Vidovich család.
Vidovich család.
Fő lakhelye Békes vármegye, honnan Bihar és Csongrád megyébe is átszármazott.
A czímeres nemeslevelet Vidovics György és Mihály testvérek kapták 1793. sept. 9-én (Bécsben) I. Ferencz királytól, mely a következő 1794-ben Békes megyében kihirdettetett. *
Békes megyei 1794. jegyzőkönyv 791. sz.
Czímerök a paizs kék udvarában zöld téren álló lándzsa, melyre levágott vérző törökfej van szúrva, a lándzsát két oldalról két ágaskodó ezüst oroszlán első lábaikkal fogják. A paizs fölötti sisak koronáján daru áll, felemelt jobb lábával golyót tartva. Foszladék mindkét oldalról ezüstkék. *
Adami Scuta gentil. tomo XIV.
A nemesség szerzők egyike Mihály az armális szerint előbb Borsod megye írnoka, majd tiszti alügyésze, a másik György előbb Ung, utóbb Békes megye aljegyzője volt. Nevezett Mihály később a gróf Stockhammer árvák gondnoka és több vármegyék táblabirája volt, gyermekei: Péter, Mihály, László, Raimund, Imre, József-László, és László-Norbert, 1830-ban publicáltatták nemességöket Békes vármegyében. *
Békes v. jegyzőkönyv 1830. évi 2014. szám a.
A nemesség szerző György utóbb mint Békes megye főjegyzője, 1807. táján kir. tanácsos és udvarnok lett, 1825-ben országgyűlési követ. Főjegyzőségéből Békes m. alispánja lett és volt 1828-ig, midőn magányába vonúlva, meghalt 1841-ben kora 76. évében. Gyula városa neki köszöni a kebelében felállított megyei kórházat, melynek felállítására 1827-ben a megyei közönséget oly hatással hívta fel, hogy az adakozás utján sikeresen megalapítatott. A tőle származó ivadék nemzékrende ez:
György kir. tanácsos alispán † 1841. (Gasztager Viktoria † 1831.); Mária sz. 1797. (Kállay Ferenczné 1818-tól.); Ferencz sz. 1799. Békes v. fő szbiró s főjegyző stb. (1. Lukács Jozéfa 2. Kállay Bora); Jozéfa-Adél sz. 1804. (Stacho János gyulai ur. ügyész); 2-tól László elesett Budánál 1849.; György sz. 1833. n.-váradi m. pap.
E családfán álló Ferencz hívatalos pályáját Krassó megyében mint al-jegyző kezdé, innen Békes megyében al-, majd főszolgabiró, utóbb főjegyző lett, végre a nagyváradi püspöki urodalom jószág-főkormányzója lett. Második nejétől egyik fia mint honvéd Budánál esett el 1849-ben, másik a nagyváradi megyében kath. lelkész.
A másik ágból Mihály 1847-ben Bihar megye fizetéses táblabirája volt. 1862-től Csongrád várm. kinevezett alispánja és kir. tan. Meghalt 1865. dec. 24-én.
