Tolnay család. (Selyei)
Tolnay család. (Selyei)
Székely család. Lehet, hogy őseinek egyike azon Tolnay Miklós, ki 1591-ben a kolos monostori conventben requisitornak neveztetett. *
1591. nov. 19. art. 55. Kővári szerint.
Azonban a selyei Tolnai családnak alapítója Literati Tolnai Imre, ki 1609-ben kapott czímeres nemes levelet. Czímere * a vértben hátulsó lábain álló oroszlán, három tollat tartva. A vért fölötti sisak koronájából szintén oroszlán emelkedik, első jobb lábával kardot villogtatva.
Kőváry, Erdély nev. cs. 239.
Imrének fia János, ennek fia István, ki a külföldi akadémiakról 1660-ban haza jő, * tanár lesz, mit 1680-ban elhagy, és a család fészkébe Fojfalvára vonúl.
E szerint ez István egy személy volna azon selyei Tolnai Istvánnal, ki Tolnán M. országban születettnek íratik, (Magyar Irók II. 344.) és kinek atyja Tolna városban birónak iratik. De szerint a család magyarországi származás, s nem székely eredetű volna.
A családfa Imrétől kezdve így hozatik le:
Literati Tolnai Imre 1609.; János; István 1660–1680. (Ilyefalvi Judit); Pál † 1690. (Miklósy Bora); Ferencz.; János mh. 1770. (som. Torday Klára); Antal testőr (?); Zsuzsi (Rókász János); György (Kőkösi Krisztina); N. (Pécsyné); János mh. 1845. (Szent-Iványi Zsuzsi); Klára (dál. Gál László); Gábor (Fronius Mária); Sándor †
A családfán álló Pál a zernyesti csatában esik el 1690-ben. Fia János, árva a jesuitáknál nevekedik és katholizál, 1765-ben fiscalis director és kincstári tanácsos lesz, úgy halt meg 1770. mart. 16-án. Unokája János 1834-ben orsz. gyűl. követ, utóbb megyei hivatalnok, meghalt 1846. nov. 10-én. A most élő Gábor a forradalomban tevékeny részt vett.
A család szép birtokait – írja Kővári – őnmagának köszönheti.
Küküllő megyében szintén találunk selyei Tolnay nevű családot, tán a fennebbinek egyik ágát, melyből ifj. János 1836. körűl Küküllő várm. szolgabirája volt. Elek előbb aljegyző, utóbb ott szolgabiró. Győrfy Rozália özvegy Tolnainé birtokos Küküllő megyei N.-Csergeden s több helyen.
Magyar országban a prot. papi pályán több Tolnait találunk, így T. István a veszprémi egyház seniora, fia szintén István sáros-pataki igazgató tanár, tudós és író. Magát Steph. Pastorius Tholnensis írá. Meghalt 1642-ben. *
Magyar Irók, II. 340.
Tolnai Sándor nemes, pesti egyetemi állatorvos tanár s több munka szerzője 1787–1804-ben. *
Magyar Irók, II. 344.
Tolnai Dali János szintén külföldön tanúlt, előbb Rákóczy tábori papja, majd sáros-pataki tanár 1659-ig. Több vallásos munkát írt. *
Magyar Irók, II. 341.
