Thelegdy család. (Telegdi †)

Teljes szövegű keresés

Thelegdy család. (Telegdi †)
Ősrégi család, mely a Csanád nemből eredt. Törzse Csanád Doboka fia szent István király korában élt. * Azonban izenkénti nemzékrendét csak a IV. Béla király korában élt Comes Pongrácztól, ki de genere Csanád iratott, ismerjük, mint a következő táblázat * mutatja:
Béla kir. névtelen jegyzője.
Wagner C. dec. III. 110–124. Rajcsányi Mss. I. stb.
Pongrácz C. de gen. Csanád; I. Tamás.; I. Lőrincz 1299.; I. Csanád de Thelegd esztergami érsek † 1349.; I. Miklós 1299.; II. Pongrácz 1299.; III. Tamás eszterg. kanonok 1380.; I. Kelemen 1380.; I. István; György; II. Miklós; III. Miklós kanon. 1380.; II. Péter 1380.; IV. Miklós 1385. kir. fő ajton.; IV. János 1380.; Egyed.; Jakab.; I. László 1390.; I. Pál; I. Ferencz 1418. kapta Zombort.; VI. János 1387.; I. András 1387.; VIII. János 1469–79. (N. Anna); II. Pál 1413.; III. Ferencz.; II. András.; I. János; II. Tamás 1336.; V. Miklós elesett 1448.; II. László eles. 1448. (Drugeth Anna); Klára (Szokoly Miklós); Péter †; III. János †; Kata stb. (Sövényházy István); II. János; II. Lőrincz 1374.; V. János; VII. János (Báthori Erzse); III. Lőrincz (N.-Dora); Márton; II. István erd. vajda kincstartó megöl. 1514. (Bebek Margit); II. Ferencz 1514.; VI. Miklós †; Mihály 1550. (los. Bánffy Zsófia); VII. Miklós 1540. (Losonczy Fruzsina); Kata (Som. Báthori Istv. er. v.); Orsolya (nf. Bánffy Miklós); Fruzsina (1. Zólyomi László 2. Ártándi Pál); VIII. Miklós † 1583. (Lónyay Klára); IX. János †
Mihály 1550. (los. Bánffy Zsófia); X. János eles. 1596. (lapisp. Segnyey) Anna; Kata (Szokoly Miklós); Bora (1. Csapy Kristóf 2. Rákóczy Zsig. erd. fejd.); III. Pál (Várday Kata); IV. Ferencz (Meltih Dora); Gáspár (Nyáry Zsuzsa); Zsófia.; Erzse.; Kata; Anna † 1635. (bed. Nyáry István); III. István † 1653. (Lónyay Margit) †
I. Tamásnak négy fia volt: I. Lőrincz, Csanád, I. Milós és II. Pongrácz. *
Egy 1299. évi oklevélben Wagner szerint I. Tamásnak közel rokonaiként említetnek még: Gergely, Csanádnak fia, Domokos Barnabásnak fia, Benedek Fülöpnek fia, és János meg Pál Dénesnek fiai.
Csanád egyházi jogtudor, váradi püspök, I. Károly király titoknoka, és jegyzője, 1322-ben egri, 1330-ban esztergami érsek és primás, meghalt 1349-ben. *
Memoria Basilicae Strigoniens. p. 69–71.
I. Miklós három fiat nemzett I. Istvánt, I. Györgyöt és II. Miklóst, Györgynek voltak fiai III. Miklós kanonok, és II. Péter, kik 1380-ban éltek. – II. Miklósnak fia IV. Miklós Mária királyné főjatónállója volt, és tőle eredtek VI. János és I. András, kik 1387-ben hatalmaskodás vádján idéztettek, úgy VI. Jánosnak fia II. Pál 1413-ban, kiben ez ág megszűnik.
II. Pongrácz két fiat hagyott: III. Tamást, esztergami éneklő kanonokot 1380-ban, és I. Kelement, ennek négy fia volt: IV. János, Egyed, Jakab, (e kettő magnélkül hatl el) és I. László. Közűlök
IV. János nemzé I. Pált, ez VIII. Jánost, ki török fogságba esvén, váltságáúl 1469-ben Themerkén pusztát adá el. Neje (nem tudni, mily családból) Anna volt, kitől fiai: III. Ferencz és II. András maradtak. *
Ezekkel 1473-ban egykorúak voltak Péter decretorum doctor, esztergami kápolnás mester, és László; kérdés: kinek fiai?
I. László nemzé I. Ferenczet (v. Frankot) ki osztályban kapta, és 1418-ban Zsigmond király új adománya mellett is Zombor városát, honnan ő és ága zombori Thelegdy-eknek neveztettek. Gyermeke három maradt: Klára Szokoly Miklósné, V. Miklós és II. László, kik – úgy látszik – 1448-ban a rigó mezején estek el. II. Lászlónak nejétől homonnai Drugeth Annától csak leányát Katalint Sövényházi Istvánnét tudjuk megnevezni, noha bizonyos, hogy más utódai is voltak, legalább egy 1549. évi okmány töredék tanuságot tesz, hogy a Thelegdyek zombori ágából akkor Ambrúsnak nejétől Ilonától fiai László és György éltek, úgy szintén Miklósnak fia István, Tamásnak pedig leányától Annától unokái Vessenyi Mihály és Czibak György, valamint Zsigmondnak neje Fruzsina.
Legtovább élt a Thelegdy családból I. Tamásnak I. Lőrincz fiatóli maradéka.
I. Lőrincz két fiút nemzett: I. Jánost és II. Tamást. Ez 1336-ban a Rathold nembeli Kazay családdal csere-szerződést csinált, hanem – úgy látszik – Péter és III. János nevű fiaiban kihalt.
I. János nemzé: II. Lőrinczet (kiről alább) és II. Jánost, ez nemzé V. Jánost, ez pedig VII. Jánost, kinek nejétől Báthori Erzsébettől született fia, a család disze: II. István, ki 1488-ban erdélyi alvajda volt. Mint a Bakacsféle keresztes had ellenzőjét a Dósaféle lázadás 1514-ben meggyilkolta. Ö látta el még életében Telegden 1505-ben a családi sirboltot felirattal. Nejétől pelsőczi Bebek Margíttól négy gyermeke maradt: 1. Katalin somlyói Báthori István erdélyi vajda neje, 2. Orsolya nagyfalusi Bánffy Miklósné, 3. Fruzsina előbb Zólyomy Lászlóné, másodszor Ártándi Pálné, 4. VII. Miklós, előbb János király híve, majd I. Ferdinándhoz hajol, miért 1540-ben Csanádi jószágait Petrovich lefoglalja, végre ismét János királyhoz áll. Neje Losonczy Fruzsina volt, ettől két fia maradt: VII. Miklós és IX. János, ki bátyja előtt magnélkül hatl el. VIII. Miklós tudományos ember, vagy legalább a tudományok pártolója, 1575-ben Beza Tivadar tudós munkáit neki ajánlá, meghalt 1583-ban, mint emlékkőven a telegdi templomban, melyet özvegye Lónyay Klára emelt, olvashatni. Benne ez ág kihalt.
II. Lőrincz, ki 1374-ben élt, nemzé III. Lőrinczet, és N. Dora nevű nejétől Mártont, ez II. Ferenczet, ki 1514-ben Bíhar megyét a Dósaféle lázadástól megoltalmazá, ennek két fia volt: IV. Miklós, ki magnélkül húnyt el, és Mihály, ki 1556-ban jelent volt János-Zsigmond vál. királylyal és erdélyi fejedelemmel Belgrádban Szolimánnáli tisztelkedésen. 1575-ben – mint Békes Gáspár híve – ő is ki bujdosott. Ez okon a Telegddel határos Szabolcs falut Báthori Kristóf előbb Vadlövő Benedeknek, és ennek magszakadtán 1580-ban Rácz Péternek adományozta. Ő 1560-ban a székelyek főkapitánya volt. * Nőűl vette meg 1550-ben losonczi Bánffy Zsófiát, és ettől lettek gyermekei: 1. X. János, kiről alább, 2. Kata Szokolyi Miklósné, 3. Bora, előbb Csapy Kristófné, utóbb Rákóczy Zsigmond erd. fejedelemné. 4. III. Pál, ki nőül vévén Wárday Katalint, ettől két leánya született Kata és Anna, a ki 1635. oct 17-én halt meg, mint férje bedeghi Nyáry István szabolcsi főispán és kir. főajtónálló a kisvárdai templomba emelt síremlékére vésette.
Kállay Székely nemz.
X. János, mint vitéz, esett el 1596-ban a keresztesi ütközetben. * Nejétől lapispataki Segnyey Annától négy gyermeke maradt: a) IV. Ferencz, kinek pribéri Melith Dora nevű nejétől utóda nem maradt, b) Zsófia, c) Erzse és d) Gáspár, ki nejétől Bedeghi Nyári Zsuzsannától nemzé az utolsó Thelegdyt, keresztnéven III. Istvánt, ki 1653-ban magtalanúl halt el. Özvegye Lónyay Margit, utóbb Csáky Istvánhoz ment férjhez.
Istvánffy Hist. 1685. kiadás, 456. lap.
Még éltek többen a Telegdy családból, kiket e nem teljes családfán nem lelünk, ilyenek: László 1505-ben Csanád vármegye követe a rákosi országgyűlésen. * Balás, ki 1583-ban ellentmond a Báthori Zsigmond beleegyezésével Telegden két jobbágy telek birtokába Krasznai Pál beiktatásának.
Kovachich, Suppl. ad Vest. Comitiorum II. 333. – Jászay P. A M. nemz. 158.
Miklós (szül. 1535. Telegden) ki 1579-től pécsi püspök haláláig 1586-ig, több derék m. munka szerzője. * János, ki előbb váradi, majd nyitrai püspök, végre 1624–1647-ben kalocsai érsek volt. *
L. Magyar Irók. Életrajz gyűjt. I. köt. 576.
Pray, Hierarchia II.
A család czímere – mint a thelegdi egyházban a síremléken látható, a vért udvarában érczsisak fölött két ölyv (vagy keselyő), az egyik hátán fekszik, a másik ennek mellén áll, és szétterjesztett szárnyaikkal és csőreikkel vívnak. *
Wagner dec. III. fig. 9.
Bihar megyében 1552-ben a rovásos összeirás szerint a Thelegdyek tetemes birtokos urai voltak, névszerint: Miklós és Mihály közösen Gálos-Petri, Oroszi, Gyapju, Szabolcs, Telegd, Telki, Pósalaka, M. Kakucs, Bőelő, Berthén, Dubrics, Szakadát, Zaránd stb. több mint husz faluban egyenként száznál több portát bírtak. Ezenkivül János Andaházán hét, és Zsigmond özvegye Pósalakán, Telkesen egy-egy portát birt. *
Bielek Majores Hung. 114–155.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages