A duxi és leitomischli-ág.
A duxi és leitomischli-ág.
János-József sz. 1709. † 1771. cs. k. kam. cs. tit. tan. (gr. Trautmansdorff Jozéfa); Emanuel sz. 1731. † 1775. (h. Liechtenstein M.-Anna); Mária sz. 1733. † 1784. apácza.; Fáni sz. 1736. † 1794. (gr. Leslic Leop.); Fridrika sz. 1742. † 1802. (gr. Khünburg Leop.); György-Kerestély sz. 1743. † 1791. (gr. Uhlefeld Erzse); Erzse sz. 1769. † 1813. (1. gr. Károlyi József 2. gr. Keglevich Ágost); Antonia sz. 1771. (h. Koháry Ferencz); II. Emánuel sz. 1773. † 1829. (gr. Sztáray M.-Teréz); Vilma sz. 1775. (gr. Colloredo Mannsfeld Jeromos); Ferencz sz. 1776. elesett 1795.; Antal-György sz. 1793. (gr. Chorinsky Mária); György sz. 1818. † 1854. (Bauda Antónia); Fani sz. 1819.; Antal sz. 1826. cs. k. kam.; József sz. 1801. †; Albert sz. 1802. tábornok nyug.; Mária sz. 1806. (gr. Sztáray Albert); János sz. 1809. cs. k. kam. és udv. tan. (gr. Zichy Teréz); Ulászló sz. 1850.; György sz. 1853.; Krisztina sz. 1864.; József-K. sz. 1755. tábornagy †; János sz. 1756. seggaui püspök.; Ferencz sz. 1759. alezredes (Ferdinandi Karolina); Ferdinand sz. 1762. † 1815. (gr. Rzevuski Mária); M.-Anna sz. 1763. (De Sylva József); Erzse sz. 1764. (gr. Dietrichstein Józs.); M.-Teréz sz. 1769. (gr. Cruquenburg); M.-Ludovica (gr. Wallis)
Az I. táblán álló ág, mely Cseh- és Morvaországban honos, birja Magyarországban is a boros-sebesi és monyászai urodalmat és szelesáni és ravnai jószágokat.
A II. táblán álló ágból II. Emánuel ága egészen Magyarországivá vált, már neki több nővérei magyar családokba mentek férjhez, maga II. Emánuel gróf Sztáray leányt vévén nőűl, (úgy látszik) ennek jogán jutott a Vinnai uradalomhoz, most egyik fia János (szül. 1809-ben aug. 21.) máltai lovag, phil. és jogtudor, cs. kir. kamarás és udv. tanácsos, birja Komárom megyében a nagy-megyeri urodalmat. A politikai közéletben szereplő részt vett és 1861-ben Ung vármegyének főispánja volt.
A család czímere négyfelé osztott paizs, az 1. és 4. arany udvarban kettős farkú arany koronás kék oroszlán hátulsó lábain ágaskodik; a 2 és 3-ik kék udvarban hasonló arany oroszlán látható. A paizs közepét kisebb vért foglalja el, melynek arany udvarában kétfejű koronás fekete sas látható, jobb lábával ezüst horgonyt, a ballal pálma-ágat tartva, a sas mellén herczegi koronával fedett tojásdad kis vért vörös udvarában arany F. II. olvasható, ez alatt egy még kisebb tojásdad vért rézsutosan aranyfeketére osztva, mint a Wartenbergi ősi czímer szerepel. A család jelszava: „Invita Invidia.“
Gr. Waldstein János szatmári nagyprépost volt, meghalt 1838. jul. 10-én kora 72. évében.
