kútfőűl nem tekinthetvén, csak a XVI. század derekától Zsigmondnak négy fiától I. Jánostól, Györgytől, Ferencztől és Andrástól mutatjuk fel a család származási rendjét történelmi okleveles adatokkal fölvilágosítva.
A családfa * egészen következő:
Családi adatok nyomán közli Décsey Miklós.
I. tábla.
Zakariás; Antal; Ferencz; Kata †; Ambrus; András.; Rebeka.; Péter; István.; László; Ambrús; István; Rebeka.; Zsigmond.; Zsigmond.; Mihály.; Kálmán.; Salamon.; Gergely.; Imre.; Mátyás vagy Márton.; Sára.; Orsolya.; András (Mindszenthy Krisztina); Zsigmond.; Folyt. II. táblán.; Boldizsár (Ramocsaházi Erzse); László †; György †; István.; Mihály.; Miklós; János.; Boldizsár.; Krisztina.; Mihály.; Boldizsár.; József.; László.; Ferencz.; Boldizsár.; Mihály.; Krisztina.; Éva.; Zsuzsi.; Julia.
III. tábla
Zsigmond, ki az I. táblán.; György 1583.; Ferencz 1583.; András 1583.; I. János 1583.; I. Boldizsár; I. István †; Folyt. a köv. lapon.
I. Boldizsár, ki az előbbi lapon.; II. Boldizsár 1650. körűl; II. István 1650. körűl (Ördög Kata) erdélyi ág.; László †; I. Mihály Szatmári alkapit. 1677. 81. (Porteleky Ágnes); István.; Miklós (Désházy Erzse) †; György; Erzsébet (Baróthy Dániel); György (Tamásfalvi Anna); Zsigmond ( Horváth Judit); György ( Balogh Mária); Anna 1734. (1. Keczeli Mihály 2. Kabos Ferencz); Ferencz szatmári szbiró 1680. 1695.; III. Boldizsár 1682. szatmári szbiró (Mikolay Judit); János 1681. (Séra Erzse); Kriska (Ladányi János); II. Mihály (Dobay Klára); IV. Boldizsár 1723. (Chernel Erzse); Ferencz (Kerekes Sára); Boldizsár (Mándy Sára); László; Julianna †; Zsuzsa (Bartha András); Krisztina (Boros Zsigm.); III. Mihály (1. Balku Anna. 2. Diószeghy Zsuzsa. 3. Zoltán Anna); Éva (Csanády János); Mária (Szirmay Lajos); Klára (Mikolay György); Mihály.; László †; Gáspár 1800.; Zakariás 1800.; 1-től Zsigmond 1780. (Sebes Anna); 2-tól Julianna (Tarnóczy István); Mária (Erdődy Ferencz); Teréz (Kulin József); 3-tól Károly nyug. őrnagy.; Eszter (t. Miskolczy Lajos); László Bihar v. aljegyző (Gúthy Mária); Zsigmond (Gúthy Eszter) †; Sándor honv. őrnagy † 1850. (Décsey Teréz); Farkas (Sólyom Julia); Róza (Fogthűy Lajos Szoboszlón); Miklós honvéd eles. 1848.; Sándor lak. Ér-Szodorón.; Elek T. Várkonyban (Plathy Emilia); Kata (Hubay Bert.); Eulália (Miskolczy Imre); András † 1842.; László †; Gizella.
Ezen táblázatok elseje szerint a család már a törzsapa két fia által két ágra oszlott.
A Ferencz ága – mint a néma táblázathoz – az ízek számítása után hozzá vethetünk, a XVII. század vége felé enyészhetett el; okmányok hiányában azonban multja ismeretlen.
Antal ágán jőnek le a ma is élő Szodoray-ak, azonban ez ágról is – mint említők, – csak a XVI. századtól kezdve ismerünk adatokat.
Első okleveles emlékezet van * 1551-ben gencsi Szodoray Pálról, és nejéről Zsófiáról, mint a kik többekkel együtt ellene mondanak a Gencsy János gencsi és Hatvani János birtokaikba való beiktatásoknál.
A családnál.
A XVI. században már a történelem is említi a család egy, két tagját.
Szodoray Ferencz Békes Gáspár híve, és ennek pártján harczol Báthori István ellen; de a radnóti és szentpáli csaták vesztével és így Békes megbuktával 1575-ben 30 fő úr társával fej és jószág vesztésben marasztaltatott. * Miután a történelmi forrás nem emlékezik névszerint arról, hogy az itélet végrehajtatott-e Ferenczen is? vagy azon kevesek közé tartozott, kik kegyelmet kaptak? el nem dönthetjük azt, hogy e Ferencz egy személy-e a II. táblán álló I. János testvérével, ki 1583-ban a czímeres levél közös szerzője volt.
Bethlen Wolph Hist. II. 322. 373.
1599-ben említetik szodorói Szodoray Ferencz, mint királyi táblabiró. *
Hodor, Doboka várm. 233.
A XVII. század elején találjuk a családot a szomszéd Ér-Hatvan helységet birtokló Hatvany családba beházasodva, u. m. Szodoray Jánosnak neje Hatvany Kata által 1631-ben, Szodoray Borbálának férje Hatvany István által 1609-ben, ugyan ez időtájban Szodoray Veronka balásházi Balásházy János neje és hodosi Szodoray Ferencz mint Ippy István leányának Annának férje említetik. *
Décsey Miklós saját okiratai szerint.
Nincs a családfán Szodoray Tamás sem, ki 1611-ben Lónya Péternek Szatmár megyei Sz. Miklóson történt beiktatásánál jelen volt. *
Eredeti okiratban olvastam.
1603-ban Báthori Zsigmond erd. fejedelem Boros-Jenőn Szodoray Miklósnak és családjának Zaránd megyében egyész Agyagos és Székes-Dud helységet és Nemes-Vásáron rész jószágot adományoz. *
Családi okmány.
A családnak új élete a XVI. század végén kezdődik, mely időtől fogva tagjairól okleveles adatok szólanak:
I. János 1583-ban a II. táblán látható György, Ferencz, és András testvéreivel Rudolf királytól nemességöket megújjító levelet kap, és czímerül sárga udvarú paizsban kutat keresztül szökő és szablyát markoló szarvast. A paizs fölötti zárt sisak koronájából ismét szablyát tartó szarvas emelkedik ki. Foszladék mind két oldalról sárgafekete. A paizst két felől két vadember tartja. Kihirdettetett e czímeres levél Közép Szolnok megye Ákos mező városában (most falu) tartott közgyülésen 1587-ben. *
Az eredeti a családnál van.
I. Jánosnak két fia maradt: I. István és I. Boldizsár. Ez utóbbi ismét két fia által két ágra oszlatta a családot, egyik fia II. István a XVII. század elején elveszi Ebeni Gábor özvegyét esküllői Ördög Katát, és ennek jogán Doboka megyébe származott, hol ága a múlt század közepén fiágon kifogyott. A másik fiu II. Boldizsár öt gyermeknek lőn atyjává. Ezek közűl
I. Mihály tünt ki, 1657-ben a szatmári várőrségnél főhadnagy volt, és ez évben I. Leopold királytól 1800 m. forintban beiratképen kapta Szatmár megyében Piskárkos helységet. * 1677-ben már mint a vár alkapitánya említetik. Neje Szodoró szomszédságából Portelekről Porteleky Ágnes volt, kitől három fia maradt. Ezek közűl:
Eredeti a családnál. – Szirmay Szatmár várm. II. 145. köt. ezt 1660. évről irja.
II. János és Ferencz 1680-ban Szatmár vára védelmében hősiesen kitünteték magokat, és a következő évben I. Leopold királytól Szatmárott egy udvarházra királyi adományt kaptak. * Ferencz 1695-ben Szatmár megye szolgabirája volt. * A harmadik testvér
Szirmay Szatmár várm. I. 176.
Szirmay Szatmár várm. I. 133.
III. Boldizsár, kit a megyei nemesség és Lónyay Anna özvegy fejedelemnő felhatalmazott a Szatmári várból a vidék lakosainak kizsákmányolására időnként kirontó németőrség megfékezésére, 1669-ben ily portyázásnál a Gombás nevű erdőségnél a dúló őrségén nagyban megboszúlta magát több társával. * 1682-ben Boldizsár Szatmár vármegye szolgabirája volt. * Nejétől Mikolay Judittól (ki utóbb Szirmay Györgyhöz ment nőűl) két fia maradt: Mihály, kinek ágát a táblán láthatni e század elejeig; – és IV. Boldizsár.
Szirmay Szatmár várm. I. 170.
Szirmay Szatmár várm. I. 133.
IV. Boldizsár 1723. sept. 21-én puszta-daróczi részét elcseréli Gyulaffy Lászlóval a nagy kölcsei rész birtokért. * Már előbb, még fiatal korában t. i. 1717-ben a tatár beütéskor öt testvérével s családjával együtt elhurczolák * a tatárok, azonban Borsán Máramarosban a tatárok szétveretvén, kiszabadultak. Neje volt csernelházi Chernel Pálnak Fráter Klárától született leánya Erzsébet, ettől született négy leánya és egy fia:
Regestrum Gyulaffyanum Mss. Mus. fol. lat. nro. 2340.
Szirmay C. Ugocsa pag. 25. 26.
III. Mihály, ki háromszor nősűlt, első nejétől hatházi Balku Annától, kivel Biharban a laksági jószágokat kapja, maradt fia Zsigmond, másodszor elvette Csomaközy Gábor özvegyét giczei Diószeghy Zsuzsannát, kitől a táblán látható három leánya maradt, harmadik neje volt Szabolcsból csepei Zoltán Anna, ettől született fia Károly, ki mint cs. kir. nyugalmazott őrnagy 1845-ben N. Váradon halt meg.
Nevezett Zsigmond terjeszté ez ágat tovább, elvévén zilahi Sebes Gábornak tolcsvai Bónis Krisztinától leányát Sebes Annát, ettől öt gyermeke maradt: 1. Eszter telegdi Miskolczy Lajosné Álmosdon, 2. László, 3. Zsigmond, 4. Sándor és 5. Farkas. Ezek közűl
Zsigmond, noha nős volt, mag nélkül halt el Ér-Szodorón.
Sándor előbb cs. kir. főhadnagy; 1848/9-ben agg kora daczára a forradalomba elegyedve, mint honvéd őrnagy fegyvert fogott, és mint ilyen és zsibói parancsnok két ízben csatázott. Meghalt 1850. januar 24-én Ér-Szodorón. Neje nagydobai Décsey Teréz volt, ki meghalt 1854-ben. Gyermekök nem maradt.
Farkas Sólyom Juliát vette nőűl, ettől gyermekei Rozália Foghtűy Lajosné Szoboszlón, Miklós mint honvéd 1849-ben elesett Szent Tamás alatt, Sándor él Ér-Szodorón.
László Bihar megyének aljegyzője, majd esküdtje volt. Nőűl vévén gúthi Gúthy Máriát, ezzel Heves megyében a Tisza-várkonyi jószágot kapta, hová családját átülteté. Két leánya és két fia maradt, ez utóbbiak közűl András meghalt 1842-ben. Él Elek Tisza-Várkonyban, kinek nagy palugyai és t. divéki Plathy Emiliától egyetlen fia László növendék korában 1852-ben Pesten elhalván, egyetlen leánya Gizella él.
A család reform. vallású.
