Vidos család. (Koltai)
Vidos család. (Koltai)
Vas vármegye ős régi családa, mely azon megyei Kolta helységről, (hol most is birtokos) írja előnevét. A család törzse Vosos volt, kinek unokáit, mint a következő táblázaton az évszámok kijelölik, 1272. febr. 16-án V. István király mint Vasvári vár jobbágyokat, (kik Zsörkön laktak) a királyi szolgák sorába emelve, megnemesíté. * Az okmány tartalma szerint a táblázat ez:
Fejér Cod. diplom. tomo V. vol. 1. p. 214–216. és utánna az eredetiből jobban kiadva. Nagy Imre s többen Hazai Okmánytár I. 56.
I. Vosos; Damian.; János.; Miklós.; II. Vosos; Galambos.; Heyma 1272.; Hegun 1272.; István 1272.; Beycha 1272.; Gálos 1272.; Vidus 1272.; Imre 1272.; Teodol 1272.
Innen látjuk, hogy II. Vasas fiának Vidus (Vidos) nevétől vette a családnevét is. Ez oklevelet 1697-ben Vidos Imrének fiai János és Zsigmond a Vasvári káptalan által átiratták, * mint a következő táblázaton is kijelöltetnek:
Ugyan ott jegyzetben 58. lapon.
Jakab.; István.; Imre.; János.; Imre (Wittnyédy Orsolya); János 1697. átirató.; Zsigmond 1697. átirató.
A XVII. században élt Vidos Imre, ki Vittnyédy Pál leányát Orsolyát bírta nőűl. Továbbá József, ki 1626-ban teresztyénfalvi predikátor volt. *
Eredeti oklevél Ráth Károly gyűjteményében.
1743-ban élt Vidos Miklós.
Említhetők továbbá a családból Zsigmond (neje mesterházi Nagy Julianna), és János (neje mesterházi Nagy Judit.) Lajos 1808-ban.
Sándor neje Káldy Zsuzsanna, fiók Imre 1811-ben főhadnagy. Öcscse Antal, huga Judit. * Anna Stettner Györgyné.
Halotti beszéd Wittnyédy Teréz fölött.
Vidos Eva Kartsai Sámuelné meghalt 1782-ben. *
Sándor, Könyvesház 182.
Vidos István Vas és Zala megyei táblabiró 1823. oct. 6-án vette nőűl báró Sennyey Polexinát.
Vidos József 1838-ban lett Vas megye első alispánja, és 1847-ben országgyűlési követe volt.
Kemenes-Mihályfán birtokos Pál, Csehiben birtokosok (1847.) Kálmán, Emilia, és Emma testvérek.
