Várady család.
Várady család.
Több ily nevű nemes család élt és él hazánkban. Amazok egyike azon kihalt Várady család, melyet Várady Pál alapított. Ez első nejével Melda Zsófiával 1639-ben Pósa Ferencz kassai polgártól Zemplin megyei Zomborban a Fekésházi nemes curia 3 részét, kerekhegyi és hangácsi szőlőt megszerzi. * 1646-ban Abauj megyei Szina helységben nemes kuriát, jobbágy és zsellér telkeket vesz gr. Nádasdy Ferencztől. * 1649-ban Bossányi Esztertől Forgách Miklós özvegyétől Abauj megyei Nádasd, Szkáros falu, és puszta Gönyő birtokrészeit zálogba veszi II. Pál és I. István fiával együtt. * 1650-ben második nejével Szegedy Annával lapispataki Segnyei Pétertől és Istvántól Sáros megyei Ábrány, Abas és Budamér helységbeli részeit és üveghutát zálogjogon szerzi és arra 1650-ben auctiót fizet. * Meghalt 1655. előtt. Úgy látszik, fia II. Pál volt Kassa városának azon senatora, ki hivatalától elmozdítva, birsággal is fenyítetett, de az 1647. és 1659. évi országgyűlés visszahelyezését kivánta. * I. Pálnak 1656-ban özvegye mező-szegedi Szegedy Anna már Hartyányi Andrásné, ki már 1656-ban I. Mihály és I. György édes fiai nevökben tiltakozik, hogy Szatmár megyei Nagy-Bányán ősi házukat, szőllő, gesztényes és füzessel együtt atyjok néhai Váradi Pál bevallotta Várady máskép nagybányai Eötves Lászlónak; mire viszont a másik két árva Várady Pál és István (kik az első feleségtől Mélda Zsófiától születtek) tiltakoztak mostoha anyjok ellen, hogy az Abauj és Zemplini birtokaikat el ne idegeníthesse. *
Egri káptalan Protoc. . p. 374.
Egri káptalan Protoc. I. pag. 425.
Egri káptalan Protoc. I. pag. 433.
Egri káptalan Protoc. I. p. 441.
1647. évi 78. és 1659. évi 51. törv. cz.
Egri kápt. Prot. K. pag. 545.
Páltól a családfa következőleg *
Wagner Mss. tomo LXX.
I. Pál 1639. † 1655. körűl (1. Mélda Zsófia 2. Szegedy Anna); 1-től II. Pál 1649. 50.; I. István 1649. 1675. (Vay Erzsébet); 2-tól I. Mihály 1672. 1686. (1. Udvarhelyi Erzse) 2. Máriássy Zsuzsa özvegy 1692.); I. György 1650. † 1679. előtt. (Puky Mária); II. István Zemplini szolgabiró 1706. (Görgey Erzse); Rozália (Keltz Zsigmond); Zsófia (Mocsáry Balás); Anna (1. Udvarhelyi István) 2. Máriássy Pál); Erzse 1695. 1706. (1. Berthóty Istv. 2. Kalmanczay István. 3. Palásthy Fer.); 1-t. Anna 1686. végr. 1718. (sóvári Soós István.); Mária 1686. 1700. (Bónis Zsigm.); 2-t. Mihály 1692. †; Bora †
I. Pálnak két házasságából gyermekei a táblán láthatók. Ezek közűl
I. István, ki mostoha anyja Szegedy Anna gyámsága alatt állott, 1655-ben tiltakozott Bornemisza Kádas István ellen, ki Wesselényi nádortól az ő ősi javaikra adományt vett, * 1661-ben tiltakozott mostoha anyja ellen, hogy a gyámság alatt Bornemisza Istvántól pénzt szedett fel, kivánván, hogy fizesse vissza. * 1657-ben Kékeden Borsod megyében zálogbirtokot szerzett. * 1667-ben már mostoha anyja és testvérei meghatalmazottjoknak vallják. * 1669-ben neje Vay Erzse is meghatalmazza, * 1675-ben azonban tiltakozik férje ellen Vay Erzse, hogy férje Berencsre nézve Ujlaky György nejével meghatalmazás nélkűl szóbeli egyezségre lépett. * 1679-ben Mihály apai testvérével tiltakozik testvérök Györgynek végrendelete ellen, melyben örökösévé nejét Puky Máriát tette. * Nejétől Vay Erzsébettől négy gyermeke maradt, fia II. István, Zemplin megyének szolgabirája 1706-ban, és a Rákóczy forradalom alatt az uralkodó cs. k. ház megmaradt híve, ennek nejétől Görgey Erzsébettől született leányában Rozáliában Kelcz Zsigmond nejében a Várady család kihalt.
Egri káptalan Prot. K. p. 574.
Egri káptalan Prot. L. p. 636.
Egri káptalan folio 668.
Egri káptalan folio 668.
Egri káptalan folio 668.
Egri káptalan folio 668.
Egri káptalan S. 1119.
I. Pálnak második nejétől Szegedy Annától két fia lett: Mihály és György, kiknek életkoruk 1650-ben vizsgáltatott (revidealtatott), György magnélkűl halt meg; hogy neje Puky Mária részére tette végrendeletét, fölebb említettük. Mihályról alább leszen szó.
Szegedy Anna már 1656-ban Hartyányi Andrásné volt, ettől 1666-ban már szintén két gyermeke volt, ú. m. Hartyányi Zsigmond és Judit. Atyjok H. András 1669-ben Varanóban egy ns. curiát vallott be mostoha fiainak Várady Mihálynak és Györgynek, de 1676-ban már H. András sem élt. Szegedy Anna pedig mint özvegy 1681-ben I. Leopold királytól engedélyt nyert, hogy 2-ik férje javaiból szabadon végrendelkezhessék. * Testamentomot tett 1700-ban. Egyik felmaradt fia Várady Mihály.
Egri káptalan S. 1135.
Mihály Abauj megyében a széplaki kastélyt, Tállyán kőházat és szőlőt kapott Rákóczy Ferencztől, mi végett 1675-ben ellene Hanyi Klára Bárczay Györgyné tiltakozott, minthogy – úgymond – az a Tatay család magvaszakadtán fiát Bárczay Jánost illetné. * 1685-ben Mihály tiltakozik gr. Nádasdy István ellen, mint Radványi birtokában háborgatója ellen. 1687-ben pedig b. Károlyi László, ki a lerontott Füzér várához Radványra is donatiot kapott, tiltakozott a Szegediek és Váradiak radványi birtokuknak jogossága ellen, * és 1692-ben a váradiak Radványt el is veszték.
Egri káptalan R. 1034.
Egri káptalan T. 1189.
