Thurn és Taxis család.
Thurn és Taxis család.
Olasz eredetűnek tartják. A XVI. században emelkedett fel, midőn Lamoral nevű őse a római német birodalmi postaságot nyerte, ezt 1615-ben Mátyás császár fő, és örökös pósta mesterré tette. 1695-ben birodalmi herczegségre emeltetett a család. Vallására nézve római kath. és székhelye Frankfurt, még inkább Regensburg. *
Hasznos mulatságok 1824. évi foly. 261–362. lap.
Czímere a családnak négy felé osztott vért, egy közép vérttel, melynek kék udvarában ezüst borz (Dachsl) látható. Az 1. és 4-ik udvarban koronás, kettős farkú oroszlán látható, a 2. és 3-ik ezüst udvarban vörös vártorony, mögötte arany liliomos királyi pálcza szemlélhető. A czímert hzgi korona fedi.
Minket a családnak csak két tagja érdekel, nevezetesen herczeg Thurn és Taxis Fridrik (szül. 1799.) cs. kir. lovas tábornagy, ki nőűl vévén gróf Batthyány Mária-Antoniát (sz. 1808.) gróf Batthyány Vincze leányát, az 1840. évi országgyűlésen herczeg Thurn-Taxis Vilmos Károlylyal együtt országgyűlési szék és szavazat nélkül honfiusítatott. *
1840. évi 51. törv. cz.
A család különben is sógorosodva van magyar családokkal, így hzg. Thurn és Taxis Sándor-Károlynak (szül. 1770. † 1827.) leányát Terézia herczegnőt (szűl. 1794.) Eszterházy Pál vette nőűl.
