A XVI. századtól több egyes Váradi-t ösmerünk, kiket családokra csoportosítanunk, adatok hiányában nem lehet.
Szatmár megyében e század elején birtokos Várady Sándor Vetésen, és birtokos Váradi család Garbolczon.
Tán e Szatmar megyei család ősei közé számíthatók:
Várady Mátyás, kit 1666-ban meghatalmazottjának vall Becsky Zsuzsanna melléthei Dévény Ferenczné.
Várady máskép Jány István 1611-ben Vetéssy Fruzsinától Torma Benedek özvegyétől Vetésen Szatmárban három telket veszen.
Várady György, kit 1703-ban Vetéssy Bálint özvegye Bay Borbála meghatalmazottjának vallott.
Várady Tamás özvegye Réghy Klára 1572-ben.
Várady Margit 1590-ben Varsady Gáspárné.
Várady István még ifju, anyjának Makay Anna végrendelete szerint gyámjáúl vallja mostoha atyját Kovasznai Imrét 1626-ban.
Várady Kata Pócs István özvegye 1727-ben Abauj, Borsod, Heves és Nógrád megyei javait bevallja testvérének Bajusz Gábornak.
Néhai Farkas Sándorné Irsay Mária 1767-ben bevallott egy curiát Irsán (Pest vm.) leányának Irsay Klárának Várady Jánosnénak, kizárván másik leányát Farkas Zsuzsannát.
Várady István és Péchy István 1671-ben kötelezvényt adnak körtvélyesi Szent-Iványi Mihály kir. fiscusnak börtönből kiszabaditás ügyében.
Várady Ferenczet 1724-ben gr. Zinzendorff tábornok egri parancsnok meghatalmazza Szatmár megyei nagy-székesi birtokos társai elleni ügyében.
Várady Sámuelnek Makay Annától fia Várady József 1785-ben vérvölgyi Bányai Sámuelt meghatalmazza.
Marmaros megyében szintén van Váradi nevű család, de a főlebb említett Váradi Borbély családdal azonos-e, vagy különböző? – nem tudjuk.
Várady Ferencz 1744-ben Máramarosban Dombón két házhelyét és az alsó Dubovecz vizén épített malmát eladta 600 ftért a kir. ügyésznek.
Talán ezen most említett Ferencztől származtak: Antal 1840. közűl Máramaros megye főszolgabirája, és Gábor 1861-ben azon megye országgyűlési egyik képviselője.