Várady család. (Kéméndi)
Várady család. (Kéméndi)
Hunyad vármegye egyik legrégibb ősi családa. Tagjai nagyobbára azon megyénél főbb hívatalokat viseltek a legujabb korig. A család törzse Farkasius de Kéménd 1230. táján élt. Keménd helység Hunyad megyében fekszik. E Farkastól a család következőleg * származott le:
Családi közlés néhai V. Lászlótól.
I. tábla.
Farkas 1230.; Miklós 1259.; Ágata (Michael Saxonus de Sz. György); Tibrucz 1274.; Magdolna (Simeon Eördöngh); Fike 1298. (N. Anna); Gyurk (Csikmoi Adviga); Demeter 1329. (Dedachi Judit); Péter (Chiermeny Klára); Mihály pap.; Mihály 1356.; János.; I. Gergely.; Ilona (Vörös Mózses); I. István 1356. (Teremi Sikesd Magdolna); I. János 1356.; András.; Márton.; I. Pál.; György 1446. 1450.; Domokos.; II. Pál dictus Hosos.; III. Pál.; II. István 1492. (Pestyéni Éva) Folyt. II. táblán.; Balás 1492. (Lasith Sára); Jusztina (Zár András); IV. Pál a szép.; Izsák 1452. (Maczesdi Éva); I. Lázár; Ferencz nagyságos (Tustyai Márta); Jónás.; II. Lázár megölet. 1518. előtt.; István.; Gergely.; Mária (Tornya János); Pál 1518.; Albert megölte Lázárt.; Saul † 1535. előtt.; Kelemen.; Gáspár 1518.; Ilona (Barcsayné)
I. Márk (Gibárti Anna); Bálint 1535.; III. István 1535. Dévánál; II. Márk 1535.; Sebestyén 1535.; László 1535.; Kristóf 1535.; Eszter (Kristyóri Boldizs.); Bora (1. gyalmai Ponuch Jakab 2. Váradi János); III. Márk 1592. kapja m. Bényét.; Ilona (Figulus Mihály); Tamás.; Éva (Hosdáthi Péter); Máté préda ember.; Tamás elesett Gyalunál.; Miklós 1690. eles. Zernyestnél.; Mihály (dévai Borczun Éva); Judit (sz.-györgyi Nagy Pál); István (Vékony Anna); József (Ribiczei Rebeka); Izsák (szacsali Pap Sztantira); Krisztina (Brádi Pál); Anna (Tisza Tamás); Kata (Diószeghi Ábrahám); Sára (Szilvási József); András (Pogány Nyakazó Julianna); Anna (Hernya Pál); Sára (Csolnakosi Bálint); Zsuzsa (szomorjai Demeter János); Klára (Zeyk József)
II. tábla.
II. István, ki az I. táblán. 1492. Váradi nevű. (Pestyéni Éva); Miklós (Osztrovi Klára); Jankul 1535.; Tamás 1535. (Bobik Ilona); Ágnes (Mara Lázár); Laszk (Baksch Éva); Zsófia (Markocsán Péter); György.; Mária (Demsusi Péter); Sára (Zajkányi Jób); Anna (Nádudvari István); II. János elesett 1601. (1. Váradi Bora 1. Borbély Erzse); Éva megöletett.; Gergely † vadkan által (Cserményi Sára); Illés 1602.; István 1602.; I. Zsigmond 1602. (Zeyk Ilona); III. János 1605. 1618. (Cseh Anna); Bora (Vitéz Dávid); Salome (egy német neje); Ilona (Ribiczei Tamás)
III. János 1605. 1618. (Cseh Anna); III. Zsigmond 1671. (Nádudvari Kata); III. István elesett 1659. (Alsó Anna); Ferencz 1632. (Fráter Petrona); Klára (Domokos Péter); Krisztina (Buda Pál); Sára (Tornya Pál); IV. István követ a portára (Tisza Klára); Mária (Gargócs István); Ágnes (Gyárfás Tamás); Ferencz 1711. Rákóczy híve (Tállyay Klára); V. István sz. 1657. sept. 22. (Keresztesi Kata); Mária (Berivói György); András (Kendeffy Julia); Anna (Radul Gásp.); VI. István főbiró (Markocsán Zsuzsa); I. László főbiró (Mara Éva); Ágnes (dévai Nagy Sándor); Krisztina (Csulai Illés); Zsigmond főbiró (Púj Sára); Mária (Buda Sándor); Anna (Miske Zsigm.); Anna (Szentpáli Zsigm.); Mária (Brádi Fer.); György főbiró (1. Noptsa Mária 2. Vadas Klára); Mózses főbiró (1. Tisza Sára 2. Inczédi Ilona); Róza (1. Makray N. 2. Fábián N.); Zsuzsa (Szentpáli Ferencz); Mária (Kozolyai Zsigm.); Pál Perceptor 1794. (Barcsay Mária); Bora (Nándra Mózses); György meggyilk. 1784.; II. László (Brázovai Kata); Ágnes 1764. (Bália Samu); Dániel (Makray Kata); Ignácz kir. tan. főisp. hely. (1. Buda Mária 2. Dobay Eszter); Sára (Makray Zsigm.); Teréz.; Bora (Púy Zsigm.); Róza (Ponori Istv.); I. József kir. Percept. katholizált † 1836. (Noptsa Sára); Teréz (Buda András); Antal (1. Hollaki Cecil. 2. Kenderessy Anna); Erzse (Hollaki Albert); Albert emigrált 1849.; Ádám archaeolog. Déván.; Gyula.; Mihály; Anna megölettek 1848.; IV. János főbiró (pávai Vayna Julia); Klára (Alsó Elek); II. József kir. táb. ülnök † 1836. (Berivói Mária); Anna †; József kivégezt. 1854.; Sándor †; László † 1860.; Elek (Nándra Teréz); Ágnes (Kiss Sámuel); Czeczil (Markus Károly); Póli.; János † 1849.; Bertalan.
A családfa első öt nemzedékét a Váradi család ellen a mult században a Zeyk család leányágoni örökség végett inditott perében igazolta.
1356-ban András vajdától és szolnoki főispántól Demeternek fia János és Gyurknak fia Mihály Kéméndi nemesek a Kéméndi határban elfoglalt Sumligethre határjárást, és visszahelyezést nyernek. * Demeter ága a XVI. század első felében kihalt. Ágából IV. Pál szépnek jelöltetett, ennek fia Izsák 1450-ben pereli Györgyöt a magtalanúl elhalt I. János fele birtokaért. Izsák fiai közűl Ferencz „nagyságos“-nak czímeztetett. II. Lázárt megőlte unoka-testvére Albert, miért Pál a Gergely fia 1518-ban a megölt Lázárnak fele birtokrészét követeli Kelemen fiától Gáspártól. Kelemen testvérében Saulban kihalván ezen egész ág, 1535-ben István és Balás ága a hagyatéki Kéménd, Bánpatak, Veremága, Gyertyámos, Csikmó, Várad, Városvíz, Bucsi, Kaprocza, Dedács, Nyavalyás, Burian, Herzegány, Orminge helységbeli részekre uj adományt vittek.
Eredeti a családnál Déván.
1492-ben Györgynek fiai I. János és Balás részint atyjok érdemeiért, részint 58 ft. összveg lefizetése mellett I. Ulászló királytól adományt nyernek teremi Sikesd Miklós és Benedek magvaszakadtán azoknak kéméndi és bánpatakí részbirtokaikra, de az iktatásnál (Octav. fest. Epiph. Dni) ellentmondtak Ferencz fiai: Albert és Kelemen, úgy Jónás fiai István és Gergely.
1497-ben I. István és Balás adományban nyerik Bucsi, Várad (Tót-Várad = Váradia) és Kaprucza helységet Arad megyében, és ez időtől kezdé a család a Váradi nevet fölvenni a Kéméndí helyett, tehát az Arad megyei Várad helységbeli birtokról. *
Eredeti a család dévai ágánál.
Balás ágán, mint egy családi régi (XVIII. századi) genealogiára jegyezve van, I. Márknak fia III. István elesett a török ellen Dévánál 1550-ben, II. Márk hadban megsebesűlvén, ennek folytán meghalt honn, és eltemettetett a Buthkai szőllők mellé; fia III. Márk 1592. Küküllő megyében Magyar-Bényét kapta. László (I. Márk fia) enyingi Török Bálint javai igazgatója volt, ennek unokája Máté préda-ember, ennek fia Tamás Bononiából haza jövet török rabságba esett, meg nem válthatá magát, elesett a gyalui csatában. Fia Miklós Tököly ellen harczolt Zernyestnél, és ott elesett 1690-ben. Ez ág András leányaiban kihalt.
II. István ágán, (a II. táblán,) annak unokái Jankul és Tamás) a Demeter ág kihaltával – mint fölebb is említetett, annak részbirtokaira 1535-ben uj adományt nyertek.
Tamásnak gyermekei közűl Évát rablók gyilkolták meg, Gergelyt vadkan ölte meg a bánpataki erdőben, hol „Mormintulu Geci“ nevű domb őrzi emlékét. Ennek fiai Illés és István, midőn Bástához közelednének, Bába Noak parancsára Drompath falunál megölettek. Tamásnak fia még
II. János a család megalapítója volt, első neje Váradi Bora halála után másodszor nőűl vette Borbély György testvérének Andrásnak leányát Erzsébetet. Elesett 1601-ben. Gyermekei közűl
I. Zsigmond, kit Básta 1602-ben kelt védlevelében, melyet Városvíz, Zád, és Arad megyei Bucsi jószágaira adott, „Provisor arcis suae Caes. Majestatis Romanorum (?)“ nevez, török fogoly is volt, de megszökött. Bástától kapott engedélyt, hogy czímerébe a zászlóra a kétfejű sast betehesse; leányában kihalt. Testvére
III. János 1610. febr. 24-én mint Provisor curiae Albensis, kapja Széplaky Péterrel Bethlen Gábortól Temes megyében Vaia, Némethi, Papd, Zilas, Parcza, Sasvár, Kis-Erdeő, Bozi, Vámtelek, Bozzas, Csombord, Szent-Mihály és Csóka helységeket. Utóbb dévai várparancsnok. Nejétől Cseh Annától gyermekei közűl
II. Zsigmond 1671-ben visszaváltja Csikmót Kenderessy Györgytől; leányában magvaszakad.
III. István kapitány, elesett a csatában 1659-ben.
Ferencz hajdúkkal rontott a kéméndi templomra, miért közkereset alá esett, de meghalt. Nejétől Fráter Petronellától fia IV. István 1660-ban követ a török portára és czímzetes temesi bán. Nejétől Tisza Klárától egyik fia Ferencz mint Rákóczy híve 1711-ben kibujdokol, Csigmót és Dedácsot Fodornak, Herczegány és Armingye helységet egy Bethlennek adá zálogba, temességi javait nótán veszté. Testvére
V. István szül. 1657. sept. 22-én. Hunyad megyében főbiró volt, adományban kapta Berekszót, és minden javaira adományt vitt, czímerébe beveszi a hét várat, és két kart, melyek egyike tollat, másika kardot tart. Nejétől Keresztesi Katától több gyermekei közűl VI. István és I. László, mindkettő volt Hunyad megyei főbiró, két máig élő ágra osztá a kéméndi Váradi családot, mely ezentúl Hunyad megyénél folytonosan főhivatalokat viselt.
VI. István ágán Ignácz 1815-ben Hunyad megyei főbiró, utóbb kir. hívatalos, Hunyad megyei főispáni helytartó és kir. tanácsos. A Maros szabályozására sokat tett, sok szép római és hazai régiségeket gyűjtött, melyeket jelenleg fia Ádám, – ki 1860. óta a római archaeologiai társulat tagja, – szaporit és tanulmányoz. E gyűjtemény Déván van. A család leveltárának Kéménden tartott egy része 1848-ban elpusztúlt.
I. László fia György főbiró, ennek György fiát 1784-ben a Hóra támadáskor az oláhok gyilkolták meg, másik fia II. László, kinek végivadékai Antalnak gyermekei: Mihály és Anna 1848-ban Abrudán az oláhok öldöklésének áldozatai lettek. – Harmadik fia
Pál 1794-ben Hunyad várm. kir. főpénztárnoka volt, fia I. József szintén az, katholizált és a püspöki javak igazgatója lett. Nejétől Noptsa Sárától egyik fia II. József előbb, 1815-ben még tiszt. aljegyző, majd főbiró, 1834-ben Hunyad megye országgyűlési követe, kir. táblai ülnök, meghalt 1836-ban. Fiai közűl József menekűlt, utóbb mint fölkelési emissarius elfogatván, 1854-ben kivégeztetett, testvérei szintén elhaltak, legutóbb a derék László 1860-ban.
IV. János 1815-ben tiszteletbeli aljegyző, utóbb főbiró volt, gyermekei a táblán láthatók, közűlök János elesett 1849-ben.
Ez ág levelei 1848-ban Kéménden elégtek.
Még él Hunyad megyében egy ág, melynek azonban kiválását a család sem tudja, ez ág birtokos Bokaj, Almás, Tekerő és más helységekben. Közűlök János szolgabiró volt, leányai közűl egyik Tövisi Gergelyné, másik Ribiczei Jánosné. Ez ágból való Ignácz, továbbá Domokos, kinek Kenderessy Rozáliától fia Ottó.
A család czímere, – mint fölebb a metszvény ábrázolja – a paizs udvarának alapján hét vár, e fölött szemközt jobbról oroszlán, balról szarvas ágaskodik, köztök egy zászló leng, melyen kétfejű sas látszik, e fölött csillag. A paizs fölötti sisak koronáján férfi kar könyököl, kivont kard-hegyén török fejet tartva; régibb pecsét-czímereken a szarvas feje fölött kar karddal, az oroszlán feje fölött kar írótollal látható.
