Vilcsek család. (Podvilki)
Vilcsek család. (Podvilki)
Árva vármegye curialis nemes családa. Ősei a Monyák és Bukovinszky soltész család elődeivel együtt 1672-ben saját költségükön 700 puskás embert állítván ki, a vallási üldözések alkalmával főleg az evang. vallás terjesztőit elnyomni segítették, és Árva megye 16 helységét a kath. hit és király iránti hűségben megtartották. Ezért jutalmúl 1673. jun. 27-én összes soltészi birtokuk minden adó és egyéb tartozás alól fölmentetvén, azok viselését a kir. kincstár vállalta el. Továbbá 1674. febr. 20-án I. Leopold király által Vilcsek Miklós és általa neje Szenkovics Dora, Szaniszló és neje Monyák Zsófia, Tamás és neje Harkabúz Zsuzsa, Ádám és neje Repinszky Zsófia, János és leányai Mária és Anna, továbbá Bálint és neje Svik Zsófia fiaival Alberttal és Miklóssal együtt czímereslevél mellett nemesi rangra emeltettek. *
Szontagh Dán. közl. szerint.
A család czímere a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábain álló farkas, első jobb lábával meztelen kardot, a balban máltai keresztet tartva. A paizs fölötti sisak koronájából hasonló farkas emelkedik ki.
A család tagjai közűl többen a papi pályára szentelték magokat, így: Szaniszló 1723-ban podvilki plébános. Ádám 1773. oravkai lelkész és apát, József 1834-ben hittudor, és detvai káplány, Vendel 1837-ben sztankováni plébános, János 1858-ban koszinkai lelkész volt.
Továbbá a polgári pályán kitüntek: Ferencz 1848. előtt Árva vármegye fő szolgabirája. Ugyanekkor Ignácz és József esküdtek; idősb Ignácz pénztárnok, Mihály csendbiztos, Gergely útibiztos, Xav.-Ferencz 1861-ben a tresztenai járás érdemes főszolgabirája volt.
Végre megemlítendő a XVII. század végéről Vilcsek Danjelák, ki vallás üldözési túlbuzgalmában 1687-ben Zahora János evang. lelkészt az isteni tisztelet gyakorlata közben az oltár előtt lelőtte.
Egyik ága a Vilcsek családnak Zemplín megyében is honos, hol Csaklyó és Vehécz helységben közbirtokos. *
Szirmay C. Zemplin not. top. 120. 135. 143.
