Szörényi család. (Kis-szörényi, báró és nemes)
Szörényi család. (Kis-szörényi, báró és nemes)
Nyitra megyei nemes család, hol a XVI. században tűnik föl; és ma már bizonyosan – legalább a bárói ágon – a kihaltak közé tartozik.
Eredetét és származását a XII. századig viszik föl ízről ízre a legpontosabban összekoholt családfán, melyet magyarúl Mindszenty Sámuel L. Advocat féle Lexicona VI. kötetében olvashatni, hol eredetök a Szörényi bánsággal és mitöbb, a Serényi családdal is fusióba hozatott. Úgy látszik, ezen szembetünő koholt származtatás a Serényi családnál itt 157. lapon 3. jegyzetben idézett szerző álművének eredménye. Nem lévén ide való ezen szembetűnőleg álnemzékrend koholtságát hosszasan mutogatni, itt a Szörényi család származási kimutatását csak onnan kezdve közöljük, a honnan azt hiteles adatok tanusíthatják. E szerint első tudható törzsűl Szörényi Pétert jelölhetjük ki, ki alkalmasint egy személy azon Sz. Péterrel, ki 1572-ben Nógrád megyében is a Kelecsényi pusztán curiát és 10 telket nyert Maximilián királytól adományban. * E Pétertől a leszármazás következő: *
Liber regius folio 383.
Kir. táblai perből véve.
Péter 1572. (Gáspár Margit); I. Ferencz 1630. (Paulovics Zsófia); II. Ferencz (Tuchinszky Judit); III. Ferencz Czabajon † 1755. (Nyáry Karolina); Ignácz † 1766. (bibarczfalvi Székely Bora); Kata (Dobsa Ferencz); József sz. 1724. tábornok 1771. báró (1.Szörényi Anna 2. gr. Forgách Mária A.); Bora (Reviczky Ádám); Teréz (1. Ordódy Simon 2. Ordódy Péter); Julia (Turóczy Bálint); László kapitány.; András sz. 1756. jun. 28. őrnagy; Imre † 1789. Moldvában.; Lajos.; Janka (b. Révay Imre); József sz. 1754. † 1761.; Klára (Bacskády Antal); 2-tól József sz. 1766. kapit. 1788. (b. Malonyay); Antal sz. 1768. főhadn. (Rosenwald Teréz); Mária (b. Volgensperg Vincze); Francziska.
Péternek fia I. Ferencz a nem egész hitelű L. Advocat lexicon adata szerint 1595-ben született volna, 1630-ban kapitány, és 1675. körűl meghaltnak iratik Farkas Dovoránban. Ugyan ott nejeűl Bokros Zsófia iratik. Fia II. Ferencz gr. Illésházy György titkára volt. Nőűl vette Egresdy János özvegyét Tuchinczky Juditot, ettől fia maradt: III. Ferencz.
III. Ferencznek gyermekei a táblán láthatók. Ezek közűl József (szül. 1724.) katonai pályára lépvén, már 1753-ban őrnagygyá lett, 1771-ben ezredes, cs. kir. kamarás, és báróvá neveztetett, 1783-ban tábornokságra emeltetett. Két házasságából származott gyermekei három fiú, mint a táblán láthatni, szintén a katonai pályán főtiszti rangban szerepeltek; azonban kihaltak.
A családnak több tagja élt még, kiket családfai kapcsolatba nem hozhatni, illyen volt Gábor, Abauj megyei jegyző, alispán, utóbb alországbiró, ki Pozsonyban halt meg 1708-ban, ennek ivadéka * így áll:
Szintén perbeli adatok szerint, és Mindszenti L'Advocat Lex. VI. köt. mely szerint Gábornak atyja Mihály lett volna.
Gábor alországbiró † 1708. (Gőcze Klára); László-Sánd. 1722. Abaujb.; András 1732. Nyitra v. jegyző. (Gellért Klára); Zsuzsi sz. 1722. (1. Majthényi Antal 2. Dávid Károly); Francziska sz. 1724. (Majthényi József); Anna sz. 1735. (Szörényi József)
Úgy látszik Gábor I. Ferencznek fia volt, mert unokáját Annát Szörényi József, az utóbb báróvá lett tábornok vévén nőűl, ezt mint közel rokonát pápai engedély mellett tevé. Gábor fia András Nyitra megye jegyzője volt 1732-ben.
Ugyan e család tagjai voltak Szörényi Zsigmond, 1688-ban nyitrai kanonok, dömösi sz. Margit prépost, és traguri czímzetes püspök, továbbá
Szörényi László 1709–1752. nyitrai kanonok, rajki apát kir. tanácsos, és végre szerémi püspök. Ez az idézett kétes forrás szerint szintén Gábor testvére lett volna. Végre e család ivadéka lehetett Sándor a tudós jezsuita író 1717-ben.
A család czímere a czabaji kastály házi kápolnájában kőbe vésett példány szerint a tojásdad alakú vértben koronából kiemelkedő pánczélos és zárt sisakú vitéz, jobb kezében buzogányt, a balban koszorút tartva. A paizs fölötti sisak koronájából ugyan olyan alak emelkedik ki. A paizst jobb oldalról telamonképen pánczélos, lándzsás vitéz, balról hajadon nő őrzi.
