Thúz család. (Laki †)
Thúz család. (Laki †)
Ős régi kihalt család, mely a Bő (Bw) genusből eredt a Misser, Kürtössy stb. családdal együtt és a XIII. század végén élt Comes Trepk fiaiban ágazott szét. Ezen Trepknek egyik fia János, ki 1313-ban élt, alapítá a Thúz családot. Jánosnak fia Péter már Thwz-nak iratott, tőle nehány ízen a családfa * így sarjadzott:
Történelmi tár VI. köt. 41. s köv. Ezen adatok megczáfolják azon véleményt is, mintha Thúz János keresztelt zsidó lett volna.
I. János 1313.; Thwz Péter; Benedek.; II. Péter 1422. Thuz de Lak.; I. Miklós 1422.; II. Miklós 1449. Thuz de Lak 1462. de Zevch nagyságos.; II. János lak. Thuz 1449. nagyságos.
I. Mátyás király korából két Thúz tünt fel; Osvald, ki előbb veszprémi pap, majd zágrábi püspök lett 1465-ben. Meghalt Csazmán 1498-ban, temettetett Zágrábban. * Ez Osvald Sz. Lászlóról irta előnevét. Lehet, hogy a táblán álló I. Miklóstól származott.
Budai Fer. Polg. Lexikon III. 413–415.
A másik Thúz keresztneve szerint János volt, kit nem merünk II. Péter fiával II. Jánossal azonosnak tartani. Lehet, hogy annak fia volt. Ezen János 1477-ben már Horvát ország egyik bánja volt. * Ő azon Laki Thúz János, kinek várkastélyát az 1464. évi orsz. gyűlés 10. törvényczikkelye a larontandók közűl kivette. 1470-ben rokonától az említett Osvald püspöktől Blagussa várát kapta, melyre Mátyás király consensust adott. Ezen kivűl szerzett többet is. Bonfin szerint 1480-ban Mátyás király a zágrábi törvényszék elé idéztetvén, meg nem jelent, hanem összeszedvén hatvan ezer aranyat, gyermekeivel együtt Velenczébe költözött, és ott a patriciusok közé vétetett. *
Teleki, Hunyadiak kora X. köt. 34.
Budai F. Hist. Lexikon III. k. 416.
Utánna nyomát nem találjuk a laki Thúz családnak.
Más Túz nevű nemes család lehetett az, melyből Túz István 1684-ben a nógrádi nemesek közt olvasható.
