Zólyom vármegye nemes családa. Ősi fészke Breznó-Bánya szabad kir. város. A család egyik ágából Urbányi András 1647. évi jun. 3-án sógoraival a hajniki Bezzegh családdal együtt kapott czímeres nemes levelet. Ez ágból volt János, ki 1672-ben mint ügyvéd Nógrád megyében is működött.
A család másik ágából, mely a kath. vallásra tért, és elődei Breznóbánya szabad kir. városánál előkelő tanácshívatalokat viseltek, származott Urbányi András, ki a XVII. század végén a Beszterczebányai cs. kir. kamaránál Benyuson az erdőszet fő felügyelője volt, és a kir. kincstárnál szerzett érdemei tekintetéből Zólyom vármegye közönségének, gróf Erdődy György, gróf Löwenburg Jakab, és Mayer Benedek Theobald kamarai gróf ajánlatára I. Leopold királytól maga s neje Zsuzsanna, továbbá gyermekei Urbányi I. Mátyás, I. János, Mária és Zsuzsanna és ezek utódai számára 1701. febr. 20-kán Bécsben kelt czímeres nemeslevelet nyert, mely azon évi május 20-án Zólyom vármegye közgyűlésén kihirdettetett.
A család czímere – mint itt a metszvény mutatja – a paizs kék udvarában zöld hegy tetején emelkedő zöld fenyőfa, fölötte két oldalról két arany csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából szintén hasonló fenyőfa emelkedik föl, derekánál keresztbe téve két arany nyelű fejsze látszik. Foszladék mindkét oldalról aranyvörös, kékkel vegyítve.
I. Andrástól kezdve a családfa következő:
I. András kincstári főerdész m. 1701. ns. levél szerző. (N. Zsuzsa); I. Mátyás Breznói senator † 1714. előtt. (Gronel Ilona); Mária kitől a Sebők és Sztehló család.; Zsuzsi †; I. János Zólyom várm. első alispán s követ 1741. (N. N.); II. János kincstári főerd. (N. Ilona); II. Mátyás 1703. Gömörben public.; III. János Zólyom várm. alispán. kir. udv. 1722. 87.; I. József alezredes.; I. Károly Zólyom várm. fő szbiró 1772.; V. János 1786. lak. Hankován.; Anna (Bohus N.); Imre 1786.; VI. János 1786.; IV. János kincstári főerd. (N. N.); Ferencz sz. 1736. Gömör v. főügyész (Paukovics Anna); György; III. Mátyás plebános 1786.; János 1786.; József 1786.; VIII. János sz. 1778. † 1825. gr. Andrássyak urad. kormányzó. †; Mária † 1849. (Gelle Károly); Klára † 1833. (Balogh János) †; Róza †; Kata †; Dániel Zólyomi fő sz. biró 1786.; VII. János katona 1786.; József.; Gábor.
I. Andrásnak két fia I. Mátyás és I. János, és két leánya Mária, kitől leányágon a ns. Sebők és Felső-Sajón a Sztehló család eredt, és Zsuzsanna maradtak.
I. Mátyás Breznó-Bánya sz. kir. város jeles törvénytudós tanácsnoka volt. Neje Gronel Ilona, ivadéka azon helybeli családnak, melyből Gronel Jakab többször követséget viselt, és nevezetesen 1683-ban a Tököly forradalom után a császári biztosság előtt Breznó b. város részéről a hódolatot letette, ugyan e város részéről jelen volt 1707-ben az evang. rozenbergi zsinaton. Urbány I. Mátyás és neje 1714-ben már nem éltek. Fia kettő maradt: II. János és II. Mátyás, ki Gömör megye előtt már 1703-ban hirdetteté nemességét. Ennek fia V. János 1786-ban Hankován anyai birtokán élt.
II. János a kincstári hivatalban nagyatyjának I. Andrásnak utóda lett és N. Zsuzsanna nevű nejétől négy fiát nemzett: IV. Jánost, I. Ferenczet, Györgyöt és III. Mátyást. Ezek közűl
IV. János atyját követé a kincstári hivatalban és négy fiút hagyott maga után: 1. Dánielt, ki 1786-ban Zólyom vármegye főszolgabirája volt, 2. VII. Jánost, ki 1786-ban katona volt, 3. Józsefet, és 4. Gábort, 1786-ban tanulókat. Ezek ágából eredt azon Dániel is, ki e század másod tizedében Zólyom megye főjegyzője volt. – Ezen ág ivadéka a Zólyom megyében most élő Urbányi József is, ki Zólyom vármegyének 1832-ben már rendszerinti esküdtje, 1833–1837. alszolgabirája volt, 1840–1849. és jelenleg ismét 1862-től számvevője.
Györgynek 1786-ban éltek fiai János és József.
III. Mátyás papi pályára lépvén, mint plébános halt meg.
I. Ferencz szül. 1736. jul. 1-én Zólyom megyei Valaszkán, elvégezvén Egerben a jogot, és ügyvédi vizsgát tévén, miután 1772. jul. 28-án Zólyom megyétől kivett nemesi bizonyítványát Gömör megyében azon évi sept. 25-én kihirdetteté, azon megyében megtelepedvén, megyei ügyészséget vállalt és e pályán mint al- majd megyei főügyész 1771–1784. évig szolgált, utóbb mint táblabiró szerepelt. Nejétől senkviczi Paukovics Annától (Paukovics András Gömör megyei fő jegyző leányától † 1818.) egy fia VIII. János, és négy leánya 1. Mária Gelle Károlyné, meghalt Nógrád megyei Horpácson 1849. sept. 11-én; 2. Klára ramocsaházi Balogh Jánosné mhalt 1833. 3. Róza és 4. Katalin Rozsnyón haltak el.
VIII. János Rozsnyón szül. 1778. jan. 16-án, letévén 1799. mart. 1-én az ügyvédi vizsgát Pesten a kir. tábla előtt, Gömör és több megye táblabirája és gr. Andrássy István és özvegye javai és jogkormányzója lett. Meghalt nőtlenűl 1825. jun. 21-én Rozsnyón. Benne I. Ferencz ága kihalt.
A másik ágat az impetrator I. Andrásnak ifjabb fia I. János alapítá. Ez kitűnő tehetsége miatt Zólyom vármegye első alispánjává választatott, és az volt hosszú ideig; egyszersmind a hires 1741. évi országgyűlésen azon megye követe, Mária Terézia királykoronázásakor a RR. táblájától a Ferenczések templomának kapuja elé rendelt országos küldöttség tagjáúl választva. 1751-ben szintén követ volt. 1741-ben Holecz Márton magszakadtán N.-Szalatnyán Oszik Osvald nevű, Zolnán Gyürky Benedek magvaszakadtán Palojtay Péter nevű, és végre Ocsován Engler Dora magvaszakadtán Hlabovszka nevű három nemes curiára adományt nyert. Nejétől három fia maradt: III. János, I. József és I. Gábor.
III. János előbb katonai pályán szolgált, azt mint kapitány oda hagyván, Zólyom vármegyének főszolgabirája, már 1771-ben másod alispánja volt, 1780. táján pedig kir. udvarnoknak neveztetett, élt még 1787-ben is. Lakott Dubraván. Egy leánya maradt Anna pethőfalvi Bohusné.
I. József a hadipályán szerepelt, és mint alezredes esett el 1786. előtt. Egy fia volt Imre.
I. Gábor szintén Zólyom megyénél hivataloskodott, és 1772-ben főszolgabiró volt.
A család neve némely nemes leveleiben Urbány alakban van írva, de a család nagyobbára a kiejtés határozottabb volta miatt Urbányi-nak írá magát.
A család más ágából eredt azon Ferencz, kinek leánya Anna-Mária 1760-ban Tajnay Andrásné volt; valamint azon Urbányi János, ki 1754-ben mint pap, a nagy-szombati akadémiában a szentirás tanára volt.
E család ivadéka volt azon Urbányi Ádám is, ki Zólyom megyéből eredt, és 1775-ben mint növendékpap a pesti fő papnöveldében tanúlt; utóbb 1821-ig mosóczi plebános volt, meghalt nyugalmazva és mint jubilált miséspap Priekopán 1833. mart. 11-én.
Szintén e család más ágából eredhetett azon Urbányi Julianna, ki e század elején Sztachó János Bihar megyei szolgabiró neje volt.